A mezőgazdaság erőforrásai

Az előadások a következő témára: "A mezőgazdaság erőforrásai"— Előadás másolata:

1 A mezőgazdaság erőforrásai
Termőföld Munkaerő Tőkeforrások Műszaki feltételek + Információ

2 Termőföld, mint nemzeti vagyon
A társadalmi lét helye és feltétele A termelés tárgya és eszköze Természeti erőforrás

3 A Föld területének 33%-a megművelt…
… ez a lakhatásra alkalmas terület 55%-a…

4 A termőföld sajátos tulajdonságai
Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közg. termékenység Mesterséges termékenység Helyhez kötött (immobil faktor) Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan „A gazdálkodás tárgyának monopóliuma” Örökkévaló, elpusztíthatatlan Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs Nem munkatermék Befolyásolja a mg. termék egyéni értékét

5 A föld, mint erőforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése
A föld kereslete  származékos kereslet A föld kínálata  állandó, rugalmatlan Állandó kínálatú termelési tényezők hozadéka a járadék

6 Bérleti díjat is jelent
A földjáradék A föld tiszta hozama Pénzben jelenik meg Bérleti díjat is jelent  termőképességből adódó  jobb technika, technológia  előnyös fekvés I. számú különbözeti járadék Belterjességi vagy intenzitási járadék Helyzeti járadék

7 Ricardo modell $ “A” föld “B” föld “C” föld
MC ATC ATC $10 $ profit profit $8 Ár külső adottság, a kereslet-kínálat által determinált $4 ATC MC MC Q=kukorica menny. 220 160 “A” föld “B” föld “C” föld “A” föld: legalacsonyabb term. ktg. = magas profit “C” föld: nagyobb ktg. mint bevétel

8 A termőföld és földhasználat
Magyarország legfontosabb mg. erőforrása a föld A talajtípusok, fizikai adottságok kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára A földhasználat hatékonyságának mutatói: Területegységre jutó hozam, a területegységre jutó termelés és árutermelés A területegységre jutó élőmunka-ráfordítás és termelési költség A területegységre jutó bruttó és nettó jövedelem

9

10

11

12

13

14

15 Földellátottság 1000 lakosra jutó mezőgazdasági terület nagysága
(ha) Írország Görögország Spanyolország Magyarország 1000 lakosra jutó szántó terület nagysága (ha) Dánia Magyarország

16 Egy kis történelem… 1945 előtt: feudális nagybirtokrendszer,
törpegazdaságok, vékony paraszti (“polgári”) réteg, zsellérek, summások, cselédek, szegődményesek, Európa szégyene, alacsony teljesítményszint, a “3 milló koldus országa”.

17 Egy kis történelem… 1945, a fölszabadulás:
földosztás, földreform (szinte teljes konszenzus a pártok között!) pártpolitikai, ideológiai és gazdasági döntés egyszerre, eredménye a törpebirtok, a tulajdon szétaprózódása, de átmeneti megoldás az éhínség elkerülésére.

18 Egy kis történelem… 1949-1956, a kommunista agrárpolitika:
szovjet mintájú, erőszakos kollektivizálás, a gazdasági racionalitás és az ideológia konfliktusa, átmeneti enyhülés az első Nagy Imre vezette kormány idején (1953), a reformok kezdete, „aszály” és „kuláklisták”, kimagyarázkodás és bűnbakkeresés, az irányítás eszköze a kötelező beszolgáltatási rendszer, a „tiszta tervgazdaság” csődje, a végkifejlet: az 1956-os forradalom.

19 Egy kis történelem… 1956: forradalom, a csőd betetőzése,
leszámolás a szovjet módszerrel, a “küldetéses kommunizmussal” ill. annak sztálini változatával: a kötelező beszolgáltatás eltörlése, a piaci módszerek (árak, adók, támogatások rendszerének) meghirdetése, szabad kilépés a tsz-ekből, de a meghirdetett jövő a nagyüzemé

20 Egy kis történelem… 1956 után, 1966-ig:
új agrárpolitika, szakítás a “sztálini agrármodellel”, : teljes kollektivizálás, a kényszer és a támogatás jegyében, a “magyar modell” építgetése: háztáji gazdaságok, a tervutasítások lebontása, növekvő vállalati önállóság, a „szocialista piacgazdaság” kísérleti területe.

21 Egy kis történelem… 1966 és 1990, a magyar agrárvilág „aranykora”
egyre liberálisabb és támogató agrárpolitika, növekvő termelési sikerek, modernizáció, erősödő magánérdekeltség, föllendülő háztáji, sokfunkciós nagyüzemek a munkahelyteremtés a profitnövelés jegyében, de rövidlátó autarkia és bátortalan piacnyitás, növekvő ellentmondás a gazdasági törvények és a politikai korlátok között (kifulladt a “magyar szocializmus”).

22 Egy kis történelem… 1990-től:
átalakítás – reális koncepciót nélkülözve, erőszakos dekollektivizálás, az agrártámogatások felszámolása, felelőtlen liberalizálás, irreális jövőkép: a múlt visszaidézése és az EU szándékainak félreismerése alapján.

