Az Oszmán Birodalom története a középkorban

Az előadások a következő témára: "Az Oszmán Birodalom története a középkorban"— Előadás másolata:

1 Az Oszmán Birodalom története a középkorban

2 Az Oszmán-török Birodalom kialakulása 1.
A Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád török törzsek érkeztek Kis-Ázsiába. Ezeket Oszmán( ) egyesítette. Első fővárosuk Brussza (Bursa) lett, Oszmán utódai szultánként folytatták a hódításokat nyugati és keleti irányban. Fia, Orhán ( ) Kis-Ázsiában terjeszkedett, és európai területeket is szerzett (1354, Gallipoli). Ezután a birodalom kis-ázsiai (Anatólia) és európai (Rumélia) részekre oszlott.

3 Az Oszmán-török Birodalom kialakulása 2.
A Balkánon ekkorra szétesett a Bolgár Cárság és a Szerb Királyság, valamint etnikai és vallási szempontból is széttagolt volt a terület. Ezt kihasználva I. Murád ( ) megkétszerezte birodalmát. Elfoglalták Drinápolyt (1361-től főváros), majd a szerb seregre is vereséget mértek 1389-ben Rigómezőnél ban Luxemburgi Zsigmond magyar király próbálta nemzetközi sereg élén megállítani a török hódítást, de Nikápolynál vereséget szenvedett. Bulgária török fennhatóság alá került. Ezt követően a terjeszkedés kissé megtorpant, mivel a két fronton előrenyomuló törököket keletről Timur Lenk tatár hadai 1402-ben Ankaránál tönkreverték

4 Az Oszmán Birodalom felépítése 1.
A török terjeszkedés alapja a rendkívül erős központosítás volt, mely lehetővé tette a birodalom erőforrásainak összpontosítását. A szultán birtokolta majdnem az összes földet, élet-halál ura volt, s kalifaként a vallási életet is kézben tartotta. Az államgépezet legfontosabb részét a hadsereg képezte, mely két fő fegyvernemre oszlott. A lovas szpáhik szolgálataikért a szultán saját kezelésében lévő ún. hászbirtokokból nem örökíthet ő szolgálati birtokot kaptak (timár, ziamet). A gyalogság, a janicsárság volt a török hadsereg legjelentősebb része (kb f ő ). Tagjait jórészt a keresztény családoktól elszakított gyermekekből nevelték (gyermekadó: devsirme). Zsoldot kaptak, állandóan fegyverben voltak.

5 Az Oszmán Birodalom felépítése 2.
Mivel a törökök állama katonaállam volt, a birodalom fennmaradásának alapját a mindig új hódítások képezték. Az ehhez szükséges nagy létszámú, állandó hadsereg fenntartása csak a jövedelmek koncentrálásával volt lehetséges. Ezért a pénzügyek intézésére – a korabeli Európában példátlan pontossággal működő – hivatali apparátust hoztak létre, melynek élén a defterdár állt. A legfontosabb török állami adó a harádzs volt, melyet a nem mohamedán hitű alattvalókra vetettek ki. Jogi kérdésekben a kádi (bíró) volt illetékes. A birodalom területét tartományokra, vilajetekre osztották (élén a beglerbég vagy pasa), ezek pedig szandzsákokból álltak (élén a bég).

6 Az Oszmán Birodalom felépítése 3.
A hódításokkal létrejött óriási birodalmat úgy tudták összefogni a törökök, hogy alkalmazkodtak a meghódított területek berendezkedéséhez. A terjeszkedés során is többnyire először vazallussá tették a kiszemelt országot, és csak rá 1-2 évtizeddel vonták teljes fennhatóság alá. A Balkánon a politikai-katonai vezető réteg integrálása volt megfigyelhet ő .

7 Az oszmán nagyhatalom 1. Timur Lenk csapását hamar kiheverték a törökök, visszaszerezték az átmenetileg függetlened ő területeket. A XV. század közepétől új hódításokba kezdtek: II. Mohamed ( ) hadai elfoglalták a hősiesen védekező Konstatinápolyt (1453). Ez lett a birodalom új fővárosa. Bekebelezték Szerbiát és a Balkán déli részét, vazallussá tették Moldvát, Havasalföldet, a Krími Kánságot. II. Mohamed 1456-ban már Magyarország déli kapuját, Nándorfehérvárt ostromolta, innen azonban Hunyadi János visszaverte. Ezután a magyar határ mentén állandósultak a várháborúk, villongások (Szabács, Szendrő , Jajca, Galambóc); itt mintegy hetven évre megtorpant a török előrenyomulás.

