Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Az előadások a következő témára: "Európai alkotmány- és integrációtörténet 1"— Előadás másolata:

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
II. A társadalmi tagozódás és az államszervezet sajátosságai a középkorban. A germán-frank alkotmányfejlődés 2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Tk o. 3. A frank társadalom Tk o. 4. A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) Tk o. Források: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.

2 Az európai államfejlődés - madártávlatból
0. Nemzetségi szerveződés: Vérségi kapcsolaton alapul (családokba és nemzetségekbe tömörülnek) Vándorló közösség „Karizmatikus” uralom

3 1. Törzsi vagy nomád állam:
Vérségi kapcsolat helyett katonai szervezet Önállósuló közfunkciók – a társadalom egészétől elkülönülő állami szervezetrendszer Letelepedés – területi hatalom (nemzetségek helyett pl. vármegyék a „végrehajtók”) Kialakuló központi kormányzat (udvar – legfelsőbb TH, VH, BH)

4 2. tétel: A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács)
Germán törzsek a népvándorlás korában (Skandinávia nélkül) Forrás:

5 1. A téma jelentősége A germán társadalom intézményeinek egyes elemei még a 19. században is megvoltak A germanisztika külön tudományos irányzattá alakult A Frank Birodalom részint e germán intézményekből nőtt ki

6 2. A germán társadalom A) Közszabadok (Freilinge, Kerle)
Állattenyésztés, földművelés, háborúban katonáskodás B) Nemesség (Adel, Blutadel) Vérségi alapon kiválasztott vezetők és alkalmasság alapján kiválasztott harcosok – a nemesi jelleg öröklődik Funkció: vezetői feladatok ellátása

7 Kíséret (trustis, Gefolgschaft):
Nemesi vezetők által tartott harcosok csoportja Fegyverforgató, saját családot még nem alapított fiatal férfiak Uruknak hűségesküt tettek Az úr házközösségébe tartoznak (védelem, ellátás, esetleg zsold) Békeidőben „problémásak” (rablóhadjáratok) Saját család („tűzhely”) alapításakor kiválnak a kíséretből

8 C) Szolgák (servus): Szolgává válás: hadifogság, születés, adósság Nem a Római Birodalom rabszolgáihoz hasonló jogállás, hanem szabadabb státusz (bizonyos körben önálló gazdálkodás) Személyes szolgálat a családfő hatalma alatt Felszabadítás esetén is megmarad az úri védőhatalom (Munt) A lényeges társadalmi különbség: szabadság állapota vagy nemléte Csak szabadok – közszabadok és nemesek – tartozhatnak a nemzetségbe.

9 3. A germán közszervezet Közszervezet = személyi közösségek egymásra épülő rendje Részben vérségi, részben mesterségesen létrehozott közösségeké A) Család (házközösség): Vérségi kötelék által megalapozott munka- és vagyonközösség Egyszerre több generáció Monogám házasság

10 B) Nemzetség (Sippe): Közös őstől leszármazó férfiak szakrális közössége Házasság révén nők is tagjává válnak (de státusuk nem azonos a férfiakéval) Annak vannak jogai a közösségben, aki a nemzetséghez tartozik Funkciói: Békeközösség (békevesztés) Védőközösség (becsületvédelem – bosszú, Fehde) Jogközösség (nemzetségi házassági, gyámsági jog, öröklési rend, bírói fórum) Hadiközösség Települési közösség (a 3. századra nemzetségenkénti letelepülés)

11 C) Század (Hundertschaft, Gau):
Nemzetségek által alkotott magasabb rendű szerveződés Rokon és szövetkezett népek katonai célú együttműködése Később területi egység (századkerület) Békehelyreállító szerep nemzetségek közti konfliktusokban (századkerületi gyűlések) D) Törzs (Tacitus: „civitas”): Századokból alkotott mesterséges egység Olykor közös hadi megmozdulások Később kialakuló germán kisállamok alapja.