23 Egy kis történelem… Törvény a kárpótlásról, az „új földosztás”
Törvény a szövetkezetekről, a vagyonfelosztás és felszámolásuk jogi „megalapozása” Törvény a szövetkezetek és az állami gazdaságok kötelező átalakulásáról Privatizációk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

24 Földhasználat változása gazdálkodási formák szerint (%)

25

26 Földbirtok-politika a rendszerváltás után és hatása a mai helyzetre
kárpótlásról szóló évi XXV. törvény szövetkezetek átalakulását szabályozó évi II. törvény földkiadásról szóló évi törvény a mezőgazdasági föld hasznosításáról szóló évi LV. törvény

27 Kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény
A kárpótlást degresszív módon hajtották végre: Kár értéke Ft-ban Kárpótlás mértéke teljes 50% a fölött 10%, vagy ennél kevesebb, de max.5 millió Ft

28 1997. július 13-áig megtartott árverések adatai
Megtartott árverések száma (db) 25.949 Elárverezett AK érték (AK) Tulajdonhoz jutottak száma (fő) Elárverezett terület (ha) 1 fő tulajdonosra jutó földterület (ha/fő) 2,88

29 Szövetkezetek átalakulását szabályozó 1992.évi II. törvény
megszüntette a szövetkezeti közös vagyont előírta annak teljes körű nevesítését a szövetkezetek megalakulása után a szövetkezetekben dolgozó tagok és azok leszármazottai között lehetővé tette a tagok részére a vagyoni hányadukkal együtt történő kiválását

30 Földkiadásról szóló 1993. évi II. törvény
A szövetkezetek közös használatában, de még a tagok tulajdonában lévő földek kijelölését írta elő

31 Mezőgazdasági földek hasznosításáról szóló 1994. évi LV. törvény
a külföldi személyek nem vásárolhattak termőföldet, belföldi jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek ugyancsak nem szerezhettek a termőföldre tulajdonjogot.

32 Egyéni gazdaságok méret szerinti eloszlása

33 Az egyéni gazdaságok méret szerinti eloszlása 2000-ben

34 Egyéni gazdaságok típusai (2000)
Egyéni gazdaságok száma: Csak önellátásra termelő: ,4 % Döntően önellátásra termel: ,5 % Árutermelő: % Szolgáltató: ,2 %

35 A földterület használata művelési ágak szerint (%)
Megnevezés 1990 1994 1996 1998 2000 2001 2002 Szántó 50,7 50,6 48,4 48,5 Kert 3,7 0,4 1,1 1,2 Gyümölcsös 1,0 Szőlő 1,5 1,4 Gyep 12,7 12,3 11,3 11,4 Mg. terület 69,6 65,8 66,5 66,6 60,9 62,9 63,1 Erdő 18,2 19,0 18,9 Nádas 0,6 0,7 Halastó 0,3 Termőterület 88,5 85,5 86,2 86,4 82,9 83,1 Művelés alól kivett terület 11,5 14,5 13,8 13,6 17,1 16,9 Összesen 100,0

36 Földhasználat változása gazdálkodási formák szerint (%)
Megnevezés 1990 1995 1998 2000 2001 2002 Vállalatok, gazdasági társaságok -földterület, 1000 ha 2145,8 2268,8 2128,5 2623,4 1734,9 2853,4 -részarány, % 26,1 28,3 26,5 34,0 35,5 36,9 Szövetkezetek 4937,8 2083,6 1584,8 1178,5 854,9 641,8 60,0 26,0 19,7 15,3 11,1 8,3 Gazdálkodó szervezetek 7083,6 4352,4 3713,3 3801,9 3589,8 3495,2 86,0 54,3 46,2 49,3 46,6 45,2 Egyéni gazdaságok 1152,1 3658,1 4322,0 3913,6 4118,5 4237,2 14,0 45,7 53,8 50,7 53,4 54,8 Összesen 8735,7 8010,5 8036,0 7715,5 7708,3 7732,4 100,0

37 A termőföld-értékelés
A föld három tulajdonsága, ami mérlegelésre kerül: Mint erőforrás korlátozottan áll rendelkezésre A természeti (ökológiai) meghatározottság A föld termelési funkciójának változtatási lehetősége

38 Az aranykorona-rendszer I.
között került megvalósításra „1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve” Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva A föld megközelíthetősége az útminőség alapján A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján A távközlés fejlettsége és a környezet infrastrukturális ellátottsága

39 Az aranykorona-rendszer II.
A skála a 3-5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt→ gyenge 15-25 AK → közepes, jó 25-35 AK →jó, nagyon jó 35 AK fölött → extra Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK

40 Az országrészek jellemzői:
minőség (AK) megközelíthetőség gazdasági környezet ársáv (eFt/ha) Nyugat- Dunántúl 15-25 jó, EU közelség jó Dél-Dunántúl 15-30 közepes Bp környéke Alföld 15-40 É-Magyarország 5-15' gyenge

41 A földjáradék A földtőke kamata, a befektetett tőke hozadékának egy része A gazdálkodás jövedelmének az a része, ami a földtőkén felüli tőkerészek kamatigényének levonása után marad Fj = TÉ - (TK+Ki)

42 A földpiac-szabályozás termelés- és földbirtok-politikai eszközei
A termelés korlátozása (kvóta, területcsökkentés) Befolyásolás támogatásokkal (földtul., mg. tev.) Földtulajdonszerzés korlátozása Tulajdonszerzés szabályozása (engedély, elővétel) A megszerezhető földterület nagyságának korlátozása Az egy üzem által hasznosítható földterület mértékének maximalizálása A haszonbérleti jog szabályozása Öröklési jogszabályok Állami elővételi jog