„A tagállamoknak el kell ismerniük az egyenlő, integrált általános-, közép-, és felsőfokú oktatás lehetőségét a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok.

Az előadások a következő témára: "„A tagállamoknak el kell ismerniük az egyenlő, integrált általános-, közép-, és felsőfokú oktatás lehetőségét a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok."— Előadás másolata:

1 „A tagállamoknak el kell ismerniük az egyenlő, integrált általános-, közép-, és felsőfokú oktatás lehetőségét a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok és felnőttek számára. Biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek oktatása az oktatási rendszer szerves részét képezze.” (A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai szabály)

2 Sajátos nevelési igény Játék a szavakkal?
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló = Testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dys, mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar) gyermek, tanuló

3 Az integrált oktatás - nevelés gyökerei
Emberi és polgári jogok érvényesítésére irányuló mozgalmak Alternatív pedagógiák megjelenése A fogyatékos gyermekek szüleinek törekvései A gyógypedagógiai különnevelés kritikája Új fogalomhasználat kialakulása A törvényi szabályozás megváltozása

4 Az orvosi és a pedagógiai (szociális) modell
deficitdiagnózis (címkézés) szegregált elhelyezés (homogén csoportok) szakemberek speciális módszerek, eszközök, tanterv a „normál” pedagógia tehermentesítése fejlesztési diagnózis (erősségek,szükségletek) integráció (heterogén csoportok) személyi és tárgyi feltételek többségi tanterv, differenciálás a gyermek része a társadalomnak

5 A hazai hagyományok szelektív iskolarendszer teljesítménycentrizmus
a frontális oktatás túlsúlya differenciált pedagógusképzés eltérő tantervek kiterjedt és differenciált speciális iskolarendszer fejlett diagnosztika (deficitorientált) intézményes nevelés túlértékelése

6 Esélyteremtő változások
az oktatás - nevelés állami monopóliumának megszűnése plurális oktatási rendszer kialakulása alternatív pedagógiák térhódítása gyermekszám csökkenése szülői jogok érvényesíthetősége törvényben rögzített alapvető jogok és könnyítések

7 A hazai integrált oktatás története
első kísérletek a 70-es években spontán integráció feltárása integrációs modellek kidolgozása 1993-as Közoktatási törvény spontán integráció felszámolása feltételek biztosítása közép- és felsőfokú képzés csak integrált formában (Felsőoktatási törvény módosítása) szakképzés – adaptált képzési programok terapeuta-képzés

8 Az együttnevelés „többlete”
„normális” magatartásminták közvetítése reális énkép, önértékelés húzóerő, megfelelés magasabb követelményeknek diákotthoni elhelyezés elkerülése társadalmi beilleszkedés megkönnyítése tolerancia, segítőkészség hatékonyabb pedagógia

9 Az integráció típusai spontán integráció lokális integráció
szociális integráció funkcionális integráció (részleges, teljes) fordított integráció

10 Az integrált oktatás-neveléshez szükséges feltételek
sérülés súlyossága sérülés fajtája életkor személyiség intellektus korai felismerés segédeszköz ellátás korai fejlesztés gyógypedagógiai segítségnyújtás intézmény, pedagógus hozzáállása létszám/összetétel szülői támogatás tanterem adottságai szemléltető eszközök szakkörök

11 Integráció - Inklúzió az intézmény nem változtat stílusán (módszer, óraszervezés) átlagnál jobb gyerekek a pedagógus nem vállal felelősséget gyógypedagógiai foglalkozás külön nyitott iskola (differenciálás, kooperatív tanulás) minden gyermek a siker elsősorban a pedagóguson múlik segítségnyújtás a pedagógusnak és a gyermeknek

12 Az integrált oktatás - neveléshez szükséges kompetenciák
pedagógiai Egyénre szabott oktatás (tervezés, szervezés, módszerek, értékelés) Sajátos nevelési igény kielégítése Együttműködés gyógypedagógiai Segítségnyújtás a pedagógusnak (előké-szítés,tervezés,szervezés, módszerek,segédeszközökértékelés) Segítségnyújtás a gyermeknek (sérülés-specifikus, osztálytermen belül és kívül) Együttműködés (más szakemberek bevonása)

