FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR

Az előadások a következő témára: "FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR"— Előadás másolata:

1 FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR

2 Az élettan néhány alapvető fogalma
Claude BERNARD – „milieu intérieur” az élő szervezet egy folyékony belső környezetben létezik Walter Bradford CANNON – „homeosztázis” a szervezetnek az a képessége, hogy megőrizze belső állandóságát

3 A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI
Intracellularis: kb. 71% Extracellularis Intravasalis = vér 7-9% Interstitialis = kb. 20%

4 A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI

5 AZ EMBERI TEST ELEMEI Szénhidrátok Fehérjék Zsírok Ionok Víz
férfiak: 55-60% nők: 45-50%

6 A VÉR Enyhén viszkózus folyékony kötőszövet, alapállománya a vérplazma, alakos elemei a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vörösvértestek a légzési gázok (oxigén és szén-dioxid) szállítását biztosítják. A fehérvérsejtek a védekezésben játszanak szerepet A trombociták az érrendszer épségét és a vérzésekkel szembeni védelmet biztosítják.

7 A VÉR ÖSSZETÉTELE

8 A plazmát víz (90%) és benne oldott szárazanyagok (10%) alkotják
A plazmát víz (90%) és benne oldott szárazanyagok (10%) alkotják. A szárazanyagok legnagyobb részét a fehérjék képezik: albumin, globulin és fibrinogén. A plazmafehérjék feladata: – A plazma víztartalmának biztosítása (albumin) – A vér vegyhatásának szabályozása, a plazmafehérjék pufferek szerepét töltik be. – Részt vesznek a szervezet fehérje-anyagcseréjében. –Az energiát szolgáltató anyagoktól eltérően nem raktározódnak a szervezetben. A napi szükségletet a fehérjebevitel biztosítja. A plazmában levő fehérjék könnyen mozgósíthatók. –Szállító funkciót is betöltenek, főleg az albuminok és globulinok (szerves anyagok, hormonok). –Fontos szerepet töltenek be a fertőzésekkel szembeni védekezésben (globulinok). –A fibrinogén plazmafehérje a véralvadásban vesz részt.

9 VÉRPLAZMA FEHÉRJÉK

10 A plazma egyéb alkotóelemei:
–Ionok: Na+, Cl-, Ca2+, K+ – a plazma ozmotikus nyomását adják; –Vas (80-140μg/100ml), réz, kobalt, Mg2+ - vérképzésben vesznek részt; – Nem fehérje természetű nitrogén tartalmú anyagok: húgysav, kreatin, ammoniumsók; –Szerves savak: tejsav, piroszőlősav, aminosavak; –Enzimek: tejsavdehidrogénáz (LDH), transzaminázok, kreatinfoszfokináz. Az LDH a tejsavlebontásáért felelős, a transzaminázok fehérjeszintézisben vesznek részt, a kreatinfoszfokináz energiát tároló anyagok szintézisében vesz részt.

11 A VÉR ALAKOS ELEMEI A VÖRÖSVÉRTEST
Kétszeresen homorú korong, átmérője 7-8 μm . Emberben nem tartalmaz sejtmagot, citoplazmája erősen acidofil nagy hemoglobin tartalma miatt. A fiatal sejtek tartalmaznak sejtmagot melyet a hemoglobin képzésével párhuzamosan elvesztenek a többi sejtalkotóval együtt. A hemoglobin a hemoproteinek családjába tartozó fehérje, 4 alegységből épül fel. Alegység: polipeptid láncból + hemből A tetramért alkotó polipeptidek közül kettő-kettő azonos felépítésű. A felnőtt ember hemoglobinja a hemoglobin A (Hb A) 2 α és 2 β láncból áll. A hemoglobinhoz kapcsolt hemben a vasatom két vegyértékű ferrovas. A vörösvértestek száma nemenként és a szervezet élettani sajátosságai szerint változik. Férfiakban 4,5–5 millió/mm3, nőkben 4–4,5 millió /mm3. Átlagos élettartalmúk nap, ezt követően a lépben (máj, csontvelő) lebomlanak

12 VÉRCSOPORTRENDSZEREK
ABO - a vörösvérsejteken A, B, O antigének, a genetikai állományban A, B, O gének találhatók. Az antigének alapján 4 vércsoport különíthető el: O (I), A (II), B(III), AB (IV). Rh Az Rh-faktor sok antigénből tevődik össze, ezek közül 5 fordul elő gyakrabban (D, C, E, c és e antigén), de gyakorlati jelentősége a D-antigénnek van. A D-antigénhordozó egyének Rh-pozitívak (Rh+), akik nem rendelkeznek ezzel az antigénnel azok Rh-negatívak (Rh). Rh-antitestek csak Rh- szervezetekben képződnek Rh+ vérátömlesztést követően vagy ha Rh- nő Rh+ magzatot hordoz. Terhesség esetén immunizálás főleg szüléskor vagy vetéléskor lép fel, amikor az anyai vér keveredik a magzati vérrel. A keletkezett antitestek főleg immunoglobulin G típusúak, melyek áthatolnak a méhlepényen és agglutinálják a magzati vörösvérsejteket.

