11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján.

Az előadások a következő témára: "11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján."— Előadás másolata:

1 11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását is megváltoztassa. Ha az interakció optimálisan folyik az órán, akkor nemcsak tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is tanulnak a tanulóktól, és a tanulók egymástól is. Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását is megváltoztassa. Ha az interakció optimálisan folyik az órán, akkor nemcsak tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is tanulnak a tanulóktól, és a tanulók egymástól is. Az órai interakció mérésével és a tanulókról gyűjtött háttér információk elemzése során olyan összefüggéseket sikerül feltárni, amelynek a fejlesztése során hatékonyabb és eredményesebb tanulói teljesítmények érhetők el. Az órai interakció mérésével és a tanulókról gyűjtött háttér információk elemzése során olyan összefüggéseket sikerül feltárni, amelynek a fejlesztése során hatékonyabb és eredményesebb tanulói teljesítmények érhetők el. Az órai interakció Az órai interakció A kérdőívre adott válaszok klaszteranalízis és a korreláció-számításából kapott eredmények, az önismereti szint, és a szociometriai felmérés támpontot ad a tanulói teljesítmények elmaradására. A kérdőívre adott válaszok klaszteranalízis és a korreláció-számításából kapott eredmények, az önismereti szint, és a szociometriai felmérés támpontot ad a tanulói teljesítmények elmaradására. Készítette: Kertész Károly Kertész Károly

2 22 Tanári beszéd: Válasz: 1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat, 2. Dicsér, 3. Motivál, Bátorít, 4. Elfogadja-, 5. Felhasználja: a tanulók önálló gondolatait. Kezdeményezés: 6. Nem gondolkodtató kérdés, 7. Gondolkodtató kérdés, 8. Előad, Magyaráz, 9. Utasít, 10. Kritizál. Tanári beszéd: Válasz: 1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat, 2. Dicsér, 3. Motivál, Bátorít, 4. Elfogadja-, 5. Felhasználja: a tanulók önálló gondolatait. Kezdeményezés: 6. Nem gondolkodtató kérdés, 7. Gondolkodtató kérdés, 8. Előad, Magyaráz, 9. Utasít, 10. Kritizál. Az órai interakció kritériumai Az órai interakció kritériumai Tanulói beszéd: Válasz: 11. A tanuló verbálisan válaszol. Kezdeményezés: 12. A tanuló verbálisan kezdeményez, 13. A tanuló spontán módon megjegyez valamit. Válasz: 11. A tanuló verbálisan válaszol. Kezdeményezés: 12. A tanuló verbálisan kezdeményez, 13. A tanuló spontán módon megjegyez valamit. Egyéb: 14. Csönd, 15. Zűrzavar. 14. Csönd, 15. Zűrzavar.

3 33 Háttér adatok: I. A szociometria - A szakiskolások szociogram zártsága is jelentheti, a tanulói teljesítmények elmaradását. Háttér adatok: I. A szociometria - A szakiskolások szociogram zártsága is jelentheti, a tanulói teljesítmények elmaradását. Melyik interakciós kritérium lehet fontos egy tanórán? Óra típustól függően lehet például gondolkodtató kérdések, tanulói válaszok, dicséret, motiváció gyakorisága és arányai egymáshoz. A diagramon ábrázolt gyakorló ismétlő órák interakcióból a 2., 3., és 4. kritériumokat emelem ki, mely az optimális órai interakció megvalósulásának, alapvető elvárásai lehetnek. Melyik interakciós kritérium lehet fontos egy tanórán? Óra típustól függően lehet például gondolkodtató kérdések, tanulói válaszok, dicséret, motiváció gyakorisága és arányai egymáshoz. A diagramon ábrázolt gyakorló ismétlő órák interakcióból a 2., 3., és 4. kritériumokat emelem ki, mely az optimális órai interakció megvalósulásának, alapvető elvárásai lehetnek.

4 44 - III. A klaszteranalízis a kérdőív, 4., 5., 6., 7. kérdései alapján (mennyire szeretsz iskolába járni; mennyire szereted a következő tantárgyakat; milyen osztályzatod volt az alábbi tantárgyakból, most félévkor; mennyire vagy elégedet a mostani iskolai teljesítményeddel) a gimnáziumban 8 klasztert, a szakiskolában 3 klasztert lehetett létre hozni. Háttér adatok: - II. Korreláció-számítás a 8. kérdés alapján: a gimnáziumban szoros összefüggés 16 alkalommal fordult elő a változók között. Háttér adatok: - II. Korreláció-számítás a 8. kérdés alapján: a gimnáziumban szoros összefüggés 16 alkalommal fordult elő a változók között. A szakiskolában szoros összefüggés 6 esetben jött létre a változók között. A szakiskolában szoros összefüggés 6 esetben jött létre a változók között. A kérdőív 8. kérdésében a tulajdonság párok között klaszteranalízis a lehető legszorosabban kapcsolódnak egymáshoz: a két iskolatípus között nagy az eltérés, míg a gimnáziumban 4 csoportot, addig a szakiskolában 2 csoportot lehetett kialakítani a tanulói válaszok alapján. Gimnázium Szakiskola Köszönöm a figyelmüket!