üzletfejlesztési igazgató

Az előadások a következő témára: "üzletfejlesztési igazgató"— Előadás másolata:

1 üzletfejlesztési igazgató
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség tevékenységének bemutatása :C1: Süveges-Szabó László üzletfejlesztési igazgató

2 Válságfolyamatok Nemzetközi pénzügyi válság – 3- 4 hónap
Gazdasági válság -1-2 év Lehetőségektől elmaradó növekedés - ???

3 Válság lehetséges hatásai
Megrendelések számának és nagyságának csökkenése az informatika területén. Multimédiás tartalmak elterjedése nőhet a nem elektronikus tartalmak rovására. Filmiparban – nagy költségvetésű filmeket nem fogja érinteni, csak főleg a kisebbeket. Egyéb kreatív ágazatokban – pl. reklámipar – szintén számolhatunk a ráfordítások csökkenésével.

4 Válságból kivezető út Iparági fenyegetettség átrendeződés, gazdaságélénkülés Kormányzati fejlesztési források és ITD Hungary hozzáadott értéke: Források juttatása a vállalkozásoknak - lead menedzsment támogatás a kkv részére (közös projekt-tevékenység, akció, koherens tevékenységi struktúra) Export piacok finanszírozása – direkt és indirekt exportfejlesztési támogatások rendszere Piacbővítés - növekvő piacok elérése, beszállítói rendszerek fejlesztése

5 ITD Hungary Zrt. Nonprofit szervezet, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye Fő feladatai Befektetési kapcsolatok építése Magyarországra történő befektetések Magyar tőkekivitel elősegítése Enterprise Europe Network – kkv szektor segítése Irodahálózat: Központ Budapesten + 6 regionális iroda Külföldi irodák: 41 Európában 7 Ázsiában, 5 Amerikában, 1 Afrikában

6 Eszközrendszer Külpiaci hálózat – 56 iroda

7 ITD Hungary szerepvállalása
Eszközrendszerünk keretein belül maximális segítség a fejlődésben érdekelt partnereknek Üzleti lehetőségek/partnerek felkutatása Külpiaci megjelenés és megjelenítés Befektetési és tőkekihelyezési lehetőségek Támogatási rendszerek Lehetőségeinket meghaladják: Konkrét finanszírozási forrás biztosítása Tőkésítés Üzletkötés/bonyolítás

8 Külpiaci alkalmassá tétel
Belföldi vállalkozások inkubációja Célcsoport helyzetfelmérése – export indulási akcióprogram kidolgozása – cégek képzési támogatása – üzletfelek azonosítása Árualap exportképessé tétele Finanszírozási és marketinglehetőségek, minőségbiztosítás, megfelelőségi tanúsítás, fogyasztóvédelem, környezetvédelmi előírások Külkereskedelmi know-how megszerzése Nyelvismeret, külkertechnikai tanácsadás, kereskedelmi szabályok, exporttal kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi kérdések Sikeres inkubáció > külpiaci megjelenési képesség

9 Árualapok felmérése az exportképes vállalatok körében
Árualap ismerete – az értékesíthetőség és az exportbővülés alapja Árualap adatbázis – korszerű informatikai háttér Struktúra – 2008-as EU szabványos TEÁOR kulcsok szerint Exportálni szándékozó vállalkozások által on-line töltve, frissítve – aktív napi szintű közreműködés Középtávú cél: Külgazdasági E – market kialakítása - kereslet és kínálat egy helyen és időben legyen elérhető

10 Paradigma váltás az ügyfélkezelésben – proaktív ügyféllátogatás
Kulcskompetenciák területén vállalatorientált, cégközpontú, piaci alapokon működő minőségi tanácsadás Ágazati struktúra szerint szervezett, ügyfélmenedzsment működtetése Proaktív üzletfejlesztési segítség > egyedi konzultációk, közvetlen, személyes kapcsolatok kialakítása Cég lehetőségeit figyelembe véve közösen kidolgozott relációkra és termékcsoportokra bontott éves külpiaci akcióterv Vállalatok igényeire szabott szolgáltatáscsomagok

