Szerkesztette: Tőkés Tibor IV. PhD hallgató

Az előadások a következő témára: "Szerkesztette: Tőkés Tibor IV. PhD hallgató"— Előadás másolata:

1 Szerkesztette: Tőkés Tibor IV. PhD hallgató
A táplálkozás szerkezetének és színvonalának regionális különbségei a Földön Szerkesztette: Tőkés Tibor IV. PhD hallgató

2 A Föld népességének növekedése
millió fő

3 Az eltartóképesség határa?
Elméleti vizsgálatok A világ jelenlegi helyzete A jövő kihívásai

4 I. Elméleti vizsgálatok - múlt
Thomas Malthus (angol demográfus) 1798: Principles of Population (A népesedés törvényei) Törvényszerű katasztrófák (háborúk, pusztítás, nyomor) Élelmiszertermelés: számtani haladvány 1, 2, 3, 4, 5, … Népességnövekedés: mértani haladvány 1, 2, 4, 8, 16, 32, …

5 Malthus elmélete A népességszám az eltartóképesség fölé nő → konfliktus

6 A környezet eltartóképessége, mint népesedési határ (elmélet 1.)

7 A környezet eltartóképessége, mint népesedési határ (elmélet 2.)

8 A környezet eltartóképessége, mint népesedési határ (elmélet 3.)

9 Az elmélet közelítése a valósághoz
Az előző elméletekben közös: az eltartóképesség szintje időben állandó Valóság: az eltartóképesség szintje időről-időre folyamatosan változik nőhet: új technológiák, műtrágyázás, növényvédő szerek, géntechnológia csökkenhet: talajerózió, éghajlatváltozás

10 A valósághoz közelebb álló elmélet
Pl.: műtrágyázás Pl.: az éghajlat rosszabodása

11 II. Hol tartunk ma? Népesség > 6 milliárd fő Eltartható? Miért?
A válasz nem egyértelmű. Miért? Globális eltartóképesség becslése szinte lehetetlen (rendkívül sok tényező, változik) Tény → a Föld jelentős részén időről-időre élelemhiány és éhínségek jelentkeznek

12 Éhínségek a múltban Hely Idő Áldozatok (millió) India 1837 0,8
Írország 0,75 1863 1 5 K-Kína 9 Kína 1902 3 Szovjetunió 4 30 Világ 20. század 70

13 Az éhezés típusai Mennyiségi vagy abszolút éhezés Minőségi éhezés
Az egészség megőrzéséhez szükséges napi energiamennyiséget (Kcal) nem kapja meg. (éghajlat, munkavégzés) A FAO osztályozása alapján: 2700 Kcal > jó élelmezés Kcal – kielégítő élelmezés 2500 Kcal < alacsony 2200 Kcal < alultáplált, éhezés Minőségi éhezés A megfelelő tápanyagokhoz (zsír, szénhidrát, vitaminok) nem vagy nem megfelelő arányokkal jut hozzá.

14 FAO osztályozás szerint
Jó, kielégítő ill. alacsony élelmezési színvonalú területek

15 A világ éhezői napjainkban
FAO becslés: 854 millió ember éhezett a világon közötti időszakban Rendkívül nagy területi egyenlőtlenség Fejlett országok: 9 millió / 1,05% Fejlődő (fejletlen) országok: 820 millió / 96% Egyéb országok: 25 millió / 2,9%

16 A legtöbb éhező országok szerint
millió fő Millió fő, a közötti időszakban. Forrás: FAO

17 Az éhezők aránya országok szerint
Az alultáplált lakosság aránya a teljes lakossághoz viszonyítva A közötti időszakban. Forrás: FAO

18 Ahol a legsúlyosabb a helyzet
Éhezők aránya a teljes lakosságból a közötti időszakban. Forrás: FAO

19 Javulás – rosszabbodás 1990-2003
millió fő Az éhezők számának változása 1990 és 2003 között. Forrás: FAO

20 Az éhezők számának változása Ázsiában
Kína

21 Az éhezők számának változása Dél- és Közép-Amerikában

22 Az éhezők számának változása a Közel-Keleten és É-Afrikában

23 Az éhezők számának változása a szub-szaharai országokban

24 A táplálkozás szerkezetében megfigyelhető különbségek 1.
Állati eredetű fehérjefogyasztás g/fő/nap

25 A táplálkozás szerkezetében megfigyelhető különbségek 2.
Állati eredetű zsírfogyasztás g/fő/nap

26 Táplálkozási szerkezet a világ különböző térségeiben

27 Okok és következmények
Fejlődő (fejletlen) országok: Vallási szokások, természeti adottságok: Cecelégy terjesztette betegségek India: szarvasmarha vágás tilalma Sertéshús mellőzése az iszlám országokban Magas csecsemőhalandóság, minőségi éhezés Fejlett országok: Civilizációs betegségek: szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek

28 A jelenlegi éhínségek alapvető okai
Fejletlen mezőgazdaság a fejlődő o-kban Alacsony termelékenység Elmaradott termelési módszerek Műtrágyák, növényvédő szerek hiánya Élelmiszer túltermelés a fejlett o-kban Fejletlen gazdaság – nem áll rendelkezésre fizetőképes kereslet az import fedezésre a fejlett országokból Gyors népességnövekedés Kedvezőtlen természeti adottságok

29 III. A jövő kihívásai, megoldási lehetőségek?
A földfelszín jelenlegi hasznosítása A hasznosítás módja földfelszín %-a Belterjesen hasznosítható 12% Kevésbé belterjesen használható 22% Csak külterjesen, erdőgazdaság 30% Mg-ilag nem használható 16% Talajtakaróval nem rendelkező 20% Összesen 100%

30 Termőterületek növelése?
Elméletileg duplájára növelhető (12% → 25%) Problémák, az elmélet megkérdőjelezése: Talajerózió (szél, víz) Másodlagos szikesedés (rosszul tervezett öntözőrendszerek) pl.: Aral tó esete További erdőterületek kiirtása (trópusok) Beépített (mesterséges) felszínek rohamos növekedése (városok, utak) Globális klímaváltozás (tengerszint emelkedés, sivatagok előrenyomulása)

31 A jövő stratégiai erőforrása – a víz
A vízhiány %-os aránya 2025-re az ENSZ becslése szerint

32 A termelékenység növelése?
Zöld forradalom – as évek Magas terméshozamú fajták (rizs) Siker elsősorban Indiában, DK-Ázsiában Problémák, kérdőjelek: Napjainkra kifulladt Növényvédőszerek, műtrágyák, öntözővíz felhasználás a többszörösére emelkedett Súlyos ökológiai károk hosszú távon Géntechnológia – a jövő záloga? Etikai, morális kérdések Információhiány a hosszú távú hatásokról

33 Demográfiai nyomás a fejlődő országok mezőgazdaságára
A Föld népességének növekedése 2100-ig az ENSZ becslése szerint

34 A jövő legfontosabb feladatai
Népességnövekedés visszafogása családtervezés Éghajlatváltozás mérséklése Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése Fenntartható mezőgazdasági termelés Igazodás a környezeti feltételekhez A Föld erőforrásainak takarékosabb felhasználása és igazságosabb elosztása Gazd-i és társ-i különbségek csökkentése Végső cél: Fenntartható világgazdaság