GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY Dr. Mayer István JAKABSZÁLLÁS, 2007.10.10.

Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY Dr. Mayer István JAKABSZÁLLÁS, 2007.10.10."— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY Dr. Mayer István JAKABSZÁLLÁS, 2007.10.10.

2 A tanulmány célja 1.A hajózást akadályozó gázlók és szűkületek megszüntetése az ENSz EGB előírásai szerint a Duna 1811-1641 fkm szakaszán a VI/B és az 1641-1433 fkm szakaszán a VI/C hajóútnak megfelelő mértékben. 2.A hajóút folyamatos üzemeltetésének biztosítása folyamatos monitoring (mérő, ellenőrző és hírközlő) rendszer megvalósítása, a hajóút kitűzése, a jéglevonulás szabályozása, az üzemeltetés intézményi (jogi, gazdasági és szervezeti) feltételeinek megteremtése. 3.A hajózási feltételek javításával összefüggő ökológiai rehabilitáció (környezet- és természetvédelmi intézkedések) végrehajtása, a rekreáció és a turizmus legcélszerűbb fejlesztése, a partiszűrésű vízkészletek, valamint a vízkivételek védelme. 4.A Duna teljes hazai szakaszára vonatkozó integrált folyógazdálkodási terv kidolgozása

3 A tanulmányban megoldandó feladatok 1.A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák 2.A mederállapot javítása, a hagyományos folyamszabályozási módszerű megvalósítás lehetséges alternatíváinak kidolgozása 3.A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése 4.Ivóvízkészlet, parti szűrésű kutak – a vízbázisok védelme 5.Jéglevezetés 6.A hajóút kitűzése, közzététel 7.A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció 8.A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus 9.Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

4 Megtörtént a mederfelmérés módszerének meghatározása, az eltérő detektálhatóságú szakaszok kijelölése A mérőhajóba telepített egysugaras felmérő rendszerrel a szelvénymenti mérések Szap és Baja között befejeződtek A többsugaras felmérő rendszerrel a gázlók és szűkületek részletes felmérése a teljes magyarországi szakaszon elkészült 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák A B C

5 Számították a Szap-déli országhatár szakaszra a hajózási kisvízszint felszíngörbéjét (a 94%-os, 30 éves tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó vízfelszínt, amely a hajóút javítás, gázlók, hajóút szűkületek kiváltásának vonatkozási felülete) 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák

6 Egydimenziós modell készült a Szap-Déli országhatár szakaszra –Megtörtént a modell adatfeltöltése, kalibrálása –Elkészült a tervváltozatok hajózási kisvízszint felszíngörbéjére gyakorolt hatásának modellezése –Iteratív módon vizsgálták az egyes tervezett szabályozási munkák hatását

7 Elkészült a hajózás szempontjából kedvezőtlen gázlók (21 db), hajóút szűkületek (28 db) és jégmegállásra hajlamos helyek (6 db) katasztere Bemutatták és elemezték a korábban készült szabályozási tervváltozatokat és mérlegelték aktualitásukat Elkészítették a kritikus szakaszokra a szabályozási változatokat és azok leírását Összefoglalták a mellékág-rehabilitációs célokat, megállapították az élőhely rehabilitáció peremfeltételeit, összefoglalták a tervezési szempontokat jéglevezetési viszonyokra és a mellékágak feltöltődési viszonyaira vonatkozóan 2. A mederállapot javítása, a folyamszabályozási módszerű megvalósítás lehetséges alternatíváinak kidolgozása

8

9 Leírták a jelenlegi állapotot, meghatározták a folyógazdálkodás célját A nyílt tervezési eljárás keretében kérdőívek kiküldésével és feldolgozásával feltárták –az önkormányzatok, –vállalkozók, –civil szervezetek, –hatóságok különböző folyóhasználati igényeit Megállapították a célállapotok eléréséhez szükséges feltételeket –az ökológia, –a hajózás, –a vízgazdálkodás, –a parti szűrésű ivóvízkészlet, –a rekreáció és turizmus vonatkozásában 3. A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése

10 Megállapították a célállapotok eléréséhez szükséges feltételeket –az ökológia, –a hajózás, –a vízgazdálkodás, –a parti szűrésű ivóvízkészlet, –a rekreáció és turizmus vonatkozásában 3. A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése

11 Összefoglalták a vízbázisok védőterületére vonatkozó korlátozásokat Elkészítették a Duna-menti parti szűrésű üzemelő és távlati vízbázisok kataszterét (a Vízkészlet-gazdálkodási Atlasz, valamint az érintett vízügyi igazgatóságok adatszolgáltatása alapján) Meghatározták a folyószabályozási munkák során érintett vízbázisokat A tervezett szabályozási beavatkozásokról tájékoztatták az érintett vízműveket és vízügyi igazgatóságokat Meghatározásra kerültek az értékelési tényezők, a kritikus szakaszok szabályozási változatai alapján folyamatban van az érintett vízbázisokra gyakorolt hatások becslése A szabályozási változatokról egyeztetések, információcserék zajlottak az adott vízművekkel 4. Ivóvízkészlet, parti szűrésű kutak – a vízbázisok védelme

12 5. Jéglevezetés Ismertették a jéglevezetés előzményeit és jelenlegi helyzetét, valamint a javasolt intézkedéseket a magyarországi folyamszakaszra Kidolgozták a rendszeres mederfelmérésre a jégmegállásra hajlamos szakaszok mederszakaszok ellenőrzésére, a mederrendezési munkák végrehajtására vonatkozó tervet Javaslatot tettek a jégtörő hajópark korszerűsítésére és üzemeltetésére

13 Leírták a hajóút kitűző rendszer jelenleg használt úszó és parti jeleit, javaslat készült azok korszerűsítésére Korszerű kompakt szolár paneles világító egységek Korszerű többfunkciós jelzőbója 6. A hajóút kitűzése, közzététel

14 Bemutatták a hajóút kitűzési és közzététel műszaki és hazai és nemzetközi gyakorlatát (eszközök, szervezeti rend) Leírták a folyami információs szolgáltatások (RIS) célját, alapelveit és hazai bevezetésének lehetséges folyamatát Javaslatot készítettek a hajózást irányító és kitűző jelzések engedélyezési eljárásának, közzétételének korszerűsítésére

15 Kidolgozták az ökológiai rehabilitáció előkészítő adatgyűjtésének módszertanát –florisztikai, –cönológiai, –makro-faunisztikai, –halbiológiai vonatkozásban Felméréseket végeztek 28 folyószakaszra és 55 szigetre, mellékágra Összefoglalták a mellékágak és szigetek rehabilitációját célzó műszaki beavatkozásokat 7. A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció

16 Kidolgozták az adatgyűjtés-elemzés területbejáráson, piackutatáson alapuló módszertanát Elkészítették a Duna-völgy turizmusának tematikus elemzését –víziturizmus –horgászturizmus –ökoturizmus –aktív turizmus –kerékpáros turizmus –lovas turizmus –falusi turizmus –bor és gasztromónia –kulturális turizmus –egészségturizmus –konferencia és üzleti turizmus bontásban A szabályozási változatok alapján a turisztikai lehetőségek vizsgálata és mintatervek kidolgozása történt meg három turisztikai hajótípus –nem gépi hajtású vízi sporteszközök (evezős csónak, kenu, kajak, keelboat) –kishajók (jacht, motoros kishajó) –nagyhajók (kiránduló-, üdülő- és lakóhajó) igényeinek megfelelően 8. A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus

17 9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése Elkészült a beavatkozási lehetőségek számbavétele a reális változatok elemzése a tervváltozatok költség-haszon elemzése

18 9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

19

20

21 Köszönöm a figyelmet!