A magyar gazdaság a 2. világháború után

Az előadások a következő témára: "A magyar gazdaság a 2. világháború után"— Előadás másolata:

1 A magyar gazdaság a 2. világháború után
A magyar gazdaság a 2. világháború után. Stabilizáció és államosítás ( )

2 A magyarországi népesség veszteségei a 2. vh. idején
: lelassult a népesség növekedési üteme 1941: Kis-Mo: 9,3 millió, Nagy-Mo: millió fő A veszteségek fontosabb tételei:. - A katonai áldozatok: mintegy fő - Holocaust: , egyéb népcsoportok: fő - Elhurcoltak: fő (710 ezer fogoly) A kitelepítések különbözete: fő Egyéb: (harcok alatti polgári áldozatok, elmenekültek, stb.) Összesen: 1,3 m. fő (1941-es területre), 9 %-os arány ( fő az évi területre)

3 ágazatok vagyonának százalékában
Háborús károk Magyarországon, az egyes ágazatok vagyonának százalékában ágazat Az évi becsült nemzeti vagyon százalékában bányászat, kohászat 3,6 gyáripar 54,2 mezőgazdaság 21,4 közlekedés 59,0 lakóházak 18,0 összesen 40,2

4 Magyarország anyagi kárai a háború alatt
- Közlekedés: vasutak, hidak, gépek, tgk., stb. - Gyárakat szereltek le, robbantottak fel - Frontterületek: nagy pusztulás (Bp, Szfv, stb.) - Mg: csökkent az állatállomány, gyenge termés - Alap-és fűtőanyaghiány, élelmiszerhiány - Munkaerő/szakemberhiány – pár szakma lefejezése (kereskedelem, pénzügy -zsidóság) - Tradicionális társadalmi csoportok számolódtak fel (arisztokrácia, úri köközéposztály stb.)

5 1945-46: Politikai konszolidáció
- Demokratikus választások 1945-ben, parlament - Kisgazda vezetésű négypárti koalíció, gazdasági ügyek: Gazdasági Főtanács - Parlamentáris ellenőrzés, köztársaság, Tildy Z. - Népbíróságok, nácibarát-elemek likvidálása - Vármegyék, közigazgatás, önkormányzatok újra működnek – a régi modell visszaállítása - Gazdasági kérdések: pártközi megbeszélések - Gazdasági tárcák: főleg a baloldal kezében

6 A gazdasági konszolidáció. 1. A pénzügyi stabilizáció.
- Óriási infláció, feketegazdaság, spekuláció - A pénzügyi stabilizáció lépései: 1.  adópengő bevezetése 2. Tartalékok, állami felhalmozás, aranyvonat 3. Segélyek: JOINT: élelmiszer; UNRRA: 81 millió dollárnyi gyógyszer; USA: 10 m. dollár = 411 gőzmozdony 4.  : forint bev as árfolyamon: 1Ft = 4 x 1027 pengő; vagy 1 Ft = a.p. 5. Új árak és bérek kialakítása, értékarányok

7 Pengő 1945-ben

8 Az „Aranyvonat” nemesfémkészletének kirakása Budapesten A vonat aug. 6-án ért vissza

9

10 2. A földreform - 1944/45. fordulóján: nincs rendőrség, spontán
földosztás megindulása - Ideiglenes Kormány létrejötte, Nagy Imre földosztó miniszter tevékenysége - Erőszakosság, kastélyok felgyújtása, rablások, atrocitások -  : BM 600. sz. rendelete, alapja a Parasztpárt i tervezete - a Tiszántúlon megkezdődik a földosztás

11 A földosztó rendelet - Kisajátítás, ha 1000 kat. holdnál több a föld
- 1000 hold alatti birtokoknál 100 hold maradhat (kastély, kert, park stb.) - Előnyt élveztek a németellenesek, partizánok - Agrárszakemberek: 300 hold igényelhető - Egyházi intézmények iskolafenntartásra, karitatív tevékenységre, kórházra: 300 holdat - Előny: korábbi földnélküliek, cseléd vagy béres - Az állami/kincstári birtokokhoz nem nyúltak

12 A földosztás megindulása

13 A földosztás végrehajtása
- a népi földosztó bizottságok felmérték a területet - igények értékelése: ből jogos - szétosztották, kimérték a földeket - átlagosan 5,1 kat. holdat adtak - legkevesebb: 3 hold, legtöbb 15 hold volt egyes területeken földhiány) - az erdők, legelők állami tulajdonba kerültek – ezeken állami gazdaságokat szerveztek - 5,6 m. holdat osztottak ki (35 %), ebből 3,3 m. hold természetes személyeké

14 A földreform következményei
- felszámolták a nagybirtokrendszert, az állami (kincstári) nagybirtokok megmaradtak - felszámolták a legfejlettebb üzemtípust - likvidálták a nagybirtokost, a középbirtokost - a kisbirtokok jöttek létre - csökkent a piaci felhozatal - öntermelő – önfogyasztó gazdaság - korábbiakhoz képest csökkent a kivitel - meghatározóvá vált a kisüzemi rendszer

15 A gazdaságok száma 1935-ben és 1949-ben
nagyságcsoportjai A gazdaságok száma 1935-ben A gazdaságok száma 1949-ben 1-5 kat. hold 5-10 kat. hold 10-20 kat. hold 20-50 kat. hold 86 354 66 600 kat. hold 16 318 7 000 100 kat. holdon felüli 12 863 4 200 összesen

16 A földreform következményei
- lassú regenerálódás, működési nehézségek - fennmaradt a beszolgáltatás rendszere - magas adók, kényszerek, falusi elégedetlenség - mesterséges agrárolló kialakítása, - paraszti jövedelmek átáramoltatása más társadalmi csoportokhoz -  : aszályos évek: gyenge hozamok - alacsony szintű maradt az ellátás - jegyrendszer megmaradt

17 3. Az államosítások megindulása
- 1947/48: Erőteljes szovjet térhódítás – a térség egybeszervezése (KOMINFORM) - A minta: SZU: VSZNH: (a nagy ipari és kereskedelmi üzemek államosítása fél év alatt) - 1945. végén: SZDP: szénbányák állami kezelésbe - 1946 végén: az 5 ipari óriás államosítás - Köv.: 1947 végére a nehézipar 100%-a az államé - Irányítás: Országos Tervhivatal: csúcsintézmény - A régi Ipartestület (IPOK) mellé baloldali ipari szervezetek: (KIOSZ, KISOSZ)

18 A volt Weiss-Művek (Csepel- Rákosi Mátyás Művek)

19 Az államosítás kiteljesedése
-  : 100 főnél többet foglalkoztató ipari üzemek államosítása (energia, alumínium stb.) - Új modell: Nemzeti Vállalatok - Munkásigazgatók kinevezése - 1948: pénzügyi intézmények, ill. hatáskörükben lévő ipari vállalatok államosítása - Államosították a bel-és a külkereskedelmet - Magániparosoknak létrehozták a kisipari termelőszövetkezeteket (ktsz) végén: 10 fő, de 3-4 főnél már államosítás

20 Az államosítások időbeli és ágazati kiterjedése
gazdasági szektor bányászat 91 100 ipar 38 87 közlekedés 98 bank - 95 nagykereskedelem 75 kiskereskedelem 20 30

21 Az államosítások értékelése
- Folyamatos állami tulajdon erősödés ( ) - Tömeges támogatás (szegény – gazdag ellentét) - Példastatuálás (Nitrokémia, Ferrotechnika) - A célok: 1. a szocdem befolyás csökkentése 2. tőkések kiszorítása 3. társadalmi egyenlőség megteremtése 4. kispolgárság likvidálása - Szovjet típusú gazdaság kiépítése - 1949: A sztálini alkotmány bevezetése – szovjet hatalom Magyarországon