KÖRNYEZET ÉS TÁRSADALOM Preferenciák és lakossági értékrendek önkormányzati kutatások alapján Az előadás elhangzott a Megyei Jogú Városok Szövetségének.

Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZET ÉS TÁRSADALOM Preferenciák és lakossági értékrendek önkormányzati kutatások alapján Az előadás elhangzott a Megyei Jogú Városok Szövetségének."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZET ÉS TÁRSADALOM Preferenciák és lakossági értékrendek önkormányzati kutatások alapján Az előadás elhangzott a Megyei Jogú Városok Szövetségének Környezetvédelmi Bizottságának ülésén Pécs, 2004. október 11. Jelenkutató Intézet és Alapítvány

2 1. Sztenderd tematikák (és környezeti vonatkozások) a) önkormányzati kommunikáció (helyi nyilvánosság szerkezete; tájékozottság és tájékoztatás) b) beruházások, gazdálkodás, költségvetés (támogatások megítélése, lakossági preferenciák)c) d) az önkormányzat vezetői, a képviselő-testület tagjai teljesítményének megítélése e) probléma-térkép (városi problémák felderítése, rangsorolása) f) a közszolgáltatásokkal való elégedettség-elégedetlenség g) a polgármesteri hivatal munkatársainak ill. az ügyintézési lehetőségek megítélése h) pártpreferenciák, választások i) aktuális ügyek, problémák feltérképezése Az önkormányzati felmérésekről 2

3 2. A kutatások módszertana mintanagyság: 400-1000 fő (felnőtt korú lakos); kérdőív terjedelme: 50-60 kérdés, 45–50 perc, mintaválasztás: rétegzett véletlen minta (véletlen séta születésnapi kulccsal kombinálva); az interjú helyszíne: a megkérdezett lakása; terepmunka: a kérdezést országos hálózat végzi professzionális kérdezőbiztosokkal; terepmunka ellenőrzése: minimum 10%-os; kutatási termékek: gyorsjelentés, színes ábraanyag, időben összehasonlító táblázatok, nyitott kérdések kiírása és kategorizálása, elemző, értékelő és összehasonlító tanulmány, teljes kutatási dokumentáció CD-n. 3

4 3. A felmérés haszna a) hatékony önkormányzati teljesítmény-mérés (választott vezetők, tisztségviselők); b) testületi döntések előkészítése, támogatása; c) korábbi határozatok tesztelése, megvalósítási eredmények mérése; d) polgármesteri hivatalok ISO minősítése (majd megújítása); e) Az időbeni összehasonlítások (a város régebben és most) mutatják a városfejlődés, a társadalmi közérzet, az egyes problémák és a közszolgáltatásokkal való elégedettség alakulásának, a lakossági preferenciák változásának irányait, mértékeit. f) A térbeni összehasonlítások „láthatóvá” teszik egy-egy város erősségeit és gyenge pontjait, más, hasonló nagyságú és szerkezetű településekhez képest is. 4

5 Aláírással támogatott ügyek sorrendje 5

6 Konkrét problémáktól való félelem Tatabánya 2000 6

7 Problémák súlyossága Békéscsaba 2004 7

8 Problémák súlyossága Békéscsabán 1995-2004 8

9 Problémák súlyossága kisvárosban-nagyvárosban 2001-2002 pontérték százfokú skálán 9

10 Hiányterületek és túlfinanszírozás tíz város költségvetésének megítélése alapján 2000-ben alulfinanszírozástúlfinanszírozás 10

11 Költségvetési preferenciák alakulása magyar városokban 1995 - 2002 11

12 Konklúziók A környezet ismerete és szeretete nem jelenti automatikusan a környezetvédelmi öntudat és felelősség kialakulását. A környezet tipikusan az a terület, ahol bizonyos (sok esetben szimbolikus) tudattartalmak kialakultak ugyan, de a konkrét szándék- és cselekvési stratégiák nincsenek hozzárendelve. Az épített és természeti környezettel kapcsolatos gondok a városok „problématérképén” a súlyossági sorrend végére szorulnak. Ez relatív sorrend, mely jelzi, hogy a közvélemény egyelőre sokkal fontosabb, gazdasági és szociális problémák megoldását várja. Ennek egyik oka, hogy a közvélemény még nem érzékeli pontosan a környezeti károk hatását, azok hosszú távú következményét. A környezetvédelem területén pontosan érzékelt problémák vannak, viszont a lakosság ezt nem köti konkrét teendőkhöz és finanszírozási követelményekhez. 12

13 Köszönjük a figyelmet Jelenkutató Intézet 1051 Budapest, Sas u. 9. Tel: (1) 266-9452, Fax: (1) 337-0716 E-mail: info@jki.hu