Eldöntendő Az egészség egy prioritás, ami marginalizálódott? Vagy

Az előadások a következő témára: "Eldöntendő Az egészség egy prioritás, ami marginalizálódott? Vagy"— Előadás másolata:

1 Egészség, egészségfejlesztés, egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek

2 Eldöntendő Az egészség egy prioritás, ami marginalizálódott? Vagy
Marginális kérdés, ami fókuszba került?

3 Egészség Testi Lelki Jól-lét Szociális
A teljes fizikai, szociális, és mentális jól-léti állapota és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya. Alkotmányos alapjog Az egészség nem statikus állandó állapot, hanem folyamat.

4 Egészség Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, otthon, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvető előfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia.

5 Egészség előfeltételei és forrásai
Akkor nincs egészség Szintje/ Minősége? - Meghatározza az egészséget - Hatásuk nem összeadódik, sokszorozódik - Ha csak az egyiket próbáljuk javítani, a többi visszahúzza az egészséget NINCS VAN

6 Az egészség előfeltételei különböző dokumentumokban kis eltérésekkel jelennek meg.
Egészségügyről szóló törvény (2011. évi LXXXI. törvény 15. § ): Lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés, munkahely Semmelweis terv: Béke, lakhatás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság Ottawai Karta - WHO: Béke, lakhatás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és méltányosság

7 Népegészségügy pozicionálása 2011. évi LXXXI. Törvény 14. §
35. § (1) A népegészségügy állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében.

8 Az Egészség fejleszthető
a befolyásoló faktorokon Keresztül

9 Az egészségfejlesztés logója (1986. Ottawai Karta)
Irodalom: Health promotion emblem. World Health Organization

10 Várható élettartam (években)
Egy főre jutó jövedelem és várható élettartam: gazdag és szegény országok Várható élettartam (években) Egy főre eső nemzeti jövedelem ($)

11 Várható élettartam: férfi és nő
A gazdag országokban a születéskor várható élettartam és a nemzeti jövedelem között már nincs összefüggés Várható élettartam: férfi és nő Egy főre eső nemzeti jövedelem ($)

12 Jövedelemegyenlőtlenségek: Hányszor gazdagabbak a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó gazdagok, mint a legszegényebb ötödbe tartozó szegények

13 Az egészséget befolyásoló tényezők különböző szinten másként azonosíthatóak
Globális szint ( ) Egyéni szint Specifikus szint Lokális szint

14 A korai halálozás relatív kockázatának területi egyenlőtlenségei Magyarországon
az országos átlaghoz viszonyítva hierarchikus (teljes) Bayes - becslés szerint, (Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna – A magyar lakosság társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, NÉPEGÉSZSÉGÜGY folyóirat évfolyam 3. szám)

15 Társadalmi egyenlőtlenség
Az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek (inequalities) nagy halmazában részhalmaz a méltánytalanságok (inequities) köre. Társadalmi egyenlőtlenség méltánytalanság Méltánytalanok azok az egyenlőtlenségek, melyek adott társadalmi-gazdasági kontextusban nem szükségszerűek, (szakma)politikai döntésekkel mérsékelhetőek. 

16 Idegenellenesség alakulása Magyarországon (Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2009 között (%) TÁRKI Sik Endre (2009): Nem nőtt az idegenellenesség

17 A Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadását elutasítók aránya a mérlegelők körében (%) TÁRKI Sik Endre (2009): Nem nőtt az idegenellenesség

18 kenyér 54 38,7 46,1 húsfélék összesen 43,1 63,7 57,3 tej, liter 42,3
Néhány élelmiszerfajta fogyasztásnak egy főre jutó éves mennyisége az egy főre jutó összes személyes nettó jövedelem alapján képzett alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók körében és országosan, 2007 (kg) Az alsó jövedelmi tizedben A felső jövedelmi tizedben Országosan kenyér 54 38,7 46,1 húsfélék összesen 43,1 63,7 57,3 tej, liter 42,3 64 56,9 zöldség 32,5 68,9 52,5 gyümölcs 20,6 66,5 44,9 A felső jövedelmi tizedbe tartozók gyümölcsfogyasztása háromszorosan meghaladja az alsó jövedelmi tizedbe tartozók gyümölcsfogyasztását Forrás, KSH, Statisztikai Tükör, Forrás, KSH, Statisztikai Tükör, 18

19 Eldöntendő Az egészség egy prioritás, ami marginalizálódott? Vagy
Marginális kérdés, ami fókuszba került?