12 4. A germán hatalmi szervezet
A) Gyűlés (thing, Ding): A törzsek képviseleti szerve, a fegyverképes férfiak gyűlése („közvetlen demokratikus” intézmény, a svájci Landsgemeinde elődje) Nagycsaládok, nemzetségek szerint gyülekeznek Rendes gyűlés (echtes Ding) havonta Rendkívüli gyűlés (gebotenes Ding) szükség esetén Funkciók: Seregszemle Alapvető kérdések eldöntése (pl. háborúindítás) Hadjárat vezetőjének, királynak, fejedelemnek a megválasztása Legfelső ítélkezési fórum

13 Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció)
B) Fejedelmi tanács: Egyes germán törzseknél nem egy személy a vezető, hanem az előkelő nemzetségek vezetőinek tanácsa Más törzseknél ill. a későbbi időkben: C) Király/fejedelem: Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció) Öröklési és választási elv: A tisztség „öröklődik” a királyi nemzetségben A nemzetségfők által alkalmasság alapján kiválasztott jelöltet a népgyűlés választja meg uralkodónak Aki olykor már életében maga mellé veszi kiválasztott utódját Pajzsra emelés és uralkodói jelvények (királyi szék, lándzsa, jogar) A népgyűlés letaszíthatta a trónról („ellenállási jog”)

14 A király funkciói: Papi funkció Hadsereg vezetése Bíráskodás (súlyos ügyekben azonban a népgyűlés hoz ítéletet) Hatalmának anyagi alapjai: Földbirtokai Hadizsákmány Bírságok Utazó udvar: Kíséretével folyamatosan „körbeutazza” országát

15 D) Herceg (hadvezér): Egyes törzseknél a király mellett külön választja a népgyűlés Kivételes, időleges megbízatás Fő szempont a harci-hadvezetői alkalmasság Tevékenységének mércéje a katonai siker (antik Róma: „salus rei publicae suprema lex esto”) E) Tanács: A király tanácsadói, de érdemi beleszólásuk is lehet

16 3. tétel: A frank társadalom
Forrás:

17 A 4. században vonulnak be Galliába
A frankok: Különböző nyugati germán törzsek (száliak, ripuáriak) szövetségéből alakult germán nép A 4. században vonulnak be Galliába A Nyugat-római Birodalom bukása után uralmuk alá hajtják a mai Franciaország jelentős részét és Németország nyugati területeit – Frank Birodalom Meroving dinasztia: 5-8. század Első jelentős uralkodó: Klodvig ( ), felveszi a kereszténységet, a birodalmat szétosztja utódai között A birodalmi központi hatalmat Martell Károly szilárdítja meg (8. sz.) Fia, Kis Pippin 754-ben megalapítja a Karoling dinasztiát (8-10. század) Az ő fia, Nagy Károly ( ) császárrá koronáztatja magát a pápával; megteremti a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét Utódai alatt azonban végleg szétesik a birodalom: Középső Frank Királyság, Keleti Frank Királyság (Lotaringia és Észak-Itália) – a későbbi Német-római Birodalom Nyugati Frank Királyság – a későbbi Francia Királyság

18 1. A frank társadalom tagozódása
A) Nemesség: A vérségi arisztokrácia és a fejedelmi kíséret tagjai Az uralkodó szolgálatában, magas tisztségekkel, földbirtokkal B) Közszabadok („átmeneti” réteg): Tagjai vagy felemelkednek a nemesi osztályba, vagy lecsúsznak a félszabadok közé C) Félszabadok: Egy-egy nagyúr szolgálatába betagolódott lecsúszott közszabadok, vagy felszabadított szolgák Nem állnak uruk tulajdonában, vannak jogaik, cselekvőképességük

19 D) Szolgák: Jogképesség nélküliek Uraik házában, birtokán szolgálatot teljesítők E) Idegenek: Vagy jogvédelem nélküliek (nem tagolódtak be a társadalomba) Vagy valamely „vendéglátó” patrónus, esetleg a király oltalma alatt állók

20 2. Hűbériség – hűbéri állam
Az európai államfejlődés egy következő stációja (a törzsi/nomád állam után) A frankoknál a Karoling korban bontakozott ki A 4-5. századi római vazallitás és a germán kíséreti hűség „találkozása” – kiegészülve utóbb a hűbérbirtokkal.

