Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az előadások a következő témára: "Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola"— Előadás másolata:

1 Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola
VALLÁS SZOCIOLÓGIA Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 VALLÁSOSSÁG DIMENZIÓI: (Andorka)
A VALLÁS TRANSZCENDENS ERŐK MŰKÖDÉSÉT FELTÉTELEZI ÉS AZ ETIKAILAG FEJLETT VALLÁSOK EZT A VILÁG ERKÖLCSI RENDJÉBE VETETT HITTEL KAPCSOLJÁK ÖSSZE. Glasenapp VALLÁSOSSÁG DIMENZIÓI: (Andorka) Hittételek. Válasz egzisztenciális végső kérdésekre(Az élet célja, a szenvedés, a halált követő lét) A vallás által előírt normák Rituálék gyakorlása, bennük való részvétel Vallási ismeretek (Pl. biblia ismerete – ezen belül nem tételes válasz a végső kérdésekre) Vallási élmények (személyes kapcsolat Istennel)

3 Durkheim: A vallás szemben a profánnal a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok. Rituálék amelyek tudatosítják a közös értékeket, növelik a társadalmi kohéziót. Minden vallásra jellemzőek: Történetek (Pl.: Biblia, egyháztörténet) Hősök (Pl.: szentek) Szimbólumok (Pl.: feszület, Szentháromság húsvéti gyertya, keresztviz, olaj) Ritusok (Pl.: szentmise) Fejlett vallásokra jellemző a tételes tanitás. (Csak a római katolikus egyházra jellemzőek a tanitóhivatal által elfogadott hittételek, dogmák.)

4 Berger és Luckmann: a normákat az értékek támasztják alá, amelyek az élet végső kérdéseire adott válaszokra, a világképre épülnek. Weber: A vallás gátolhatja és elősegítheti a fejlődést mint többek között a protestáns etika. A protestáns etika szerint mindenkinek kötelessége vagyont gyűjteni (harácsolni), de az élete minden pillanatával és vagyonának minden fillérével el kell számolnia a teremtőjének. Ez azt eredményezte, hogy a puritánok a legkevesebbet költötték magukra és a jövedelmüket visszaforgatták a termelésbe ami exponenciális fejlődést eredményezett. (Hasonló magatartás csak néhány szerzetesrendre volt korábban jellemző.

5 VILÁGVALLÁSOK: Öt világvallás a hívek 90 %-a
Örök világtörvény vallásai: brahmanizmus, buthizmus és univerzalizmus (tao) Történeti isten-kinyilatkoztatás vallásai: kereszténység és iszlám BRAHMANIZMUS Brahman - a világban lévő abszolutum, minden létező teremtője, az ember célja a Brahmannal való végső egyesülés Átman - önmagunk (a brahman és átman egy) kasztok Karma - a reinkarnáció során cselekedeteinktől függő sorsunk Dharma - örök törvény (Brahmantól származik) A világkorszak több ezermilliárd év. Ez ismétlődik.

6 BUTHIZMUS A reinkarnáció körforgásából a vágyak kioltásával lehet kiszabadulni. KÍNAI UNIVERZALIZMUS A világot a világelv igazgatja (személyes v. személytelen) Boldogság az összhang a kozmosszal A jang és jin egyensúlya (férfias és nőies) Ősök kultusza PÁRSZIZMUS - ZOROASZTERIZMUS A jó (Ormund) és a rossz (Ahrimán) harca A történelemnek kezdete és vége van A világvége előtt megjelenik az Üdvözítő A halottak feltámadnak és megítélik őket A jó győz és a jók örökké élnek majd

7 ISZLÁM Központi tanítása az egyetlen isten központi szerepe és a végítélet Öt tartópillére: - Az iszlám hitvallás elmondása:”Tanúsítom: Nincs Isten Allahon kívül. Mohameh Allah küldötte”. - Naponta ötször rituális imádság rituális mosdással - Egy hónapos böjt, a ramadán megtartása - Szegényeknek adakozás - Zarándoklat Mekkába Az iszlám a zsidó és keresztény valláson alapul. Tisztelettel adózik az Úr Jézusnak és Szűz Máriának. Viszont tagadja a Szentháromság tant, Jézus istenségét. Keresztény eretnekségnek tekinthető.

