Szemantikai viszonyok

Az előadások a következő témára: "Szemantikai viszonyok"— Előadás másolata:

1 Szemantikai viszonyok

2 A nyelvek lexémáit nem listaszerűen tároljuk elménkben (pl
A nyelvek lexémáit nem listaszerűen tároljuk elménkben (pl. alfabetikus sorrendben, mint a szótárakban). A lexémák bizonyos csoportjai jelentésükben kapcsolódnak egymáshoz, pl. a tesztrésznevek (nyak, fej, váll stb.), a járművek, gyümölcsök, szerszámok stb.

3 Szinonímia A rokonértelműség vagy szinonímia viszonyban álló lexémák jelentése „azonos”, pl. fenséges/isteni/fejedelmi, ifjú/fiatalember. A lexémáknak nagyon ritkán pontosan ugyanaz a jelentésük. A szinonimák között rendszerint stilisztikai, regionális, érzelmi, stb. különbségek vannak. Figyelembe kell venni a kontextust is: két lexéma rokon értelmű lehet egy bizonyos mondatban, de egészen más jelentésű egy másikban. Pl.: skála/választék  Micsoda széles … a bútoroknak! / Milyen … énekel?

4 Hiponímia Egy specifikusabb (alárendelt) és egy általánosabb (fölérendelt) lexéma között fennálló viszony. Olyan lexikai egységek között áll fenn, amelyek logikailag alá/fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. a) a fölérendelt fogalmat megnevező szó a hiperonima, pl. virág a rózsa hiperonimája b) az alárendelt fogalmat megnevező szó a hiponima, pl. autó a jármű hiponimája; a viszony: X az Y-ok egyik fajtája c) a mellérendelt fogalmat megnevező szó a kohiponima, pl. baba, csiga, labda, ugrálókötél stb. Az egyes nyelvek eltérnek a hiperonimák és a hiponimák tekintetében. Pl. a görögben ács, orvos, fuvolás és egyéb foglalkozások a demiurgosz hiponimái. Potato  vegetable DE Kartoffel ≠> Gemüse

5 Antonímia Az antonímia terminus ellentétes értelműséget jelent.
Az antonimáknak több típusa létezik. A néhány legfontosabb: fokozatos antonimák, például nagy/kicsi, jó/rossz, amelyek megengedik fokozatok kifejezését (nagyon nagy, egészen kicsi stb.); nem fokozatos antonimák (kiegészítő kifejezéseknek is nevezik őket), melyek nem engedik meg fokozati különbségek kifejezését, például nőtlen/házas, nőnemű/ hímnemű, nem beszélhetünk arról, hogy valaki nagyon hímnemű, egészen házas stb., kivéve tréfából; relacionális antonimák: kéttagú szembenállások, melyek egymástól kölcsönösen függnek, például ad/vesz, szülő/gyermek; az egyik elem feltételezi a másikat.

6 Poliszémia és homonímia
láb fn 1. Embernek, szárazföldi állatnak állásra és helyváltoztatásra való végtagja. 2. Tárgynak az a(z oszlopszerű) része, amelyen áll. Az asztal, a híd lába. 3. Hegy(ség)nek, földhányásnak stb. az alsó része. 4. nép: A telek, az udvar lábja: hátsó, nem az utca felőli része. 5. Lábon (v. lábán): <vetés, termés> le nem aratott, le nem vágott állapotban. Lábon adja el a termést. 6. Régi, ill. külföldi hosszmérték: kb. 30 cm. | (jelzőként) Ilyen nagyságú láb magas. 7. Irodt Versláb.

7 Meg kell különböztetni a poliszémiát és a homonímiát.
Poliszémiáról abban az esetben beszélünk, ha egy lexémának két vagy több jelentése van. Két vagy több szó alaki egybeesésekor a homonímia viszonya jön létre.

8 A két kategóriát két módszerrel lehet elhatárolni:
diakrón szemlélet alkalmazásával  az etimológia alapján dönthető el, hogy adott esetben homonímiáról vagy poliszémiáról van szó. Ha a történetiségben a jelentések közt van összefüggés, akkor poliszémiáról kell beszélnünk. Pl.: toll: 1. ’a madár testén levő, vékony gerincből és ezen kétoldalt síkban sűrűn elhelyezkedő finom, lemezes szálakból álló szaruképződmény’ 2. ’tintával való írásra használatos, csúcsos végű – régen lúdtollból faragott – íróeszköz’ szinkrón szemléletű megközelítéssel annak alapján döntenek, hogy a beszélő lát-e jelentésbeli összefüggéseket. Ha a beszélő tudatában a jelentések között többé-kevésbé szoros kapcsolat van, akkor poliszémiáról, ha nem, akkor homonímiáról van szó.