21 Kölcsönös, de nem egyenlő kötelék
A) A latifundiumok és a vazallitás: Késő római időkben egyes kisparaszti elemek „védnök”, patrónus oltalma alá helyezik magukat Földjükért és személyes felajánlkozásukért cserébe védelmet kapnak (patrocinium) A felajánlkozás „liturgiája”: kommendáció Hűbérúr (senior) Hűbéres (vazallus) Védelem, ellátás, segélyezés (saját udvarban) Szolgálat karral, fegyverrel, engedelmesség Kölcsönös, de nem egyenlő kötelék

22 B) Germán kíséreti hűség:
A katonai kíséret (Gefolgschaft) tagjai személyes hűséget fogadnak uruknak Hűségesküt is tesznek A hűbéri kapcsolat személyi oldala: a vazallus engedelmessége és a kíséret személyes hűségkötelezettsége.

23 Hűbérbirtok, javadalom
C) A hűbéri kapcsolat dologi oldala: hűbér A hűbérúr ahelyett, hogy a vazallust saját udvarában tartja és ellátja, inkább földbirtokot vagy más hasznot hajtó jogot (állást, megbízatást) bocsát a vazallus rendelkezésére. Hűbérviszony: Személyi elem Dologi elem Kölcsönös hűség Hűbérbirtok, javadalom

24 D) Hűbéri lánc: A legfőbb hűbérúr a király, de az ő hűbéresei maguk is adnak hűbéreket saját vazallusaiknak, stb. – hűbéri hierarchia. E) A hűbérbirtok „örökölhetősége”: Eredetileg a vazallus élete hosszáig adatott, Később „kvázi” örökölhetővé vált F) Hűbéri állam: Állami pozíciók mint „örökölhető” hűbérek adományozásával létrejövő hűbéri viszonyok által létrejövő struktúra. G) Territoriális hatalmak: A király megerősödő hűbéresei dacolnak a központi hatalommal Az uralkodók igyekeznek ezt minden alattvalótól közvetlenül kikért hűbéresküvel elhárítani (Nagy Károly, Hódító Vilmos) Az egykori Frank Birodalom területén létrejövő államokban a századra elterjedő struktúra.

25 3. A földesúri hatalom megerősödése
A hatalom alapjává a föld válik, a földbirtokok pedig nőnek (kisbirtokosok védelmet kérnek a nagybirtokosoktól). A) A földesúri hatalom a földjén élőkre is kiterjed: Akár mint vazallusokra (felemelkedési lehetőség) Akár mint alávetettekre (csekély járadékért dolgoznak a földön, a felemelkedési esély kicsi)

26 B) A földesúri birtok részei:
Udvarház (uradalom központja) Parasztgazdaságok (ház, kert, szántó) Allódium: hűbéri kötelékkel nem terhelt (szabadon elidegeníthető) birtok a földesúr kezelésében Hűbérbirtok (kikerül a földesúr közvetlen hatalmából) A földesúr ezen kívül jövedelmet húz az ún. banalitásokból: Vásározás, malomtartás, kocsmáltatás, vadászat, halászat

27 4. tétel: A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok)
1. Mi az újdonság a germán korhoz képest? Germán törzsi differenciáltság – frank egységes, koncentrált államhatalom Megerősödő királyi hatalom Vérségi kötelékek helyett területi közigazgatás Különbség az északi és déli területek közt (északon még csak letelepedőfélben vannak a nemzetségek – délen már új típusú területi igazgatás)

