Készítette: Bak Bernát Ferenc BABRADI.ELTE

Az előadások a következő témára: "Készítette: Bak Bernát Ferenc BABRADI.ELTE"— Előadás másolata:

1 Készítette: Bak Bernát Ferenc BABRADI.ELTE
I. Beadandó feladat Készítette: Bak Bernát Ferenc BABRADI.ELTE

2 Vízidisznó A vízidisznó vagy kapibara (Tudományos név: Hydrochoerus hydrochaeris) a rágcsálók rendjébe tartozó kapibaraformák alcsalád egyetlen faja. Más néven úszódisznónak is hívják.

3 Rendszertani besorolás
Kategória Besorolás (Magyarul) Besorolás (Latinul) Ország Állatok Animalia Törzs Gerinchúrosok Chordata Altörzs Gerincesek Vertebrata Osztály Emlősök Mammalia Alosztály Elevenszülők Theria Alosztályág Méhlepényesek Eutheria Öregrend - Euarchontoglires Rend Rágcsálók Rodentia Alrend Sülalakúak Hystricomorpha Család Tengerimalacfélék Caviidae Alcsalád Kapibaraformák Hydrochoerinae

4 Előfordulása Dél-Amerika nagy részén előfordul, megtalálható Panamában, Kolumbiában, Uruguayban, Argentínában és az Amazóniai esőerdőkben. Mindig vizek környékén él, igazi „kétéltű”, kitűnően úszik. A folyók és tavak partvidékét, illetve a mocsaras területeket kedveli.

5 Megjelenése A vízidisznó földünk legnagyobb rágcsálója. A kifejlett példányok testhossza elérheti a 130 centimétert, súlya a 65 kilogrammot. A hímek kisebbek a nőstényeknél. A vízidisznó egy óriási tengerimalacra hasonlít. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók.

6 Életmódja A vízidisznók fős csoportokban élnek, melyeket hímek és nőstények vegyesen alkotnak. A csapatot egy öreg domináns hím vezeti. A száraz évszakban nagyobb, több száz fős csoportba verődnek. Egymás között szagokkal és hangokkal kommunikálnak. Többféle hangjuk van: ugatás, füttyentés, röfögés és jellegzetes kattogás. A hímek orrán kiválasztómirigy található, ezzel jelöli meg territóriumát. Elsősorban vízinövényekkel, levelekkel, fakéreggel, magvakkal és füvekkel táplálkozik. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is. Az úszódisznó név, abból származik, hogy képes úszni a vízen.

7 Szaporodása A vízidisznók párzása az esős évszakban van. A domináns hím a vízben párosodik a csapat nőstényeivel. A nőstény vízidisznó 130 napos vemhesség után 2-8 utódot hoz a világra. Az utódok a születés után azonnal követik anyjukat, aki még a vízhez is elvezeti őket. Már egynaposan képesek elropogtatni a növényeket, de hetes korukig anyatejet is isznak. A nőstény nem egyedül neveli a kölyköket, a csapat többi nősténye is segít neki. A kölykök ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.

8 Ellenségei Természetes ellenségei az anakonda, a kajmán, a jaguár, az ocelot és a puma. Az ember is vadászik rá húsa és mezőgazdasági kártételei miatt. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a katolikus egyház (tán vízi életmódja miatt?) afféle tiszteletbeli hallá, azaz húsát böjti étellé nyilvánította. A vízidisznó nagyon gyorsan tud futni. Ha ragadozó támadja meg, először rövid kiáltással figyelmezteti társait, akik azonnal a vízbe futnak. Tökéletesen el tud rejtőzni, csak szemei, orrnyílásai és fülei látszanak ki a vízinövények közül. Közeli rokona, az óriás kapibara, ami akkora volt, mint egy öszvér, viszonylag nemrégen, a nagy amerikai faunacsere idején halt ki.

9 Gerincoszlopuk

10 Érdekességek A vízidisznó teste életmódjához idomult. A szemek és az orrnyílások a fej tetején helyezkednek el, így az állatnak nem kell kiemelnie fejét a vízből, ha levegőt akar venni, vagy szemmel akarja tartani környezetét. Egyébként meglehetősen csendes állatok, ritkán hallani, hogy valamiféle hangot hallatnak. Ennek ellenére az alapos megfigyelő szerencsés esetben meghallhatja a vízidisznók jellegzetes, kattogó hangját. Állatkertekben ezt a hangot akkor hallatják, amikor közeleg az etetés ideje. Emellett rémült sivalkodásra is képesek.

11 A Budapesti Állatkertben
A vízidisznók az elefántok mellett, a teveház végében laknak, ám hamarosan átköltöznek új helyükre, a Dél-Amerika házba. Érdemes tudni róluk, hogy elég nehéz a bizalmukba férkőzni, mert igen félénkek. Egyik gondozójuk minden nap beült közéjük, és ott készítette elő az állatok takarmányát. Amíg a gondozó a gyümölcsöket aprította, a vízidisznók kíváncsisága legyőzte félelmüket, és egyre közelebb merészkedtek gondozójukhoz. Ezzel a módszerrel három hét kellett ahhoz, hogy a vízidisznók ne meneküljenek fejvesztve, ha gondozójuk hozzájuk ér.

12 Irodalomjegyzék http://hu.wikipedia.org/wiki/Vízidisznó