9 Mindkét (a, b) módszer problémákat vet fel.
A diakronikus megközelítés figyelmen kívül hagyja a mai nyelvhasználatot, a mai nyelvhasználók szempontját. Mi a helyzet ugyanis akkor, amikor a technika haladásával újabb, más anyagokból készült írószerszámok veszik át a lúdtoll szerepét (acéltoll, töltőtoll, golyóstoll stb.)? A szinkronikus módszer alkalmazása is vet fel problémákat: ki az a „beszélő”, akinek az ítéletén múlik, hogy adott esetben poliszémiát vagy homonímiát kell megállapítanunk? Az egyik ember esetleg lát összefüggéseket a jelentések között, a másik nem.

10 Olykor a szótárak is önkényesen járnak el, amikor a poliszémia vagy a homonímia kategóriájába sorolnak egy-egy szót. Pl. Értelmező kéziszótár: daru1 fn Áll Szürke tollazatú, vonuló, nagy gázlómadár (Grus grus). Szállnak a darvak. [?fgr] daru2 fn Nagy teher fölemelésére és odább vitelére való gépi szerkezet. [daru1] Viszont: sikló fn 1. Áll: Siklók: medencecsont nélküli, sajátos koponyaalkatú kígyók családja (Colubridae). | E családba tartozó nem mérges kígyó. 2. Közl Meredek vasúti pályán drótkötéllel vontatott személyszállító jármű, ill. létesítmény

11 Homonímia A homonimák osztályozásában három fő csoportot különböztetnek meg a rendszerezések: Szótári homonimák: szótári alakjukban egyeznek a szavak ár1 (többjelentésű) 1. ’árunak pénzben kifejezett értéke’ stb. ár2 (többjelentésű) 1. ’áramló v. hullámzó víztömeg’ stb. ár3 (egyjelentésű) ’bőr lyukasztására való, hegyes végű, nyeles szerszám’ ár4 (többjelentésű) 1. ’100 m2-nek megfelelő terület-mértékegység’ Szótári alak egyezik toldalékolt alakkal Főnév és ige: áll1, áll2 ; ér1 , ér2 ; terem1 , terem2 ; vár1, vár2 stb. Főnév és melléknév: avar1, avar2 (főnév/népnév); ősz1, ősz2 stb. Melléknév és ige: görög1, görög2 stb. Ige és számnév: hat1, hat2. Nyelvtani homonimák: toldalékolt alakok egyeznek ölt1, ölt2 (múlt idejű igealak, tárgyragos főnév)

12 Homofónia nemcsak szavak, hanem szókapcsolatok között is fennállhat:
Ha az azonos alakúság csak a kiejtésben érvényesül, az írásban nem, homofóniáról beszélünk: Ács, ács; Pápa, pápa; Hatvan, hatvan; csempészte, csempézte Homofónia nemcsak szavak, hanem szókapcsolatok között is fennállhat: – „Hogy kell elhallgattatni a sámánt?” – „Hallgassá mán!” – „És hogy kell megnyugtatni, ha nagyon fél?” – „Nefossá mán!” []

13 Nyelvrendszereken áthatoló homonímia
Viccekben, reklámszövegekben alkalmazható a nyelvrendszereken áthatoló homonímia is. Ez lehet homofónia vagy homográfia is, pl. Mi van, ha lelövik a gémet? Game over. A II. világháború alatt két német kém bemegy egy angliai pubba, és italt rendelnek angolul: Two Martinis, please! Dry? Nein, nur zwei!

14 Paronímia Paronímia  különböző jelentésű, azonos szófajú szavak alaki hasonlósága. Ha a hasonló hangzású szavak ugyanarra a tőre mennek vissza szűkebb értelemben vett paronímiáról van szó, amikor is az érintett szavak etimológiailag összefüggnek egymással (pl. m. ízetlen – íztelen, helyiség - helység) és paronomáziáról, amikor különböző tőről eredeztethető szavak hasonlítanak hangzásukban egymáshoz (pl. m. ökumenikus – ökonomikus, adaptál - adoptál). Paronimák mint nyelvi poénok: lexématorzítás hangcserével, pl. Összetéveszti a …-t a …-vel. Összekeveri a Gizikét a gőzekével . Összekeveri a szezont a fazonnal. Nem mindegy, hogy … vagy … Nem mindegy, hogy beáztatjuk a teát vagy teáztatjuk a Beát. Nem egyenlő a csárda zaja és a zárda csaja.