11 Eszközrendszer – Információ szolgáltatás
Adatbázisban történő keresés Lead management Piaci igény megjelenése> azonnali reagálási lehetőség Hálózat > világpiaci integráció Kereskedelemtechnikai, vámügyi, adózási információk Tenderinformációk Komplex EU-s információk

12 Eszközrendszer – Kapcsolatépítés
Előzetesen felmért igények szerint szervezett rendezvények Üzletember találkozók Szakmai kiállítások Termékbemutatók Beszállítói fórumok Beszállítói partnertalálkozók Résztérítéses szolgáltatások – egyedi igények alapján Célzott partnerszervezés Egyéni vállalati tárgyalás-szervezés Ágazati üzletember találkozó Egyedi szakmai fórum szervezése Tőkekihelyezés támogatása

13 Kereskedelemfejlesztési Pályázatok
Cél Magyarországon előállított termékek szolgáltatások külpiaci versenyképességének javítása A vállalkozói szféra exporttörekvéseinek üzleti elképzeléseinek segítése

14 Kereskedelemfejlesztési Pályázatok
Jogcímek: Külföldi kiállításon való részvétel – Ft Preferált kiállítások – Ft Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja Ft Külföldi kiállításhoz kapcsolódó kísérő rendezvény szervezése – Ft Idegen nyelvű plakát, prospektus és/ vagy elektronikus információ-hordozók – Ft Idegen nyelvű weblap készíttetés – Ft Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon – Ft Cégprezentáció, önálló áru- vagy divatbemutató szervezése külpiacon Ft Külpiacon létesítendő iroda, kiállítóterem éves bérleti díja – Ft Nemzetközi szervezeti tagdíj – Ft Megfelelőség- tanúsítási eljárás – Ft Konkrét árucsoportra és/vagy adott országra vonatkozó, komplex marketingterv megvalósítása – Ft

15 A tőkeexport távlati előnyei a magyar gazdaság szempontjából
Túllépés a hazai piac korlátain A célországok piacaira történő könnyebb belépés, ezen piacok dinamikus növekedési potenciáljának kihasználása A célországok komparatív előnyeinek kihasználása Az innovatív eljárások szélesebb körű felkutatása és gyakorlati alkalmazása, a versenyképesség növekedése A határon túli magyarok boldogulásának elősegítése A magyar vállalatok túlléphetnek a hazai felvevő és erőforráspiacok korlátain (pl. a megfelelő szakképzettséggel rendelkező, mobil munkaerő hiányán). A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak a magyar vállalatok számára, könnyebbé válik a magyar termékek bevezetése a célországok piacaira. A célországok komparatív előnyeinek (pl. az alacsonyabb bérszínvonal) kihasználása hatékonyabbá teszi a magyar vállalatok működését. A magyar tőkeexport vállalati szinten elősegítheti az innovatív eljárások felkutatását és gyakorlati alkalmazását, s így hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez. A környező országokban megvalósuló magyar beruházások elősegíthetik a határon túli magyarok boldogulását.

16 A magyar cégek tőkekivitelének motivációi
Komparatív előnyök kihasználása Vállalati érték növelése Növekedés generálása Munkaerő piaci megfontolások Könnyebb piacra jutás Export növelése Kedvezőbb árak, adók elérése Fejlődő piacokon a lehetőségek kihasználása A célországok komparatív előnyeinek (pl. az alacsonyabb bérszínvonal) kihasználása hatékonyabbá teszi a magyar vállalatok működését. A magyar vállalatok túlléphetnek a hazai munkaerőpiac korlátain (pl. a megfelelő szakképzettséggel rendelkező, mobil munkaerő hiányán). A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak a magyar vállalatok számára. Könnyebbé válik a magyar termékek bevezetése a célországok piacaira.