8 KERESZTÉNYSÉG – ISZLÁM – BRAHMANIZMUS – BUTHIZMUS
istenképének összehasonlítása Istent a róla alkotott fogalommal nem tudjuk birtokolni! Egy Isten: mohamedanizmus, buthizmus Egy Isten és szentháromság Kereszténység:– az Isten a Lét, de a Szeretet is: Közösség (Atya, Fiú, Szentlélek) Brahmanizmus (Brahmá, Visnu, Siva) (Visnu többször megtestesül, pl: Ráma, Krisna) A szenvedés értelmezése: Buthizmus a vágyak kioltásával szabadul meg Kereszténység: A Teremtő szenved (a kereszt) Isten jelenléte mindenütt Kereszténység: Az Isten mindenütt van, maga a Lét Brahmanizmus: Brahman: a Teremtő és Átman egy

9 Iszlám közeledés a keresztény vallásokhoz
A példa nélküli nyílt levél egyaránt szól XVI. Benedekhez, az ortodox egyházak, az anglikán egyház, valamint a protestáns egyházak vezetőihez. A levelet az iszlám szinte minden egyes ágazatának vezetője jegyezte. A keresztények és a muszlimok együtt a világ népességének több mint 55 százalékát alkotják, ezért fontos az együttműködésük az igazi béke megteremtése érdekében. A levél szó szerint idéz a Bibliából, amit a londoni The Times cikkének szerzője rendkívülinek nevez ilyen jellegű iratban és ilyen magas szintű muszlim vallási vezetők által jegyzett felhívásban.

10 A The Times szerint arra lehet számítani, hogy a muszlim és a keresztény világ vallási vezetői a közelebbi jövőben talán közös konferenciát tartanak majd "semleges területen" – például egy amerikai egyetemen. Az aláírók szerint a két vallás közös alapja az az alapelv, hogy egy Istent fogadnak el, valamint a szomszédok békességben élnek egymással. A szerzők szerint a keresztények és a muszlimok ugyanahhoz az Istenhez fohászkodnak. A BBC idézte Aref Ali Nayed főtanácsadót, a Cambridge Egyetem valláskutató programjának munkatársát, aki kijelentette, hogy a dokumentum igazi mérföldkő.

11 David Ford, a program igazgatója pedig közleményben állapította meg: "Ha megfelelő számú ember és csoport fontolóra veszi az iratot, és annak szellemében cselekszik is, akkor a légkör olyan mértékben fog átalakulni, amelyben a szélsőséges erőszak nem létezhet." Ezt a nyílt levelet egy évvel ezelőtt megelőzte egy másik. XVI. Benedek 2006 szeptemberében egy beszédében középkori szövegből idézett, amely az iszlámot az erőszakkal hozta párhuzamba. A pápa akkor többször sajnálkozott a félreértés miatt. Egy éve a pápának szóló nyílt levelet még csak harmincnyolc muszlim vallási vezető írta alá. Most azonban a muszlim vezetők széles köre adta nevét a levélhez, ami azt jelzi, hogy konszenzus alakult ki közöttük a megbékélés ügyében.

12 Úgy látják, hogy a modern fegyverzetek korában, és egy olyan korban, amikor muszlim és keresztény közösségek egymással ennyire összekeveredve élnek, egyik fél sem lehet nyertese egy konfliktusnak, amely a Föld lakosságának több mint felét érintené. Korábban még nem fordult elő, hogy az iszlám világban - ahol nincs központi elöljáróság, amely a hívők nevében felszólalna - ilyen közös levél íródott volna. A Közel-Keletet, Ázsiát, Afrikát, Európát és Észak-Amerikát képviselő 138 hitéleti vezető az iszlám szunnita, síita és szúfi irányzatát képviseli. Az aláírók között van például az egyiptomi főmufti, a háború sújtotta Irakból pedig mind szunnita, mind síita vallási vezetők csatlakoztak a felhíváshoz.

13 VALLÁSI SZERVEZETEK: EGYHÁZ: nagy létszám, tagjai többnyire bele születnek, elkülönült papság, egyházi tanításban intelektuális elemeket hangsúlyoz FELEKEZET: fél úton a szekta és egyház között, független az államtól SZEKTA: Kisebb létszámú, tagjai megtért felnőttek, nincs specializált papság, hangsúly az érzelmi elemeken KULTUSZ (Pl.: sátánizmus) nincs szervezete CIVIL VALLÁS: (US) Bellah.: Az elnök az első beszédében utal Istenre, a hálaadás napja, a $ felirata: „Istenben bízunk”.

