Maros megye, Marosvasarhely, iskolank

Az előadások a következő témára: "Maros megye, Marosvasarhely, iskolank"— Előadás másolata:

1 Maros megye, Marosvasarhely, iskolank
ROMANIA Maros megye, Marosvasarhely, iskolank

2 Iskolank, a Dacia gimnazium

3 Marosvasarhely Marosvásárhely (romanul Târgu Mureș, nemetul Neumarkt, Neumarkt am Mieresch, erdelyi szasz nyelven Nai Muark, latinul Novum Forum Siculorum, Agropolis, Areopolis) municipium Romaniaban,Maros megyeben . A szekelyseg fővárosa,muvelodesi ,ipari,kereskedelmi, Kozlekedesi, oktatasi és szellemi központja. Az egykori Marosszék,Maros-Torda vármegye majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik[3], Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.

4 . A székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik[3], Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.

5 A Kulturpalota A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kulturpalota ma tobb muvelodesi intezmenynek otthona (Allami Filharmonia, Maros Megyei Konyvtar, Muveszeti Muzeum es keptar, a Tortenelmi Muzeum allando kiallitasa) A tukorterem ablakaira balladakat festettek Tukorterem Belso hall

6 A marosvasarhelyi Var Szabok bastyaja Kapubastya Kisbastya
1492-ben epittette ki eroditmenyet Bathory Istvan vajda. Ugyanitt, kozott, Borsos Tamas varosbiro vezetese alatt felepul a marosvasarhelyi var. A tekintelyes, teglabol epult varfal szabalytalan otszoget zar be, a torespontokban, illetve a falak menten het bastyaval. Kozuluk ot nevet a varepitest es a vedelmet vallalo cehektol: a vargak(1620), a szucsok(1629), a kadarok(1632), a szabok(1640), es a meszarosok cehetol (1656) kapta. A XVIII. szazadban a varat osztrak helyorseg foglalja le. Ekkor epul a kapubastyaval szemben a barokk epulet, majd a XVIII. szazad elejeig tobb mas katonai epulet. : Szabok bastyaja Kapubastya Kisbastya

7 A marosvasarhelyi allatkert
A marosvásárhelyi állatkert (románul Zoo Tîrgu-Mureș) a Somos-tetőn, a várostól északkeletre, 488 méter tengerszint feletti magasságban található ban alapították. Nyitáskor csak tíz állat élt a állatkertben: 3 farkas, 2 medve, 2 vaddisznó, 2 fácán és egy őz. Ma már öt részre tagolódik: emlősök, ragadozók, növényevők, madarak és trópusi kisállatok.

8 Maros megye Maros megye (románul Județul Mureș, németül Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely ( lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Fekvése Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km², ami Románia területének 2,8%-a.

9 Romania Románia (románul România) kelet-közép-európai állam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete- tengerrel határos. Az ország január 1-jétől az Európai Unió tagja. Növény- és állatvilág Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

10 Duna delta Összesen 1456 állatfaj lakja a vidéket. Több mint 300 madárfaj él a területen, amelyből 176 itt is költ. Érdemes kiemelni a 2500 párt számláló pelikán telepet, amely, egyedülálló Európában. A 45 édesvízi halfaj közül a legnagyobb testű a viza, amely régen míg a víz tisztasága megengedte, akár Budapestig is felúszott. Az fajt számláló növényvilág szintén értékes. Főleg a különböző élőhelyek társulásainak életbetartása fontos feladat.