17 Magyarországi cégek tőkekihelyezése (FDI)
Millió Euro Összes tőkekihelyezés: 12,5 milliárd Euro Magyarországra érkezett befektetés 67 milliárd EUR Forrás: MNB, 2007

18 Magyar vállalkozások külföldi befektetéseinek állománya
millió EUR Bulgária 393,5 Horvátország 535,1 Lengyelország 216,9 Macedónia 397,5 Oroszország 429,0 Szerbia 482,7 Szlovákia 2.114,4 Ukrajna 684,2 Románia 479,0 A fogadó országok statisztikái ettől jelentős eltéréseket mutatnak, pl a román 2007 végére is csak MNB fizetési mérleg statisztikák alapján, 2007 szeptemberig

19 Magyar multik a külfödi piacokon
MOL: Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia OTP: Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna, Oroszország Magyar Telekom : Macedónia, Montenegró, Románia Danubius Hotels: Románia, Szlovákia, Csehország Trigránit: Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Szlovénia, Montenegró, Horvátország Richter: Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Románia Dunapack: Bulgária, Románia, Horvátország, Ukrajna, Lengyelország Tranzakciók: 2000 november-decemberében a MOL részesedést szerzett a Slovnaftban (kb. 300 M euró) 2001 januárjában a Matáv megvásárolta a Maktelt (kb. 300 millió euró) 2002 áprilisában az OTP tulajdonába került a szlovák IRB (kb. 40 millió euró) 2003 márciusában a MOL 70%-ra növelte Slovnaft-beli részesedését (kb. 350 millió euró) 2003 októberében az OTP megvásárolta a bolgár DSK bankot (kb. 280 M euró) 2003 októberében a MOL megvásárolta a horvát INA 25%-át (kb. 430 millió euró) 2004 januárjában a MOL 98%-ra növelte Slovnaft-részesedését (kb. 200 M euró) 2004 második negyedévében a Trigránit a Silesia City Center építésébe fektetett be Lengyelországban (kb. 110 M euró) 2004 decemberében az OTP megkötötte az adásvételi szerződést a horvát Nova Banka megvásárlásáról, a pénzügyi zárás 2005 márciusában történt meg (kb. 236 millió euró) 2005 első negyedévének végén a Matáv 73%-os tulajdonába került a Telekom Montenegro (kb. 137 millió euró)

20 KIEMELT ÁGAZATI PROGRAMOK ICT 2008

21 3GSM, Barcelona – 4 kiállító
ICT PROGRAMOK 2008 Kiemelt támogatással megvalósult és tervezett rendezvények 3GSM, Barcelona – 4 kiállító CEBIT, Hannover – 4 cég és egy informatikai klaszter GITEX, Dubai -10 kiállító China Hi-tech Fair, Shenzhen Hightech export szakmai nap, Budapest

22 ICT kiadványok ICT ágazati kiadvány – frissítés alatt
Terv: szektorspecifikus kereshető export-directory elkészítése nyomtatott formában (2008), online felületen (2009)

23 Tervek – 2009 3GSM, Barcelona CEBIT, Hannover GITEX, Dubai Hightech export konferencia, Budapest CommunicAsia, Szingapúr A további rendezvények az IVSZ felmérésének eredményei alapján kerülnek meghatározásra.

24 KIEMELT ÁGAZATI PROGRAMOK Kreatív Ágazatok

25 Új terület 2008. augusztusától Tervek – 2009
Kreatív Ágazatok -2009 Új terület augusztusától Ágazat felmérése folyamatban Tervek – 2009 Design roadshow, Anglia Filmes roadshow, Anglia Location Trade Show, USA Marche du Film, Franciaország Cinema Total, Németország Filmágazati kiadvány

26 ITD HUNGARY: 1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel.: Fax: