Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaEdit Fodorné Megváltozta több, mint 10 éve
1
E-Lab gyakorlati oktatás megvalósítása Festo MPS-PA munkaállomással
E-Laboratory practical Teaching for Applied Engineering Sciences HURO/0901/028/2.3.1 E-Lab gyakorlati oktatás megvalósítása Festo MPS-PA munkaállomással The content of this presentation does not necessarily represent the official position of the European Union.
2
A Debreceni Egyetem Műszaki Karán található Festo gyártmányú MPS-PA munkaállomás is kapcsolódni fog az E-Labor rendszerhez. (1-es ábra) ábra. FESTO MPS-PA munkaállomások (balról jobbra): szűrő állomás, keverő állomás, reaktor állomás és adagoló állomás.
3
Mindegyik munkaállomás külön saját PLC vezérlővel rendelkezik, mindegyik önálló és független működésre képes. A négy egységből álló technológiai gyártósor a következő feladatok elvégzésére képes: Szűrő állomás (két tartállyal rendelkezik, a tisztítandó folyadékot szivattyú segítségével préseli át a mechanikai szűrőn és egy tiszta tartályban gyűjti, a tisztított folyadék a következő munkaállomásra juttatható tovább). Keverő állomás (három különböző folyadék receptúra szerinti összekeverésére alkalmas, a folyadék az előző állomásról érkezik, a késztermék a következő állomásra juttatható tovább). Reaktor állomás (az előző állomásról érkező termék egy reaktor tartályba kerül, ahol receptúra alapján keverés, hűtés, fűtés, pihentetés stb. lépések után juttatható tovább a következő állomásra). - Adagoló állomás (az előző állomásról érkező készterméket lehet a segítségével különböző méretű edényekbe, tégelyekbe adagolni, az edények futószalag segítségével mozgathatók)
4
Az E-Labhoz csatlakozó munkaállomás kiválasztása
Az E-Labhoz csatlakozó munkaállomás kiválasztása Mivel a rendszer négy önálló egységből épül fel, ezért nem lehetséges, hogy a rendszer egészét egyben csatlakoztassuk az E-Laborhoz, hanem csak modulonként. Megfontolás tárgya, hogy melyik állomást a legcélszerűbb az E-Lab rendszerhez kapcsolni. A kiválasztás kritériuma, hogy az egység működése minimálisan függjön csak a technológiai sorrendben az őt megelőző vagy követő munkaállomáshoz, vagy minimális kézi beavatkozásra szoruljon. A szűrőállomás feltöltéséről gondoskodni kell; a keverőállomás egyik nyersanyaga érkezik csak az előző állomásról, a másik kettőről manuálisan kell gondoskodni; az adagoló állomás számára kézzel kell biztosítani folyamatosan az üres edényeket és folyamatosan el kell távolítani a megtöltötteket. A reaktor állomás tűnik a leginkább alkalmasnak arra, hogy távoli eléréssel is működtethető legyen, a hallgatók méréseket és gyakorlatokat végezhessenek el rajta sikeresen.
5
2. ábra. A harmadik munkaállomás a reaktor.
A 2. ábrán látható a reaktor munkaállomás funkcionális része, a reaktor tartály és az érintő képernyő. Az érintőképernyő szolgál az adatbevitelre, a munkaállomás kézi és automatizált vezérlés irányítására. 2. ábra. A harmadik munkaállomás a reaktor.
6
A munkaállomás elemei és készülékei
A munkaállomás elemei és készülékei PLC (digitális és analóg ki és bemenetek) - érintő képernyő vezérlő PID szabályzó - Tápegység - kompresszor - Szivattyú - fűtő elem - keverő modul - kapacitív közeledés érzékelő - úszó kapcsoló - hőmérséklet szenzor - mérés jeladó - reaktor tartály - ki/bemeneti egység - analóg terminál - Motorvezérlő - csövezés
7
3. ábra. A reaktor munkaállomás sematikus működési diagramja.
3. ábra. A reaktor munkaállomás sematikus működési diagramja.
8
MPS-PA reaktor munkaállomás csatlakoztatása az E-Lab rendszerhez
MPS-PA reaktor munkaállomás csatlakoztatása az E-Lab rendszerhez Amennyiben távoli eléréssel szeretnénk üzemeltetni ezt a reaktor munkaállomást, akkor célszerűen ugyanazokat a funkciókat szükséges megfelelően leképezni, amiket normál helyi működtetés során használunk. Ennek a munkaállomásnak a rendeltetésszerű használata az, hogy az érintő képernyő segítségével adjuk meg a rendszert működtető PLC program paramétereit, a PID szabályozó paramétereit, valamint kézi működtetés esetében ennek a segítségével kapcsolhatjuk az egyes beavatkozó szerveket. Visszajelzés szempontjából távoli vezérléssel képeseknek kell lennünk az egyes érzékelők állapotának leolvasására és természetesen vizuálisan- kamera segítségével- láthatóvá is kell tennünk a gyakorlatvégző számára az egész folyamatot, berendezést.
9
Létrehozunk egy olyan interfészt, ami a munkaállomás érintőképernyőjéhez csatlakozik és távoli hozzáférés esetén ugyanazokra a feladatokra teszi képessé a felhasználót, mintha fizikálisan jelen lenne. Továbbá megakadályozza azt, hogy távoli működtetés esetén helyben valaki beavatkozhasson a rendszerbe, vagy fordítva. A vészleállító gombnak függetlenül az üzemmódtól minden állapotban működőképesnek kell maradnia. 4. ábra. Érintő képernyő: a. manuális üzemmódban b. automatikus módban a PID szabályozó paraméterei
10
Munkafüzet - Mérés menete
Munkafüzet - Mérés menete A mérés elvégzéséhez el kell indítani az asztalon található ikont 2. A következő lapon ki kell választani a Reactor állomást.
11
3. Ezen a felületen a pontban meg lehet tekinteni a folyamat Demo-t, a pontban mérni lehet az állomással, a pontban irányítani lehet az állomást.
12
4. A Demo menüben a Jobb felső sarokban lévő Start demo gombbal meg lehet figyelni a folyamat automatikus működését. Úgy mint 1. Töltés, 2. Fűtés, 3. Keverés, 4.Fűtés, 5. Ürítés.
13
5. A pontban a Digitals Output-nál kilehet próbálni az beavatkozók működését A0-A3-ig.
15
6. A pontban folyamatos szabályozás paraméterit lehet beállítani.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.