14 FUNDAMENTALIZMUS: Leegyszerűsített hittételek, amelyet környezetükre kényszerítenek. Például: katolikus fundamentalisták latinul miséznek. SZEKULARIZÁCIÓ Újabban nem a vallás megszűnését hanem átalakulását jelenti. Racionális gondolkodás, nem sajátosan egyházi feladatokról lemondás, laikusok szerepének növekedése

15

16 Vallásosság Magyarországon %
1980 1985 1990 Vallásos vagyok az egyház tanítását követem 10,6 14,5 16,3 Vallásos vagyok a magam módján 40,9 44,8 49,4 Nem tudom megmondani 8,2 7,5 5,6 Nem vagyok vallásos, engem az ilyesmi nem érdekel 19,3 15,0 24,3 Meggyőződésem szerint a vallásnak nincs igaza 19,0 14,0 3,9 Nincs válasz 2,0 4,1 0.4 Összesen 100

17

18 A vallásosság és az élet értelmének egészségvédő szerepe a hungarostudy felmérések alapján

19 Élet értelme & Önbecslésen alapuló egészség
VÁLTOZÓK OR 95 % I.C. Függő változó: SRH* élet értelme (1) 1 élet értelme (2) 9.71 6.45 14.61 élet értelme (3) 17.95 12.35 26.08 élet értelme (4) 24.60 15.49 39.05 *nemre, korra és végzettségre korrigálva

20 Élet értelme & WHO jóllét
VÁLTOZÓK OR 95 % I.C. Függő változó: WHO jóllét* élet értelme (1) 1 élet értelme (2) 4.36 2.95 6.45 élet értelme (3) 9.19 6.34 13.34 élet értelme (4) 18.05 12.20 26.69 * nemre, korra és végzettségre korrigálva

21 Élet értelme & Depreszió
VÁLTOZÓK OR 95 % I.C. Függő változó: Depresszió* élet értelme (1) 1 élet értelme (2) 0.21 0.14 0.30 élet értelme (3) 0.08 0.06 0.11 élet értelme (4) 0.03 0.02 0.05 * nemre, korra és végzettségre korrigálva

22 Élet értelme & Önhatékonyság
VÁLTOZÓK OR 95 % I.C. Függő változó: önhatékonyság* élet értelme (1) 1 élet értelme (2) 5.47 3.86 7.76 élet értelme (3) 15.45 11.00 21.72 élet értelme (4) 48.18 31.40 73.93 * nemre, korra és végzettségre korrigálva

23 Élet értelme & Ellenségesség
VÁLTOZÓK OR 95 % I.C. Függő változó: ellenségesség* élet értelme (1) 1 élet értelme (2) .47 .32 .71 élet értelme (3) .26 .18 .38 élet értelme (4) .16 .11 .24 * nemre, korra és végzettségre korrigálva

24 Az „Élet értelme” mint egészség és életminőség védő tényező
Az önbecslésen alapuló egészség (SRH) a középkorú férfi halálozás súlyozott kistérségi különbségeit 23,5 %-ban, a középkorú női halálozási különbségeket 13,3 %-ban magyarázza. Az SRH érték a korai halálozás jelentős előrejelzője. Az élet értelme értékskála legkisebb quartilisához képest annak valószínűsége, hogy átlag feletti SRH értéket kapunk a negyedik negyedben 24,6-szoros. Ez azt jelenti, hogy az élet értelme jelentős egészségi védőfaktor.

