Lipidek – zsírszerű anyagok

Az előadások a következő témára: "Lipidek – zsírszerű anyagok"— Előadás másolata:

1 Lipidek – zsírszerű anyagok

2 Jellemzők Heterogén csoport Közös tulajdonság az oldhatóság: apoláros oldószerben (benzol, éter, kloroform..) Sok C-H kötés, sok „-CH2-” csoport Hidrofób – víztől elkülönül Jellegzetességüket a kapcsolódó oldalláncok adják

3 Csoportosítás I. Lúgos hidrolízissel bontható a, zsírok, olajok b, foszfatidok c, glikolipidek d, viaszok II. Lúgos hidrolízissel nem bontható a, szteroidok b, karotinoidok c, prosztaglandinok

4 I/a,Neutrális zsírok Glicerin – háromértékű alkohol zsírsavak – nagy szénláncú zsírsavak Észterei Kondenzáció - H2O hidrolízis +H2O

5 Zsírsavak (leggyakoribbak páros C számúak)
I. Telített Pl.: palmitinsav (C16), sztearinsav (C18) laurilsav (C12)… II. Telítetlen Pl.: olajsav(C18), linolsav (C18), palmitolénsav (C16)…. (III. Elágazó zsírsavak csak baktériumokban)

6 Telítetlen kötés megtöri a zsírsavak kevesebb van der Waals kötés, rosszabb illeszkedés – folyékonyság marhafaggyú – sertészsír – kacsazsír – növényi olaj Többszörösen telítetlen zsírsavak – esszenciálisak (főleg növényi táplálékból)

7 Lebontás Lipáz enzimmel – monogliceridre és 2 zsírsavra
Lúgos főzéssel – glicerinre és 3 szappanra (zsírsavak Na, K sói)

8 Biológiai szerep Tartalék tápanyag -Nem fajspecifikus! -H-ek nagy száma miatt sok E nyerhető belőle (1g zsír kb. 40kJ, 1g cukor kb. 20kJ) -Elsősorban állati, emberi raktározás (bőralja...) (növények keményítőt, kivéve olajos magvak napraforgó, oliva, repce, tökmag, szója, len…)

9 Levegőn keményedő olajokból festékek
Baj: avasodás – telítetlen kötésnél megköti a levegő O2-t (mag nem hosszú életű) II. Hőszigetelő zsír rossz hővezető bálna, delfin, fóka… III. Mechanikai védelem ujjbegy, vese….

10 Oldószer Zsírban oldódó vitaminok (D,E,K,A) sokáig raktározódnak (E,K,A – karotinoid)

11 I/b,Foszfatidok, foszfolipidek
Glicerin+ 2 zsírsav és 1 foszforsav észterei Alapvegyület: foszfatidsav

12 Foszforsavhoz különféle alkoholok…. kapcsolódhatnak Pl
Foszforsavhoz különféle alkoholok….kapcsolódhatnak Pl.: lecitin (tojás sárgája)

13 Amfipatikus – kettős karakterű anyagok
Poláros fej 2 apoláros farok

14 Biológiai szerep Határhártyák létrehozása stabil állapot a gömb, mindig „magával” kapcsolódik Biológiai membrán alapja Sejthártya!

15 Micellákat képeznek detergensek (szerves szintetikus tisztítószer) A zsírcseppeket vizes közegben cseppek formájában stabilizálják (has. szappanok, szteroid epesavak – emulgeálás) Liposomák – kettős réteg üreget képezve visznek pl. bőrbe hatóanyagot A micellák már kolloid méretűek! 1-500nm

16 I/c, Glikolipidek Glicerin + 2 zsírsav észter kötéssel cukor (éter kötéssel) Amfipatikus membránalkotók

17 I/d, Viaszok Nagyon stabilak
Nagy C számú karbonsav + nagy C számú alkohol észterei A legnagyobb nem polimer molekulák Szerep: párolgás ellen méhviasz, kaptár

18 II/a, Szteroidok Alapváz = ciklopentanofenantrén vagy gonán
Különféle oldalláncok kapcsolódhatnak

19 Biológiai szerep Sejthártya alkotók Koleszterin – fokozza a mb. stabilitását Táplálékkal jut be (zsír, tojás, hús…) Vér koleszterin állandó növekedése érelmeszesedés, infarktus veszély

20 Vitaminok Koleszterinből több lépésben D vitamin

21 Epesav – emulgeáló szer, lipáz aktíváló koleszterinből a máj termeli (Oldatban tartja a koleszterint is. Ha mennyisége csökken – koleszterin kiválás – epekő) Hormonok

22 II/b, Karotinoidok Izoprénszármazékok
- Rövidebbek (2-4 izoprén ) illóolajok (citromolaj) - Hosszabbak színanyagok – karotin, xantofill (karotin oxidált változata) - Vitaminok E, K (protrombin képzéshez kell) A (hámvédő) - Látóbíbor – rodopszin (karotinszármazék) Színes Gerjeszthető, fényelnyelésre képes Konjugált kettőskötés rendszer miatt!

23 Retinol

24

25 II/c, Prosztaglandinok
Telítetlen zsírsavakból, középen ciklopentán gyűrű Ondóban – prosztaglandin simaizom összehúzó, a megtermékenyítést segíti Tromboxán – érszűkületet, tombózis okoz Prosztaciklinek – értágító, trombus oldás