A fejlesztési tervek elkészítésének lépései

Az előadások a következő témára: "A fejlesztési tervek elkészítésének lépései"— Előadás másolata:

1 A fejlesztési tervek elkészítésének lépései
Kellermann Éva Kulcsár Gábor VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (NARD) előadása felhasználásával

2 A szak(ma)politika (policy)
„Egy kormány, párt, vezető által elfogadott és követett cselekvési irányvonal” (Oxford English Dictionary) jól definiált célja van politikusok alakítják ki, legitim jogi, pénzügyi, intézményi és terv eszközei vannak a tapasztalatok fényében idővel módosulhat A kohéziós vagy struktúra politika: - Európai Tanács által elfogadott - jogi (8750/06/EK, stb. ld. - pénzügyi (strukturális alapok) - stratégiai (közösségi stratégiai iránymutatások) tervek (programok) - intézményei (közösségi, tagállami szervezetek)

3 EU működési alapelvek:
ADDICIONALITÁS SZUBSZIDIARITÁS KONCENTRÁCIÓ PARTNERSÉG PROGRAMOZÁS NYILVÁNOSSÁG

4 Lebonyolítás intézmény-rendszere
A PROGRAMOZÁS Célorientált (számszerűsített) Elfogadott a résztvevők által (végrehajtható) Partnerségben készül Prioritási tengelyekből és műveletekből áll Költségvetéssel rendelkezik Végrehajtási és monitoring rendszer Meghatározott idő alatt valósul meg (7-9 év) Művelet (pl. projekt, normatív támogatás) Program Prioritási tengely Lebonyolítás intézmény-rendszere Költség-vetés

5 A PROGRAMCIKLUS-ELMÉLET

6 Tervezés követelményei (8750/06 EK rendelet)
Benyújtás földrajzi kerete célkitűzéstől függő területi szint Időkerete megegyezik a tervezési időszakkal: Összhang a közösség és a tagállam fejlesztési stratégiáival Nemzeti konszenzus – társadalmi egyeztetés Tagállam készíti: NSRK és operatív programok Tervezés tervezése – szereplők, lépések, erőforrások, ütemezés NSRK ütemezési folyamata: - helyzetelemzés és stratégia - horizontális és regionális stratégiák - fejlesztési tevékenységek meghatározása - jogosultság és finanszírozás kialakítása - véglegesítés tárgyalásokon

7 Tervtípusok Amit a tagállam készít: Nemzeti Fejlesztési Terv
Operatív Program és Programkiegészítő Dokumentum Amikor a Bizottság elfogadja: Közösségi Támogatási Keret (CSF) Operatív programok 2-in-1: kb millió € költségvetés esetén Egységes Programozási Dokumentum (SPD)

8 Tervdokumentumok szerkezete
Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezete: Helyzetleírás Cél(ok), prioritások Ex-ante értékelés Konzisztencia más politikákkal Pénzügyi táblák Partnerség Monitoring és értékelés rendszere Operatív Program szerkezete Prioritások Intézkedések Indikátorok Pénzügyi terv Megvalósításról szóló intézkedések

9 Tervdokumentum tartalma
1. Helyzetleírás és SWOT készítése összehasonlító elemzésekkel, az összefüggések, hiányok bemutatásával, az erősségek és gyengeségek és az ebből következő fejlesztési lehetőségek bemutatására. 2. Stratégia meghatározása, prioritások kijelölése, számszerűsített cél 3. Várható társadalmi-gazdasági hatások előzetes felmérése 4. Pénzügyi fejezet: várható erőforrás szükséglet becslése és bontása 5. Program végrehajtásának módja: intézményrendszer, monitoring

10 Helyzetleírás Információk rendszerezése kockázatok feltárása
Saját helyzet értékelése döntés-előkészítése áttekintés a fejlesztési terv egész környezetésről Követelmény: számszerűsített formában, statisztikai adatokkal alátámasztva!

