Adatszerkezetek Az adatokat két fő csoportra oszthatjuk: egyszerű és összetett adatok.  Az egyszerű adatot egy érték jellemez, tovább nem bontható. (szám,

Az előadások a következő témára: "Adatszerkezetek Az adatokat két fő csoportra oszthatjuk: egyszerű és összetett adatok.  Az egyszerű adatot egy érték jellemez, tovább nem bontható. (szám,"— Előadás másolata:

1 Adatszerkezetek Az adatokat két fő csoportra oszthatjuk: egyszerű és összetett adatok.  Az egyszerű adatot egy érték jellemez, tovább nem bontható. (szám, logikai, karakter)‏  Az összetett adatok egyszerű adatokból épülnek fel, melyek között valamilyen strukturális kapcsolat van. (string, rekord, tömb)‏

2 Lineáris listák Egy lineáris lista n>=0 számú R(1), R(2)....R(N) azonos típusú rekordok halmaza. A verem olyan lineáris lista, ahol a beszúrás (írás) és a kiolvasás (törlés) mindíg a lista azonos végén történik. (LIFO)‏ A sor olyan lineáris lista, ahol a beszúrás mindíg a lista egyik végén, a kiolvasás mindíg a másik végén történik. (FIFO)‏

3 Szekvenciális verem A verem elemei sorban egymás után helyezkednek el. Szükségünk van egy T változóra ami a verem tetejét jelöli. Jelöljük X -el a vermet, és Y -al az információt:  Beírás a verembe: T=T+1 X(T)=Y  Törlés a veremből (adat kiolvasása): Y=X(T)‏ T=T-1

4 Szekvenciális sor Két mutatóra van szükségünk: E: A sor elejét mutatja, ahonnan olvasunk V: A sor végét mutatja ahonnan írunk  Beszúrás a sor végére: V=V+1 X(V)=Y  Olvasás a sor elejéről: E=E+1 Y=X(E)‏ (Max M elemű sor ciklikussága)‏

5 Láncolt helyfoglalás A lineáris listák tárolására a szekvenciális helyfoglalásnál sokkal rugalmasabb módszer a láncolt helyfoglalás. Minden rekord tartalmaz egy mutatót ami a lista következő elemét adja meg.

6 R(1)‏R(2)‏R(i)‏R(i+1)‏R(n)‏... Szekvenciális helyfoglalás: Adat 1.Adat 3.Adat 2.Adat 4.Adat 5. Láncolt helyfoglalás:

7 Szekvenciális és láncolt helyfoglalás összehasonlítása: 1.Láncolt hf. további tárterületet használ a mutatóknak. 2.Láncolt lista belsejéből könnyebben törölhető egy elem. 3.Láncolt lista belsejébe könnyű beszúrni egy elemet. 4.A lista egy kiválasztott elemére sokkal könnyebb hivatkozni szekvenciális listák esetén. 5.Láncolt hf. -al könnyebb két listát egymáshoz csatolni. 6.Láncolással bonyolult adatszerkezetek hozhatóak létre.

8 Láncolt verem A használaton kívüli rekordokat is egy láncolt verembe – a szabadok vermébe - tesszük. Ennek a veremnek a tetejét a SZAB változó mutatja. Adat T SZAB

9 Írás a láncolt verembe: (P: Átmeneti segédváltozó)‏ Adat T SZAB P P Adat(P)=Y MUT(P)=T T=P P=SZAB SZAB=MUT(SZAB)‏

10 Olvasás láncolt veremből Adat T SZAB Adat P P Y=Adat(T)‏ P=T T=MUT(T)‏ MUT(P)=SZABA D SZABAD=P

11 Beszúrás láncolt sor végére A szabad elemeket a szabadok láncolt verméből vesszük, aminek a mutatója a SZAB Adat EV SZAB P=SZAB SZAB=MUT(SZAB)‏ Adat(P)=Y MUT(V)=P V=P P

12 Törlés a láncolt sor elejéről A szabad elemeket a szabadok láncolt verméből vesszük, aminek a mutatója a SZAB Adat EV SZAB Y=Adat(E)‏ P=E E=MUT(E)‏ MUT(P)=SZAB SZAB=P P Adat