28 2. A királyi hatalom Már nem törzsi király (szélesebb a hatalma, mint germán elődeinek). A) Tisztségének elnyerése: Germán típusú „választás” és külsőségek (előkelők általi jelölés, nép általi megerősítés – akklamáció, pajzsra emelés, lándzsa, jogar) Előd általi kijelölés Egyházi legitimáció (felkenés krizmával, egyházi koronázás – a császári hatalom jelzése Nagy Károly óta)

29 B) Hatalmának alapja: Hűbéri struktúra (a nép mintegy a király kísérete, személyes hűségkötelezettség) Megnövekedett földbirtokok (patrimoniális berendezkedés – állami vagyon és uralkodói magánvagyon nem válik el élesen) Megerősödő és egyre strukturáltabb központi kormányzat (személyesen az uralkodónak felelős tisztviselőkkel)

30 Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett):
C) Hatalmának köre: Norma-alkotás: Bann (mindenkire kötelező rendelet, parancs) Kapitulárék (a Karoling-korban – egyedi utasítás pl. utazó bíráknak, vagy fejezetekbe tagolt, a szokásjogot kiegészítő törvénymű) Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett): Bizonyos személyi körre (pl. előkelők) Meghatározott javakra (pl. királyi vagyon) Bizonyos súlyos bűncselekményekre (pl. a fejvesztéssel büntetendőkre) Új jogosítványok: Pl. pénzügyi jogkörök (pénzverés, adószedés, vámoltatás) Pl. az egyházzal kapcsolatos jogok (Eigenkirche) Közigazgatás: Központi igazgatás Területi igazgatás (grófságokon keresztül).

31 3. A központi igazgatás Udvar – mozgó udvar (átmeneti szállásokon)
Differenciálódó kíséret, udvari tisztségviselők, méltóságok: Major domus (háznagy): általános királyhelyettes (eredetileg a király földbirtokok intézője) Palotagróf (comes palatii): a király igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlója (eredetileg a királyi udvarok/paloták ügyintézője) Referendárius: az adminisztráció, az udvari írásbeliség vezetője (beosztottjai: kancellár és írnokok) Kincstárnok/kamarás (cubicularius, thesaurarius) Lovászmester (marschall): az udvari istállók, később a királyi lovagság vezetője Étekfogó (senechal), pohárnok

32 A központi kormányzat intézkedéseinek végrehajtása érdekében:
Birodalmi küldöttek (missi dominici) a helyi tisztviselők ellenőrzésére A területi igazgatási egységek újjászervezése (grófságok - grófok)

33 4. Területi igazgatás Grófság: mesterségesen kialakított igazgatási kerület (határvidéken határgrófságok/őrgrófságok) Élén a gróf (comes): a király által kinevezett és tetszés szerint felmentett, neki közvetlenül alárendelt tisztviselő A gróf funkciói: a grófság bírája, igazgatási vezetője (adók, vámok beszedője – hányadot kap) 614-től a grófokat nem az uralkodó nevezi ki, hanem a grófok közössége választja (a tisztség a földbirtokosok kezébe kerül, örökletessé válik)

34 5. Egyéb hatalmi tényezők
Gyűlések: A hadsereggyűlések elveszítették korábbi kompetenciáikat (marad katonai mustrának – „márciusi mező”: találkozás az uralkodóval, panaszok előterjesztése, uralkodói igazságszolgáltatás) Századok – századkerületek (jelentőségüket vesztik) Placita – előkelők tanácsa (a király tetszése szerint kér tőlük tanácsot)

35 6. Az immunitás Egyházi és világi előkelőknek a királytól kapott azon joga, hogy saját birtokukon mentesek legyenek a helyi közigazgatás hivatalos személyeitől: Negatív oldala: a helyi tisztviselők (grófok, grófi küldöttek) be nem léphetnek, adót nem szedhetnek, bírói funkciót nem gyakorolhatnak) Pozitív oldala: e jogosítványokat a földesúr maga gyakorolja Az államhatalom egységével (és a jogegységgel) szemben ható tényező.