Tipográfia.

Az előadások a következő témára: "Tipográfia."— Előadás másolata:

1 Tipográfia

2 Talpas betűtípusok Pl.: Times New Roman

3 Talp nélküli betűtípusok
Pl.: Arial

4 Írott betűtípusok Pl.: Monotype Corsiva

5 Betűváltozatok Normál Félkövér (bold) Dőlt (italic, kurzív) Ki
NAGYBETŰS

6 Betűkeverés „Kis különbség nem különbség” Kiemelést jelentősen eltérő betűtípusokkal végezzük Kivétel: Dőlt + kézírást utánzó

7 Betűk mérete 1 pont( pt) = 0,3528 mm 12 pt = 1 pica

8 Kiemelés Dőlt betűvel – szövegben
Félkövér – címekben (az általa okozott sötétebb foltok megbontják a szöveg egységét Kiskapitális – szövegben, főleg tulajdonnevek kiemelésére CSUPA NAGYBETŰS – szövegben ne! Csak cím kiemelésére! Ne használjuk: Ritkítást nem esztétikus Aláhúzást – ezt manapság linkekre szokták használni

9 Behúzás Első sor – bekezdések elkülönítésére. Áttekinthetőbb lesz a szöveg Függő behúzás – (első sor a helyén marad a többi sor beljebb kezdődik

10 Bekezdések igazítása 1.

11 Bekezdések igazítása 2.

12 Hasábok Túl kicsi betűméret rontja az olvashatóságot. Ennek elkerülésére hasábokra tördelhetjük a szöveget.

13 Sortördelés Fattyú sorok – ha egy sor egyedül kerül a következő oldalra. Legalább 2 sor legyen az új oldalon.

14 Sorköz A jól olvashatóság érdekében 10-20%-kal érdemes növelni a sorközöket. Csupa nagybetűs szövegnél növelni kell a sorközt!

15 Írásjelek „idézőjel” ‘aposztróf jel’ Kötőjel Kis kötőjel: Nagy kötőjel

16 Olvashatóság 1. Kis és nagybetűs szövegek
Kisbetűs szövegek le és felnyúló betűi miatt más alakot formálnak. Így a szavakat már alakjukról is megismerhetjük, ha sokat olvasunk

17 Olvashatóság 2. Talpas és talpatlan betűk:
A talpas betűk talpai vezetik a szemet, így könnyebb olvasni. Manapság egyre több talp nélküli betűtípust használnak, ezért már ezt is megszokta a szemünk.

18 Olvashatóság 3. 3. Betűméret Kb.: 10-12 pontos betű jól olvasható
4. Sortávolság 1-1,5-ös a megfelelő. A túl nagy sorköz megbontja a szöveg egységét

19 Olvashatóság 4.

20 Érdekesség Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen. A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

21 Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006
Forrás: Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006