13 A gyógypedagógus feladatai
Intézményválasztás Folyamatos kapcsolattartás a fogadó pedagógussal A nevelőtestület informálása Egyéni fejlesztési terv készítése Korrepetálás megszervezése Terápiás tevékenység Más szakemberek bevonása Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek fejődésének értékelése Intézményváltás

14 Az integrált oktatás – nevelés Magyarországon (2002/2003. tanév OM)
Összes fogyatékos gyermek, tanuló: fő Integrált oktatás – nevelésben részesülőként jelzett: fő (28.3%) Ebből testi, érzékszervi fogyatékos: 1480 fő (az érintettek 47.6%-a)

15 Az integrált oktatás – nevelés Magyarországon 2002/2003. 2004/2005
Az integrált oktatás – nevelés Magyarországon 2002/ /2005. tanév Összes fogyatékos gyermek, tanuló fő fő Integrált oktatás – nevelésben részesülőként jelzett fő (28.3%) fő (42.3%) (forrás OM)

16 Törvényi háttér 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról
1998. évi Esélyegyenlőségi törvény 29/2002. OM rendelet A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 2003. évi OM közlemény a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató fejlesztéséről

17 A tankötelezettség teljesítése
kezdete legkorábban a betöltött hatodik, legkésőbb a betöltött nyolcadik életévben sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható a huszadik életévig  szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján

18 A Ktv. integrációt támogató rendelkezései
megemelt normatív támogatás az SNI tanuló a létszámba 2 ill. 3 főnek számítható gyógypedagógus habilitációs/rehabilitációs foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozások felmentés számonkérés, vizsgáztatás módosítása egyéni továbbhaladás (4.o.)

19 Integrációban résztvevő intézmények
Óvodai program  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Helyi tanterv  Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Alapító okirat Az intézménynek rendelkeznie kell a sajátos nevelési igényű tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szükséges feltételekkel

20 Felzárkóztató oktatás
a tanuló nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát elmúlt tizenhat éves nappali rendszerű tíz hónap, aki a hetedik évfolyamot-, húsz hónap, aki a hatodik évfolyamot sikeresen befejezte emelt normatíva, két főnek számít alapfokú iskolai végzettséget tanúsít

21 Pedagógiai szakszolgálat  fejlesztő felkészítés.
Az első - harmadik évfolyamon, illetve a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítés (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul). Az első - harmadik évfolyamon évfolyamismétlés csak igazolt, igazolatlan hiányzás miatt.

22 A jegyző elrendelheti a gyermek nevelési tanácsadáson, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán való megjelenését. Integrációs felkészítés (a többi gyermekkel azonos csoportban, arányok) Integrációs oktatásban résztvevő iskolában fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása.

23 Jelen helyzet - hangsúlyos feladatok
széleskörű integráció komplexebb szükségletek a gyógypedagógiai szaktudás megosztása (team-tanítás, osztálytermen belüli segítségnyújtás) „manager” tevékenység hangsúlya (előkészítés,tervezés,szervezés, értékelés, kapcsolattartás) terápiás tevékenység (team-munka)

24 „Az egyenlőségeszmény fényében felismerhetővé vált, hogy a fogyatékos emberek számára nem lehet különpályás társadalmi beilleszkedési utat kialakítani. A fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedéséhez a társadalomnak olyan intézményeket kell létrehoznia és olyan magatartásformákat kell kialakítania, amelyek nem tesznek különbséget a fogyatékos és nem fogyatékos ember között.” (Illyés Sándor)

25 Kötelező irodalom Csányi Yvonne: A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése – oktatása (in: Illyés S. szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp – 407. old.) Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára (in: Illyés S. szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp – 376. old.) Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében BGGYTF 1995.