Piaget szakaszai.

Az előadások a következő témára: "Piaget szakaszai."— Előadás másolata:

1 Piaget szakaszai

2 szenzoros folyama-tok
Az információ-feldolgozás általános modellje FIGYELEM INGER szenzoros folyama-tok percepció döntés és válasz reakció kivitelezése RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA VÁLASZ

3 Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk
Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk. A következőkben az észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk. Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel, amikor az észlelő anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott információkkal.

4 A séma tehát döntő jelentőségű fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési tevékenység fejlődése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.

5 A séma működési vázlata
TÁRGY (ingermintázat) IRÁNYÍT MINTÁT VESZ MÓDOSÍT FELDERÍTÉS

6 A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. Piaget genetikus episztenológiai felfogásában ezen szerveződés fejlődési folyamatát fejlettségi szintjeit írja le. B. Inhelder említi egy helyen (id.J. Turner 14.old.), hogy „Néhány kommentátor Piaget-t aktivistának nevezi a szó Goethe-i értelmében. (Kezdetben volt a tett!) „…A fejlődés során az egymás után következő tevékenységi formák azok amelyek meghatározzák a megismerés módját.” Ilyen gondolatkörben létezik reflexes, szenzomotoros és végül operacionális (műveleti), megismerés, ahol a magasabb szint tartalmazza az alacsonyabbat, ezek az alkalmazkodás szintjei is.

7 Piaget módszere, építkezése 1
A valóságot megfigyeli, mikroszkopikusan elemzi és többszörösen értelmezi. Tökéletes logikai rendet kíván teremteni. Sok új fogalmat használ. A jelenségnek azt az elemét nagyítja ki amelyik a megismerés fejlődése szempontjából fontos. Már a megfigyelést is így használja. Az igazi persze a klinikai módszer. A témaköröket a megfigyelés módszerével gyűjti, és a beszélgetésekben konfrontálja, ellenőrzi. (A gyermeki világkép jellemzői) Végül a természetes kísérletekkel a megértés fejlődésének folyamatát nyomozza. Ennek lényege: hogyan függetlenedik a szemlélettől a gondolkodás (a második valóság, az elvonatkoztatott.)

8 Piaget módszere, építkezése 2.
A fenti módszerrel dolgozta, munkálta ki rendszerét: a genetikus ismeretelméletet. Genetikus: mert a lelki élet eredetét, genezisét tárgyalja. A célja viszont ismeretelméleti kérdés: Ősi kérdés: Hogyan és egyáltalán juthatunk –e igaz ismeretekhez. A válasz lényege: Nagyon csekély velünk született tapasztalási módból (reflexek) kiindulva hosszú fejlődési úton a valóságot először érzékletesen és cselekvően letapogatjuk, majd képzetszinten, végül fogalmilag és műveletileg megismerjük, elrendezzük és mindezeket az ismereteket szükségleteinknek megfelelően felhasználjuk.

9 A lelki élet kritériuma az intrapszichikus megkettőződés
A lelki élet kritériuma az intrapszichikus megkettőződés. (azaz a tapasztalás belső megőrzése – séma, képzet, fogalom művelet alakjában – vagy máshogy vizsgálva a tapasztalásnak a belső maradványai (jelzés nyom) vagy helyettesítői (jelkép, jel) melyek eligazítják a külső válóságtól részben függetlenül. A megismerés nem indulhat ki a személyből, mert akkor már lenne célja, nem indulhat ki tisztán a környezetből, hanem csak a kettő egymásra hatásából, illetve van egy mediátor ahol az én és a másik érintkezik és elhatárolódik, ez a cselekvés.

10 Piaget posztulátumai:
Az emberi organizmus (mint más biológiai organizmus) belső szervezettséggel bír. Ez a belső szervezettség, mint működési mód invariáns, tehát az élet során nem változik. A környezet és az organizmus kölcsönhatása eredményeként ez a működési mód kiépíti a sajátos értelmi struktúrát. Példa: emésztési rendszer mint működési elv, invariáns, de a környezettel együtt sok mindent létrehozhat; elhízást és vashiányt, stb.

11 Az értelmi fejlődés tehát a külső és belső kölcsönhatása révén alakul
Az értelmi fejlődés tehát a külső és belső kölcsönhatása révén alakul. A külső s belső kapcsolatát a mozgásos aktivitás biztosítja, melynek legalsó szintje a feltétlen reflex, mint séma. Már ennek is van perceptuális és operatív aspektusa, de ez itt egységben van, a mozgásos cselekvésben amelyet az érzékelés (észlelés) vezérel esetleg fordítva. Létezik ugyanis önindította mozgás, mely érzékelést (észlelést) eredményez.

