Kommunikáció- nyilvánosság- részvétel

Az előadások a következő témára: "Kommunikáció- nyilvánosság- részvétel"— Előadás másolata:

1 Kommunikáció- nyilvánosság- részvétel
Péterfi Ferenc Ág

2 Kommunikációs alapvetések
I. Kommunikáció Információcsere (az üzenet, a jel útja): adó közvetítő közeg (komm. csatornák) vevő Kommunikációs csatornák Átvitt üzenet aránya Verbális < 10 % Vokális ~ % Non-verbális (metakommunikáció) > 50 % arcjáték szemkontaktus kézmozdulatok testtartás távolság szimbólumok (ruha, jelvény, ékszer…)

3 Kommunikációs alapvetések
II. A vokális (akusztikus) csatorna használata - Érthetőség – kapcsolat a tartalomhoz (légzés, beszédhibák, artikuláció) - Érzelmi telítődés – kapcsolat az érzelmi elfogadáshoz (hangerő, hangszín, hangmagasság)

4 Kommunikációs alapvetések
III. Metakommunikáció „Minél távolabb van egy testrészünk a fejünktől, annál nehezebb vele hazudnunk” (kivétel: szem) „Ne gesztusokat tanuljunk be, hanem megfelelő lelkiállapotot érjünk el.”

5 „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem”

6 Biztosan van valaki, aki örülne, ha
meglátogatnád. Mert fontos vagy! (NEVI)

7 Ellesett hartai párbeszéd:
A Mari jól van? Jól. Azt mondták nincs jól. Ki mondta? A Kati A Kati csak ne beszéljen. Nincsen jól. Nincs jól a Kati? Rosszul van. Megmondom a Marinak.

8

9 Helyi nyilvánosság funkciói
- megteremtődjön a részvétel, a változásokba bekapcsolódhassanak a helyi társadalom tagjai, közösségei - kifejlődjön a véleménycsere, az együttműködés a közösség tagjai között. - olyan sokirányú kommunikációs folyamatok alakuljanak, amelyekben mód nyílik a társadalom működése szempontjából fontos információk társadalmi használatba vételére.

10 Helyi nyilvánosság funkciói
- Hogy kiépüljön a közhatalom társadalmi kontrollja. - A nyilvánosság keretében olyan helyzet, társadalmi légkör teremtődjön, amely a civil társadalom tagjainak lehetőséget kínál az információk értelmezésére, - felszínre hozza a véleményeket, segít azok mérlegelésében, a konfliktusok kezelésében, - a helyi közösségekben hozzá járul az álláspontok finomodásához, a konszenzus megteremtődéséhez.

11 Civil részvétel a társadalmi kontroll, az ellenőrzés, az áttekinthetőség, a hozzáférés esélye a beleszólás megteremtése a helyi köz(össégi)ügyekben, a kezdeményezés serkentése, a társadalmi nyilvánosság szélesítése a különféle kérdésekben. a pörölés, a döntéshozók – a hatalom folyamatos ellenőrzése és számonkérése.

12 Részvételi formák Nyilvános rendezvényeken jelennek meg
Különféle szerveződéseket (intézményeket) állampolgári-, tanácsadó bizottságokat, közösségi-, szomszédsági tanácsokat alapítanak az állampolgárok Szószólót-ombudsmant neveznek ki Lobbiznak a törvényhozóknál, döntéshozóknál Közmeghallgatáson vesznek részt Felügyelik a jogszabályok betartását

13 Elégedetlenséget kifejező részvételi eszközök
Tüntetéseket, kampányokat szerveznek Bojkottálnak különféle termékeket, üzleteket Nyílt leveleket, petíciókat, hirdetéseket tesznek közzé Aláírásgyűjtést szerveznek

14 Részvétel – a közösségfejlesztés egyik alapvető célja
A helyi közösséghez és a társadalomhoz tartozás elősegítése Közösségi-társadalmi beágyazottságban éljünk Bevonás; a társadalomba-, a helyi folyamatokba való belefoglalás (inclusion) Képessé tétel + felhatalmazás (empowerment) Kirekesztettség, tehetetlenség, képessé tétel fogalmakról Ezúttal azonban nem a társadalom perifériáján élők (amúgy igen valós) gyakran hivatkozott csoportjaira gondolunk csupán, hanem a közpolitikából, a saját ügyei intézéséből kirekesztett társadalom nagy többségére. Arról a közösségi kezdeményezésben járatlan, ilyen szokásoktól mentes, apatikus társadalmi többségről van szó, amely a hazai társadalomra általában és igen széleskörűen jellemző. Többnyire a tehetetlenség (angolul „powerless”) érzése határozza meg ezt a magatartást, amelynek történelmi, kulturális és nevelési okai is vannak. A közösségi fejlesztőmunkában gyakran hangsúlyozzák azt a szükségletet, hogy bátorítani szükséges a különféle közösségeket, csoportokat arra, hogy legyenek hatással az életüket érintő közpolitikai döntésekre, jóléti szolgáltatásokra, különféle jogokra, lehetőségekre.[1] Más megközelítésben, hogy magán- és közügyekben is legyen bátorságuk és kedvük engedély nélkül szót emelni, a következményektől való félelem nélkül. A korábbi nyelvi definícióra (powerless) utalva, ahhoz kapcsolódva, az "empowerment" fogalma, azt a folyamatot jelenti, melynek révén a tehetetlen állapotból eljuthatunk a hatni tudó állapotba. Részvételre képesítés, képessé tétel, felhatalmazás, hatalommal való felruházás – ennek a kifejezésnek a közvetlen fordítása. Kiemeljük itt a kollektív fellépés, közösségi összefogás szükségességét és annak a folyamatnak a megértését, amelynek során az emberek „képessé válnak” arra, hogy környezetükre nagyobb hatást gyakoroljanak. Ehhez olyan lehetőségekre van szükségük, ahol megoszthatják tapasztalataikat, ahol átélik, hogy megértették őket, és a megértés konkrét változást is maga után von. [1] Egyebek között hivatkozunk Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka c. tanulmányára Parola füzetek Közösségfejlesztők Egyesülete Bp, old.