8 Az oszmán nagyhatalom 2. I. Szelim
Keleten azonban folytatódtak a hódítások. I. Szelim ( ) legyőzte a síita perzsákat, majd korszerű tüzérségének köszönhetően elfoglalta Damaszkuszt, Jeruzsálemet, Kairót. A Közel-Kelet fejlett városainak és a levantei kereskedelem ellenőrzése többszörösen emelte a szultán bevételeit. A szultán Mekka és Medina kulcsait is megkapta, így a muzulmán világ egyedüli vezetőjévé vált. I. Szelim

9 Az oszmán nagyhatalom 3. Nagy Szulejmán
Nagy Szulejmán ( ), kihasználva a Habsburg – Valois ellentétet, a Habsburgokhoz kapcsolódó, meggyengült Magyarország ellen fordult, s Mohácsnál döntő győzelmet aratott. Erdélyben vazallus állam jött létre, Magyarország pedig a török és a Habsburg Birodalom összecsapásainak színtere lett. Szulejmán alatt a Földközi-tengeren is megerősítették pozícióikat (Rodosz elfoglalása, Velence legyőzése), gazdasági megállapodást kötöttek Franciaországgal (1536), és keleten is el előretörtek. Nagy Szulejmán

10 Oszmán nagyhatalom 4. Nagy Szulejmán halála után azonban válságba került a Török Birodalom. Megállt a terjeszkedés, ami kevesebb zsákmányt és szétosztható birtokot eredményezett. A világkereskedelem súlypontja az atlanti partvidékre tevődött át, hanyatlott a levantei kereskedelem. A pénzrontás inflációt eredményezett, a janicsárok pedig egyre gyakrabban lázadtak fel elmaradó zsoldjuk miatt. A birodalom katonai-politikai helyzete is meggyengült. II. Szelim 1568-ban békét kötött Miksa császárral Drinápolyban, majd 1571-ben a velencei, pápai és spanyol hajóhad megsemmisít ő vereséget mért a török tengeri flottára Lepantónál. Ezzel véglegesen lezárult a tengeri török terjeszkedés ben kiújult a háború a Habsburg Birodalommal, de a törökök nem tudták kihasználni kialakuló fölényüket, mivel keleten hátba támadták őket. A zsitvatoroki békében (1606) a korábbi állapotok álltak helyre.

11 Oszmán kultúra Az oszmán törökök nagy toleranciát tanúsítottak az idegen kultúrával és hagyománnyal szemben (legalábbis középkori mércével mérve). Mielőtt a törökök elfoglalták volna Anatóliát a Bizánci Birodalomtól, a kultúra a Dzsihád része volt a kereszténység ellen. Az első oszmán uralkodók magukat Gázinak (Szent Harcosnak) nevezték. Ahogy az oszmánok egyre nyugatabbra hatoltak hódításaikban, a török uralkodók átvettek néhány vonást az elfoglalt népek kultúrájából. Az idegen kultúrát lassan magukévá tették ban Konstantinápoly eleste után a legtöbb templomot érintetlenül hagyták és csak néhányat (köztük természetesen a Hagia Sophia templomot) alakították át mecsetté. Az oszmán udvari élet hasonló volt az ősi perzsa sahok udvarához, de sok görög és európai vonással is rendelkezett. Évszázadokon át a Birodalom a zsidók menedékhelyéül szolgált.

12 Oszmán Birodalom államszerkezete
Az oszmán állam sikere a birodalom belső felépítésén alapult. Élén a szultán állt. Övé volt minden föld, alatta voltak a vezérek és más udvari méltóságok és a katonai parancsnokok. A birodalom a folyamatos hódításból tartotta fenn magát (meghódítani és letarolni a földet). A meghódított területet szandzsákokra (tartományokra) osztották fel. Az élükön álltak a beglerbégek. A kisebb (pl.:megye, grófság) méretű földeket a szpáhik nem öröklődő földként kapták a katonáskodás fejében. A hadsereg fenntartására szükséges pénzt az adók beszedéséből biztosították, az adót a defterdárok (adószedők) kíméletlenül beszedték. Vitás ügyekben a kádik (bírók) ítélkeztek a korán alapján.

13 Oszmán katonaság Az oszmán katonaság egy hibrid és komplex rendszer volt. A könnyű lovasság volt a mag. Ezek nyilakat és rövid kardokat használtak, amelyek a Mongol Birodalom hadseregéhez hasonló harcmodort tettek lehetővé. Az oszmán katonaság volt az elsők között a világon, amely a muskétákat bevezette. A híres janicsárság elit csapatot képezett, amely a szultán testőrségeként is szolgált. Azonban a 17. század vége fele a reformok hiánya miatt a hadsereg elavult, főleg a korrupt janicsárok miatt, akik mindenfajta reformot elleneztek és több szultánt is letettek a trónról emiatt ban a janicsárság feloszlatása már túl későn jött, és az Oroszország elleni háborúkban a Birodalom alulmaradt.

14 Térkép Az Oszmán Birodalom és a tengermelléki országok között dúló háborúkat ábrázoló térkép, 1729.

15 Oszmán katonaság, képek
Könnyűlovas akindzsi harcos, a képen lova nélkül. Jellegzetes fegyverük: török szablya, és fém buzogány Szpáhi lovas katona páncélingben (inkább az 1500-as évek közepétől), kerek pajzzsal, török szablyával és jellegzetes rövid "nomád" íjjal .

16 Nagy uralkodók I. Murád II. Mohamed