11 SWOT - elemzés Erősségek - belső tényezők (strengths)
Pozitív dolgok egy helyzetről vagy tevékenységről ami jól működik, és lehet rá befolyásom. Gyengeségek -belső tényezők (weaknesses) Olyan dolgok amelyek nem jól működnek, de lehet rá befolyásom. Lehetőségek - külső tényezők (opportunities) Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket Veszélyek - külső tényezők (threats) Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a növekedés esélyeit

12 Stratégiai cél Prioritások
Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek) Trendek, külső adottságok: gazdasági technológiai politikai kulturális, egyéb Opportunities (lehetőségek) Threats (veszélyek) támadó védekező Prioritások

13 Programozási folyamat 1.
ELEMZÉSI SZAKASZ: 1. Átfogó (stratégiai) cél meghatározása 2. Környezeti trendek azonosítása 3. SWOT-elemzés 4. Lehetséges stratégiák azonosítása 5. Átfogó cél finomítása stratégiák fényében 6. Kik az érintettek? (részvétel-elemzés) 7. Problémák azonosítása (átfogó cél figyelembe vételével) 8. Probléma-elemzés (probléma-fa) 9. Átformálás célokká (cél-fa) 10. Célok csoportosítása 11. Erőforrás-elemzés (érintettek) 12. Stratégia (prioritások) kiválasztása 13. Program lehatárolása (elválasztás a környezettől)

14 Programozási folyamat 2.
PROGRAMOZÁSI SZAKASZ: 14. Prioritások és specifikus célok meghatározása 15. Feltételek (külső tényezők) azonosítása 16. Intézkedések (és példa-projektek) meghatározása 17. Előfeltételek azonosítása 18. Kockázatelemzés elvégzése 19. Intézkedések finanszírozása 20. Pénzügyi tábla összeállítása 21. Indikátorok meghatározása 22. A monitoring rendszer összeállítása

15 A logikai keret (logframe) módszer
A logikai keret-módszer tervezési és menedzsment eszköz a projekt minőségének javítására A projektelemek és a projekt belső logikájának megjelenítése egy oldalon (A/4-A/3), azonnal áttekinthető formában Célorientált, a célkitűzés-meghatározás (+) problémaelemzésen (-) alapul Célcsoport-orientáció Részvételen alapuló műhelymunka valamennyi szereplő/érintett (képviselőjének) bevonásával és független szakértő (moderátor) vezetésével A logikai keretmátrix segít: Tisztázni a projekt célját és létjogosultságát Világosan meghatározni a projekt kulcselemeit Az előkészítés korai szakaszában elemezni a projekt környezetét Meghatározni, hogyan mérhető a projekt sikere vagy kudarca

16 Logikai kerettervezés lépésről-lépésre
ELEMZÉSI FÁZIS 1. lépés: érintett érdekcsoportok elemzése 2. lépés: problémaelemzés 3. lépés: célkitűzés-elemzés TERVEZÉSI FÁZIS 4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása 5. lépés: az előfeltevések meghatározása 6. lépés: az indikátorok azonosítása 7. lépés: tevékenységütemezés 8. lépés: költségvetés készítése

17 Logikai keretmátrix: HEFOP
A beavatkozás területei Az elért eredmények mutatói A mutatók forrásai Feltételezések és kockázatok Hosszú távú célkitűzések A projekt hosszú távú célkitűzése(i) A hosszú távú célkitűzések elérésének mutatói (indikátorai) A mutatók forrása Projekt célja A projekt rövid távú célkitűzése(i) A projekt céljának elérését igazoló mutatók Külső tényezők és feltételek, amelyek szükségesek a hosszú távú célkitűzések megvalósulásához; kockázatok Várt eredmények A projekt által létrehozott fejlesztések és változások A várt eredmények mutatói Külső tényezők és feltételek, amelyek szükségesek a projekt céljának eléréséhez; kivédendő veszélyek Tevékenységek A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek Eszközök: A tevékenységek megvalósításához szükséges eszközök A tevékenységek megvalósulását igazoló információforrások Külső tényezők és feltételek, amelyek szükségesek a kívánt eredmények tervezett időben történő megvalósításához; kivédendő veszélyek A projekt elindításához szükséges előfeltételek

18 Logikai keretmátrix: kitöltési sorrend
A beavatkozás területei Az elért eredmények mutatói A mutatók forrásai Feltételezések és kockázatok 1. 15. 16. 2. 13. 14. 8. 3. 11. 12 . 7. 4. 9. 10. 6. 5.

19 Intézkedések meghatározása
Meghatározandók: Operatív cél(ok) Outputok Tevékenységek (projekt-típusok) Inputok Feltételek Függőleges belső logika (beavatkozási logika teljesül?) Szembeállítandó, hogy Input és tevékenység (elegendő-e?) Tevékenység és output (jól mérem-e?) Inputok és outputok (közvetlenül) Vízszintes belső logika (elérhető-e az operatív cél?) Külső logika: Specifikus cél (prioritás megvalósul az operatív cél elérésével?) Más intézkedések ugyanabban a prioritásban (átfedések!)

20 Intézkedés szerkezete
(Rövid) leírás és létjogosultság Célok Hatókör Földrajzi lefedettség Indikátorok Menetrend Projekt-kiválasztási kritériumok Költségek Felelős szerv Végső kedvezményezett

21 Indikátorok meghatározása
A terv/program/projekt eredményességét a beavatkozási logika különböző szintjein igazoló mérőszámok Konkrét, számszerűsíthető, mérhető! Lehet „puha”, kérdőívezéssel, készségfelméréssel, stb. mérhető adat is ilyenkor a „puha” tényezőt számszerűsítjük (pl. a település polgárai kérdőíves felmérés alapján X%-kal elégedettebbek a bölcsődei szolgáltatásokkal ben mint 2004-ban) Ha nincs adatforrás, nem mérhető! Sokszor kiinduló érték is kell! Ha más nem méri, mérjük mi! Kérdőívezés, interjúzás, tanulmánykészítés Költségeihez lehetőleg projektszinten is biztosítsunk támogatást!

22 Indikátorok szintjei Eredmények: kimeneti/outputindikátorok
A tevékenységek következtében konkrétan létrejövő eredmények Pl. 200 km vasúti pályaszakasz korszerűsítése Konkrét célkitűzés: eredményindikátorok Tevékenységek következtében létrejövő, de azokon túlmutató eredmények Pl. utazási idő a fővárosba 200 percről 120 percre csökken Átfogó célkitűzés: hatásindikátorok Hosszú távon, általában statisztikai indikátorok Összetett, fejlődési folyamatot mér Pl. a külföldi tőkebefektetés a kistérségben 2010-ig X%-kal nő 2004-hez képest

23 Indikátorok jellege szerint

24 Indikátorok kritériumai
QQTTP mennyiségi (quantity) mennyit? minőségi (quality) milyen minőségben? célcsoport (target group) kinek? idő (time) mikor? hely (place) hol? SMART jellemző (specific) mérhető (measurable) rendelkezésre áll (available) releváns (relevant) aktuális (timely)

25 Alapfogalmak és beavatkozási logika
Input Output Eredmény Hatás Viszonyítás Jogi és adminisztratív előírások betartása Ellenőrzés Megfelelő lebonyolítás Monitoring Társadalmi elvárások, problémamegoldás Értékelés

26 Monitoring típusai Pénzügyi monitoring
– támogatás felhasználás időbeni változása 2. Megvalósítás monitoringja – lebonyolítás szakaszainak megfelelően 3. Szakmai monitoring - eredmény és projektcél szinten Az indikátorok: A komplex valóság egyszerűsített leképezését segítő mutatószámok

27 Érdekegyeztetés Hasznos tanácsok érdekképviseleti szervezetek számára:
Már a helyzetelemzés során be kell kapcsolódni a tervezésbe; (NFT-civilfórumok és regionális tervezés-regionális ügynökségek) 2. Nyilvánosság igénybevételének fontossága (érdekérvényesítés); 3. Problémák megfogalmazása és fejlesztési javaslatok összegyűjtése; 4. Az együttműködő partnerek felkutatása és ötletek köré szervezése; 5. Nyilvános dokumentumok, nyilatkozatok stb. formájában megfogalmazni és terjeszteni az elképzeléseket!