12 Az adaptáció mint invariáns működési mód, például Piaget-nál asszimilációs és akkomodációs jellegű lehet. Asszimiláció révén felveszi a környezetből a belső (genetikusan, vagy tapasztalat révén kialakult) sémának megfelelő információt. Kiváltódik a szopó reflex pl. Ez a séma mint szenzomotoros alkalmazkodás, a sémát módosítja az adott dologhoz, pl. az anyamellhez, a szoptatáshoz, így tehát megváltoztatja a sémát ami már akkomodáció. Az organizmus tehát akkomodál ahhoz amit asszimilál. Az asszimiláció is akkomodáció dinamikus egyensúlyára való törekvés lényegében a fejlődés egyik fő mozgatója. (Homeosztázis)

13 CSELEKVÉSES SÉMA Analóg kód Perceptuális aspektus Operacionális aspektus NYELVI SÉMA Digitális kód

14 Jean Piaget 1896. augusztus 9. Neuchătel (Svájc) született.
6 éves korától a természettudománnyal foglalkozik (mechanika, madárvilág, csigák, kagylók) 10 éves korában írja meg első cikkét egy albínó verébfajtáról (egy oldal a helyi term. tudományos folyóiratban) 15 éves korában a Genfi Természettudományi Múzeumtól muzeológusi állásajánlatot kapott. (Nem tudták, hogy még az érettségit is csak két év múlva teheti le. A középiskola utolsó éveiben a filozófia iránt érdeklődik. Még nincs 20 éves mikor célkitűzését megfogalmazza: A megismerés biológiai magyarázatát. (genetikus episztenológia ) Biológia – pszichológia – ismeretelmélet - logika Ez 50 éves program

15 22 éves: doktori disszertációja (puhatestűek osztályozása) Ezután Párizs-Binet labor (Th.Simon közvetlen vezetésével) Tesztmódszer. Megismeri a Klinikai pszichológia szociálpszichológia kezdeményeit (Durkheim) Valamint a pszichoanalízist (Freud.) A laboratóriumi munkából és a mélylélektani gyakorlatból alakult ki a módszere: Klinikai kikérdezés. Claparede ekkor 25 évesen (1921) meghívja a Roussean Intézetbe a kutatások vezetőjének. Nagy asszisztenciával sok vizsgálat sok munka: 1923 és 1924 két kötetes gyermeklélektani könyv szülővárosa (Neuchătel) egyetemének filozófia professzora Genfi egyetem tudománytörténeti tanszék Ekkor figyeli saját gyermekeit Genfi egyetem szociológia tanszkévezető Claparede helyére Roussean Intézet igazgatója Sorbonne: Gyermeklélektani tanszék vezetője (Wallon utódja) (300 év után első nem francia professzor) a Sorbonne mellett megtartja a genfi tanszéket től: A Nemzetközi genetikus Ismeretelméleti Központ igazgatója 1967-ben nyugdíj szeptember 16. meghalt.

16 Jean Piaget (1896-1980) Univerzális konstruk-tivista megközelítés
Akkomodáció és asszimiláció egyen-súlya A kognitív fejlődés szakaszai

17 J. Piaget Az értelmi fejlődés szakaszai
Szakaszos ha: a sorrend állandó az alsó beépül – integrálódik struktúrába szerveződik fejlődik tehát előkészületi és befejezett szint Az életkorok csak iránymutatók

18 I. Szenzomotoros (0-2 évig) A reflexek gyakorlásától a sémák interiorizálódásának kezdetéig tart. II. Preoperatív intelligencia (2-7 évig) A szimbolikus funkció megjelenésétől a tagolt képzeti szabályozás megjelenéséig. Sajátos gyermeki („hibás”) gondolkodás. A nyelvi rendszer bekapcsolódása („kutya”-”tehén”) III. Műveleti intelligencia (7-8-tól – 17 évig) (a műveleti értelmezése: inv.rev.trans.) A: Konkrét műveleti intelligencia ( évig) A műveleteknek konkrét tárgyuk van és csak úgy működnek. Tehát „csoportosítás” van de, „csoportok” és „hálók” még nem értelmezhetők. Két alszakasz: az egyszerű műveletek, illetve 9 éves kortól téri idői együttes rendszerek kialakulása. B: Formális műveleti intelligencia (11-12-től, ig) Ítéletekkel (műveletekkel) végzett műveletek Kettős megfordítás műveleti csoportja Műveleti (fogalmi) háló A kombinatorikus sémák műveletté válása (Egyensúlyozás elméletben a reverzibilitás a meghatározó tehát a magasabb szakaszokban nagyobb mértékű a reverzibilitás.

19 A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai
Életkor (év) Szakasz Jellemzés Születés-2 Szenzomotoros A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak 6 alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül levő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni.

20 Végül is mintegy kétéves kortól kezdve lehetséges a belső integrálódás, ami a szimbólumok, előfeltétele. A kezdeti integrációs kategóriák előfogalmak, melyek perceptuális alapon léteznek, szerveződnek. Ezek átmeneti, képlékeny „kísérleti” kategóriák, állandó elméletileg igazolt koncepció nélkül (belátás, vagy megérzés útján, nem bizonyítva)

21 A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai
Életkor (év) Szakasz Jellemzés 2-6 Műveletek előtti A kisgyerekek a világot a maguk számára szimbólumok, vagy képzeleti képek, szavak és gesztusok segítéségével képesek leképezni. A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran nem képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat.