25 Az élet értelme és a vallásgyakorlás %
nem hivő nem gyak saját mód ritkán egyház egyhá-zában Total kohéz 0 2,9 1,8 2,2 0,9 0,7 1,9 kohéz 1 23,8 21,8 17,5 16,1 9,9 18,7 kohez2 48,7 48,5 47,6 46,8 41,8 47,2 kohez3 24,6 27,8 32,8 36,2 32,2

26 Vallásosság, spiritualitás a magyar népesség körében
31% mondta magát nem hivőnek, 19 % nem gyakorolja vallását, 18% a maga módján, 16% egyházában ritkán, 16% rendszeresen egyházában. 2002-ben 25% mondta magát nem hívőnek, 18 % nem gyakorolja vallását, 27 % a maga módján, 17 % ritkán egyházában, 13 % rendszeresen egyházában

27 Vallásosság, spiritualitás a magyar népesség körében

28 Mennyire fontos életükben a vallás (2002)
35 % - egyáltalán nem fontos 39 % - kissé fontos 20 % - nagyon fontos 6 % - minden cselekedetüket befolyásolja

29 Nem hívők aránya(2002)

30 Nemek közti megoszlás Nem hívő 21% 31% Egyházban gyakorolja 35% 25%
Nők Férfiak Nem hívő 21% 31% Egyházban gyakorolja 35% 25%

31 Nemek közti megoszlás Nem fontos a vallás 27% 44%
Nők Férfiak Nem fontos a vallás 27% 44% Nagyon fontos a vallás % 17%

32 Vallásgyakorlás megyei aránya:

33

34 Dohányosok aránya a vallásgya-korlás szerint (34,7% ffi, 22,9% nő)
18-44 férfi 18-44 nő 45-64 férfi 45-64 nő Nem hívő 41% 33% 37% Nem gyakorolja 45% 36% 29% Maga módján 40% 27% Ritkán egyh.ban 24% 32% Rendsze-resen 16% 15% 19% 11%

35 A napi cigarettaszám különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 37,662 Átlag: 10,0)

36 2001-ben betegség miatt kiesett napok különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 9,513 Átlag: 20,1)

37 A munkaképesség csökkenés különbségei a vallásgyakorlás módja szerint a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 6,200 Átlag: 0,9)

38 A WHO jólléti kérdőív különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,785 Átlag: 7,7)

39 A Beck Depresszió Skála különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,112 Átlag: 7,9)

40 Az ellenségesség különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján, korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 10,728 Átlag: 3,7)

41 A kooperativitás különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,513 Átlag: 14,4)

42 Evés, ivás nehéz helyzetben, mint megbirkózás különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint Sig 0,000 n: F: 25,971 Átlag: 0,6)

43 Érzelemközpontú megbirkózás a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 8,972 Átlag: 3,3)

44 Nehéz helyzetben szülőre számíthat különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva életkor és végzettség szerint Sig 0,000 n: F: 5,454 Átlag: 1,7)

45 Nehéz helyzetben munkatársra számíthat a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint Sig 0,000 n: F: 6,903 Átlag: 1,2)

46 Dohányosok aránya a vallás fontos-sága szerint (34,7% ffi, 22,9% nő)
18-44 férfi 18-44 nő 45-64 férfi 45-64 nő Nem fontos 44% 33% 40% 34% Kissé fontos 38% 30% 35% 25% Nagyon fontos 27% 22% Mindent befolyás 26% 10% 11% 14% Összesen 36%

47 A tömény alkoholfogyasztás különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem és életkor szerint (Sig 0,000 n: F: 6,077 Átlag: 0,4 dl)

48 A munkaképesség csökkenés különbségei a vallás fontossága szerint a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,057 Átlag: 0,9)

49 A Beck Depresszió a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,001 n: F: 5,483 Átlag: 7,9)

50 A kooperativitás különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 19,362 Átlag: 14,4)

51 Evés, ivás nehéz helyzetben, mint megbirkózás a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint Sig 0,000 n: F: 19,381 Átlag: 0,6)

52 Problémaközpontú megbirkózás különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint Sig 0,000 n: F: 39,291 Átlag: 8,3)

53 A tolerancia különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem és életkor szerint (Sig 0,018 n: F: 3,364 Átlag: 2,33)

54 A vallásgyakorlás szerepe:
Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest kevésbé dohányoznak, kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munka -képességük jobb, jobb az életminőségük (WHO), kevésbé depressziósak, ellenségesek, kooperatívabbak, megbirkózási módjaik adaptívabbak, több társas támogatást kapnak.

55 A vallás fontosságának szerepe:
kevesebb dohányzással, tömény alkoholfogyasztással, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ezzel szemben gyakoribb a depresszió és magasabb a munkaképesség csökkenés - a krónikus betegek számára megnő a vallás, a spiritualitás fontossága.