Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető,

Az előadások a következő témára: "Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető,"— Előadás másolata:

1 Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése, 2013 november Kaposvár, Az új európai kohéziós politika Városrégiók fejlődése (4. szekció) ,

2 A problematika

3 Gazdasági válságok-társadalmi válságok
Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, 1970-es olajválság, 1980, 1990, 2008 válságok, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései, A globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt, a társadalmi leszakadás erősödésével, az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliséggel.

4 Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték.
Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki: gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket, az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat, a jól-léti állam válságait.

5 A megoldás érdekében többféle koncepció született.
A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 ) A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)

6 A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!!
A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

7 Stiglitz jól-lét dimenziók
Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); Egészség; Oktatás; Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; Politikai képviselet és kormányzás; Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

8 Az alkalmazás módszertani problémája
A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP A-11/1/KONV ) Számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012) Better life index OECD 2013 We are new in the first periode

9 Társadalmi jól-lét probléma európai nagyváros-térségi relevanciája

10 Globalizált urbanizáció
Társadalmi jól-lét problémák urbanizációs ciklusok szerinti történeti változásai I. Iparosítás, Városrobbanás Fordizmus „Bűnös” város (társadalmilag) I es olajválság, állami jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága Viszonylagos dekoncentráció „Bűnös” város (társadalmilag) III. Poszt-fordizmus , termelés globalizálódása, Dezurbanizáció Jól-léti modell további leépülése „Sikeres” város (gazdaságilag) IV: Globalizált urbanizáció Újra-centralizáció.

11 A városfejlődési ciklusok milyen társadalmi jól-lét problémákat eredményeztek?
A történetileg különböző társadalmi jól-lét problémák milyen területi társadalmi konfigurációkat hoztak létre ?

12 I. szakasz Iparosítás városrobbanás

13 Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés,
Jól-lét probléma Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés, Területi megoldás Ebenezer Howard: Garden Cities of To-morrow (1902) (Letchworth-Heritage Museum)

14 Sarcelles Grenoble, Békásmegyer
Jól-lét probléma A II-ik világháború utáni lakáshiány, Területi megoldás Az új lakótelepek

15 Marne-La-Vallée Kazincbarcia
Jól-lét probléma Új lakótelepi problémák, etnikai szegregáció, Bűnös nagyvárosi terjeszkedés, Tömeges munkás szegénység, Területi megoldás Új városfejlesztések.

16 Jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága, Viszonylagos
III.Szakasz Jól-léti modell további leépülése, Poszt-fordizmus, Termelés globalizálódása, Dezurbanizáció II. Szakasz Jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága, Viszonylagos dekoncentráció

17 Jól-lét problémák Területi konfigurációk
helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség, hosszú távú munkanélküliség, városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011) , a szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások európai város-térségek felé irányuló tömeges bevándorlása, társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi elosztási problémája), középosztály várossal összefüggő elégedetlensége, fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés, új (területi ) fogyasztási igények, hitelek. Területi konfigurációk

18 Szuburbanizáció urban sprawl folyamata (elővárosok, suburbiák)
Életforma változások, egészségügyi problémák Terület-használati konfliktusok Speciális társadalmi kirekesztés Környezeti problémák, Zöldterületek csökkenése, Növekvő energia, víz speciális infrastrukturális igények.

19 Városkörnyéki magas státusú lakóparkok
Közép, és felső-középosztály félelmei, Szegregációs igények A nagyváros elutasítása

20 Szegények által lakott elővárosok szuburbiák szerveződése
2005. Párizs környéki elővárosok, lakótelepek „szegény” lázadásai, (5 millió ember, 750 krízis negyed) bevándorlók integrációs problémái, munkanélküliség kilátástalanság.

21 Luc Besson B13 - Banlieue 13 (David Belle)
Luc Besson a „B13-Bűnös negyed” 2005-ös francia megmozdulások jelzések 5 millió ember él az érzékeny városi zónában (Zones urbaines sensibles, ZUS) 751 érzékeny zóna (26 ezer városnegyed) , 396 a francia nagyvárosi térségekben, található. 5 millió kb. negyede, 25 % él a párizsi régióban 40 %- a nem fejezi be az iskoláit. 7,5 % országos átlaggal szemben 16,9 % az elővárosi munkanélküliek aránya

22 2009. Harry Brown (Daniel Barber rendező)

23 Globalizált urbanizáció
IV. Szakasz Globalizált urbanizáció Újra-centralizáció

24 Jól-léti problémák A társadalmi jól-lét és feltételek éles területi differenciáltságai
Társadalmi polarizáció erősödése: A gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó elővárosokban, Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése: a verseny kritériumainak megfelelő városrészek És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek Szegregációs folyamatok

25 Belvárosi rehabilitációk
Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb) Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) , A nagy közép-osztálybeli visszatérés Csalódás a városkörnyékben.

26 Fotók Bécs:Y. Franz Párizs:Szirmai

27 A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban
(Cattan, 2011) Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area.

28 Átlag négyzetméter ár a régi párizsi lakáscserék esetében (2003)
European Journal of Geography Systèmes, Marianne Guérois et Renaud Le Goix.

29 „Immobilier : les prix à Paris, quartier par quartier (2012)”

30 A párizsi társadalom területi elhelyezkedésének a változásai

31 A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005) If we analyse the urban peripheries by the development level, we can see Much lower

32 Záró kérdés Hogyan lehetnek valóban sikeresek a várostérségek?
Társadalmi jól-létre alapozott város-és térségfejlesztési modellek kialakításával!!! Köszönöm a figyelmet!