13 A SEJTHÁRTYA

14 ABO VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK

15 VÉRCSOPORT (AB0) ANTIGÉNEK

16 Rh(esus) VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK

17 VÉRCSOPORTOK Vér csoportok Antigének a vvt-k felszínén Antitestek
a serumban Genetikai típusok A Anti-B AA vagy AO B Anti-A BB vagy BO AB A és B Egyik sem O Anti-A és anti-B OO

18 AB0 vércsoport rendszer

19 AZ AB0 VÉRCSOPORTOK ÖRÖKLŐDÉSE
Szülői vércsoportok AB A B Lehetséges gyermek X

20 Rh INCOMPATIBILITÁS Az első terhesség és a szülés utáni állapot

21 FEHÉRVÉRSEJTEK Granulociták – neutrofil, bazofil és acidofil
Agranulociták – monociták, limfociták

22 Neutrofil granulociták
OM-ban citoplazmája enyhén szemcsézett, sejtmagja lebenyezett EM-ban azurofil és neutrofil szemcsék figyelhetők meg Az azurofil szemcsék- primer lizoszómák, valamennyi fehérvér-sejtben jelen vannak A neutrofil granulociták alkalikus foszfatázt, kolla-génázt és antibakteriális anyagokat tartalmaznak A neutrofilok száma nő fetőzések, gyulladások során.

23 A sejtmag excentrikus és lebenyezett.
Bazofil granulociták A sejtmag excentrikus és lebenyezett. A citoplazma bazofil szemcséket tartalmaz melyek elfedik a sejtmagot. A szemcsék heparint és hisztamint tartalmaznak A bazofilok száma aller-giás reakciók során nő

24 Acidofil granulociták
Sejtmagja kétlebenyű, citoplazmája az azurofil szemcsék mellett, acidofil szemcséket tartalmaz. EM vizsgálva a szemcsék tengelyében kristályszerkezetű struktúra látható. A kristály fő alkotóeleme argininban gazdag fehérje, melyet hidrolitikus enzimeket (hisztamináz, peroxidáz) tartalmazó mátrix vesz körül. Száma parazitás fertőzések során nő

25 Kisebbek, mint a monociták.
Limfociták Kisebbek, mint a monociták. A neutrofil granulociták után a leggyakrabban előforduló fehér vérsejtek. A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6–8 µm), a közepes és a nagy méretű limfociták (12–18 µm). A kis limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya tömörebb és elfedi a citoplazmát

26 Aktív formájukat még makrofágoknak is neve-zik.
Monociták Aktív formájukat még makrofágoknak is neve-zik. Sejtmagjuk excentrikus és vese alakú. Élettartamuk hosszabb, mint a neutrofil granulo-citáké. A fagocitózis mellett részt vesznek az antigénpre-zentációban is.

27 Trombociták Sejttörmelékek, a csontvelő megakariocitáiból válnak le, sejtmagot nem tartalmaznak (V/34 e melléklet). Számuk – mm3-enként. Citoplazmájukban levő szemcsék a véralvadásban szerepet játszó anyagokat tartalmaznak (szerotonin, tromboxán – érszűkítő hatásúak, aggregációt stimuláló anyagok, adhéziót stimuláló anyagok).

28 A VÉRALVADÁS FOLYAMATA

29 A VÉRALVADÁSI CASCADE

30 VÉRKÉPZŐDÉS Embrionális vérképződés -mezodermális szakasz – a sziktömlő falában vérszigetek jelennek meg - vérerek - vörösvérsejtek –hemocitoblaszt, embrionális vörösvérsejtek - lép-máj szakasz - vörösvérsejtek -csontvelő szakasz - vörösvértestek, kevés fehérvérsejt Posztembrionális vérképződés - A hemocitoblasztokból megfelelő inger (eritropoetin, granulopoetin, trombopoetin) hatására kialakulnak a különböző vérsejtvonalak

31

32

33 A VÉR ALAKOS ELEMEINEK FEJLŐDÉSE