22 Művelet; ha két tevékenységből egy harmadik alakítható (Reverzibilitás
Művelet; ha két tevékenységből egy harmadik alakítható (Reverzibilitás. Tranzitivitás. Invariancia.) Osztályozás Soralkotás

23 A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai
Életkor (év) Szakasz Jellemzés 6-12 Konkrét műveleti Iskoláskorba lépvén a gyerekek mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe illeszkedő, belsővé tett cselekvések. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasszanak sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre.

24 Az egocentrizmus csökkentése: - a gyerekek képesek hatékonyabban kommunikálni olyan tárgyakról, amelyeket a hallgató nem láthat. - A gyerekek el tudják képzelni, milyennek látják őket mások (szociális nézőpontváltás). - A gyerekek megértik, hogy egy személy érzései és cselekedetei nem feltétlenül vannak összhangban. A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak köszönhető változásai: - A gyerekek szabályok segítségével képesek interakciókat vezérelni és elkezdenek szabályjátékokat játszani. - A gyerekek a „jó” és „rossz” viselkedés megítélésekor figyelembe veszik a szándékokat (autonóm moralitás), és úgy vélik, hogy a büntetésnek a bűnnel arányosnak kell lennie.

25 Jellegzetességek és példák a konkrét műveleti szakaszra: A gondolkodás konkrét műveletek irányítják, mely ismérvei: - A decentrálás: a gyerekek a tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni. - A konzerváció: a gyerekek megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok, maradnak, ha egyes külső jellemzőik megváltoznak. Tudják például, hogy a folyadék mennyisége nem változik, ha egy magas kis keresztmetszetű edény tartalmát egy alacsony nagy keresztmetszetű edénybe töltik át. - A logikai szükségszerűség: a gyerekek megértik, hogy bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére is. - A változatlanul hagyás: a gyerekek felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak hozzá, a mennyiség azonos marad. - A kiegyenlítés: a gyerekek képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni, hogy megítéljék, kiegyenlítik-e azok egymást vagy sem. - A megfordíthatóság: a gyerekek rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják vagy megsemmisíthetik mások hatását.

26 A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai: formális műveletek
Életkor (év) Szakasz Jellemzés 12-19 Formális műveleti A serdülőkorban a fejlődő egyén azt a képességét sajátítja el, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljon. A serdülők lelkes érdeklődést mutatnak az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamatai iránt.

27 Formális műveleti intelligencia (11-12-től, 14-15-ig)
Ítéletekkel (műveletekkel) végzett műveletek. Műveleti (fogalmi) háló - Kettős megfordítás műveleti csoportja - A kombinatorikus sémák műveletté válása Egyensúlyozás elméletben a reverzibilitás a meghatározó tehát a magasabb szakaszokban nagyobb mértékű a reverzibilitás.

28 A kettős megfordítás műveleti csoportja
Identikus I. CN=R Negáció N CR=N Reciprok R RN=C Korrelatív C RNC=I.

29 Jellemzők és példák a formális műveleti szakaszra: Formális műveleti gondolkodás, amelyben a gondolkodás minden egyes láncszeme a problémához mint egészhez kapcsolódik (kombinatorikus séma!!) - A serdülőkorban úgy oldják meg a vegyszerek keverésének problémáját, hogy módszeresen kipróbálnak minden lehetséges kombinációt. - A személyes identitásképzésben a serdülők figyelembe veszik, hogy miként ítélnek másokról, hogy mások hogyan ítélik meg őket, hogy milyennek tartják mások ítéleteit, és hogy mindezek miként felelnek meg a társadalom kategóriáinak.

30 Újonnan elsajátított logikai és matematikai elvek alkalmazása az életben felmerülő problémák széles választékára - a serdülők elvont elveket alkalmazva gondolkodnak politikáról és törvényekről, és képesek arra, hogy a törvényeknek ne csak a bűntető, hanem jótékony oldalát is felismerjék. - A serdülőket az egyetemes etikai elvek érdeklik, és bírálják a felnőttek képmutató magatartását.

31 A FIGYELEM Spontán – önkéntelen Szándékos – akarati
Szándékos utáni „harmadik stádium” A sémák belső strukturálódásától függ. Megfigyelési szempontok…..

32 EMLÉKEZET Szenzomotoros – cselekvésbe ágyazott felismerés
Preoperatív – a séma még csak félig interiorizált. Konkrét műveletek – az emlékképek inkább rögzülnek formailag mint műveletileg (logikailag), de stabil belső egyensúlyi rendszer. Mechanikus.

33 Formális műveletek – a rendszer teljessé válik a műveletekkel mélyebben kidolgozott sémákkal. Az érzékletes fölé rendelődik a konceptuális. de a totalitás elve…..

34 Képzelet Csak a szenzomotoros után lehetséges
Preoperatív: a séma önkéntes „kényszerű” kiegészítése. Nincs logikai korlát. Tehát átmenetileg felduzzad. Konkrét műveletek: a belső kép rendezettsége értéktelenné teszi a képzeletet. (de a mese még szép)

35 Formális műveletek: újra érték a logikai fikció, mint hipotézis
Formális műveletek: újra érték a logikai fikció, mint hipotézis. Most már nem kénytelen, hanem képes a képzeletét is használni.