Az integrált nevelés-oktatás fajtái és szintjei

Az előadások a következő témára: "Az integrált nevelés-oktatás fajtái és szintjei"— Előadás másolata:

1 Az integrált nevelés-oktatás fajtái és szintjei

2 Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb formája
csak az épület közös, a gyerekek között nincs kapcsolat ez is a szegregálás egy formája marad pl.: kisegítő osztály működik az általános iskolában

3 Szociális integráció:
a többségi intézményben elhelyezett akadályozott csoportot tudatosan egyesítik a kortársközösséggel az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórákon kívüli időben 2 fokozat különíthető el: az együttnevelés időszakos és esetleges: kirándulások, rendezvények során a csoportok találkozása rendszeres, folyamatos: mindig együtt zajlik az óvodában a szabad játék, a séta, iskolában közös asztaloknál folyik az étkeztetés, közös sporttevékenység

4 Funkcionális integráció:
a legmagasabb szint együtt fejlesztik a gyermekeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai tanórákon 2 fokozat különíthető el

5 részleges integráció:
az idő egy részében van együtt az adott gyerek vagy csoport a többiekkel a párhuzamos csoportok/osztályok órarendje tudatosan tervezett: testnevelés idejére egyes gyermekek rendszeresen csatlakoznak a többségi csoporthoz, bizonyos tantárgyakat a párhuzamos többségi osztályban tanulja, a teljes csoport is beolvadhat 1-1 foglalkozásra a többségi csop-ba

6 teljes integráció: az együttnevelés igazi célja
a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi óvodában vagy iskolában tölti

7 Az integrált nevelés-oktatás feltételei
Objektív tényezők: gyógyászati segédeszközök, amelyek szinte nélkülözhetetlenek a mozgáskorlátozott és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében pl.: kerekesszék, hallókészülék osztálylétszám speciális taneszközök az épület hozzáférhetősége pl.: akadálymentesítés

8 módszerek pl.: differenciálás
Szubjektív tényezők: a fogadó pedagógus tanterv, tananyag kellően rugalmas, valamennyi gyermek számára, amennyire lehet hozzáférhető legyen Magyarországon a NAT fogalmazza meg módszerek pl.: differenciálás

9 a gyermek szülei: kiemelkedő az integrációs folyamatokban, rájuk kell számítani a beilleszkedésnél, a sikereket, kudarcokat folyamatosan figyelniük kell, ők a pedagógusok napi informátorai, folyamatos segítségükkel, a gyermekekkel töltött napi együttlét során annak egyenletes fejlesztését az iskolában, a nehézségek csökkentését a tanulás ellenőrzésével érhetik el.

10 a gyermek: meghatározó tényező fogyatékosságának súlyossága
könnyíti a beilleszkedést, ha szorgalmas, figyelmes, nyitottabb személyiség

11 a csoport- vagy osztálytársak
nagymértékben hátráltathatják, illetve megkönnyíthetik az integráció folyamatát szinte nem jelent gondot a másság, ha a pedagógusok kellő információt adnak, meg kell ismertetni a fogyatékosságot, meg is élhetik azt érdemes a gyógyászati segédeszközök működését, rendeltetését megismertetni velük a társak megtanulják a fogyatékosokkal való együttélést és a segítségnyújtást, empátiát

12 Az inklúzióról bővebben
alapvetően más pedagógiai szemlélet az egyént az adott tulajdonságai szerint értékeli, ahelyett, hogy megkísérelné vele elfogadtatni az adott feltételeket célja, hogy valamennyi gyermeket a lakóhelyéhez közeli intézménybe vegyék fel, amelyek mindegyike felkészült erre a feladatra újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit megvalósul az iskolarendszer általános fejlesztése (a sérültek esetében is) a sérült gyermeket valóban szociálisan is befogadja az intézmény közössége

13 fejlődő, erősödő öntudat
az egyéni különbségeket figyelembe veszik gondok estén a pedagógusnak is változnia kell a gyógypedagógus partner a megoldásban szemléletváltás a teljes tantestületben (nyitott iskola) az érzelmi célokra és a kognitív eredményekre ugyanakkora hangsúly van fektetve

14 egyéni differenciálás:
a pedagógus minden gyermekben a speciálisat, az egyedi tulajdonságait keresi számára természetes, hogy a legtöbb gyereknek valamikor, valamilyen témában nehézségei akadnak az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni minden gyermeket képességei szerint kell terhelni

15 differenciálni lehet:
a szervezési keret szintjén: iskola, osztály, tanóra, tanegység a kimenet és a folyamat szempontjából módszertanilag: a téma, gyermeki érdeklődés, megkövetelt szint, közvetítési mód, tanulói reakciók típusa, a tanári segítségnyújtás ideje stb. szerint

16 a differenciálásban fontos szerepe van a pedagógus eszköztárának és személyiségének:
a tanítási program érdekes, sokoldalú legyen a feladatok az egyéni tanulási stílusnak és ütemnek feleljenek meg el kell fogadni a teljesítményszintek széles sávját lehetőségek széles körének biztosítása olyan tananyag, tanulási helyzet kialakítása, amelyek valós problémák megoldására, kockázatvállalásra és választási helyzetekre épülnek a tanulókat ösztönözze az együttműködésre, a mérlegelésre, a kölcsönös tiszteletre

17 az önálló életre és önfenntartásra nagyobb esély van
ne mondja meg a tanulónak, hogy mit, hogyan kell tenni, legyen inkább bátorító, együttérző az önálló életre és önfenntartásra nagyobb esély van magasabb iskolázottság

18 Spontán integráció külön szintet alkot
nem áll fenn tudatos integrációs szándék a szülő a többségi intézménybe íratta be gyermekét, az óvoda és iskola nem áll ellen ebben az ügyben a szülő nem járt a szakértői bizottságnál nem segít a gyógypedagógus, így a pedagógus igyekszik megoldani a problémákat az enyhébb fogyatékossági típusoknál sikeres lehet a beilleszkedés, de rosszabb esetben csak megtűri a gyermeket a pedagógus

19 Az integráló és inklúzív intézmények
Integráló oktatási intézmény minden olyan óvoda, általános iskola és középiskola, amelyben a SNI gyermekeket együtt nevelik a többiekkel. Integráló bölcsőde a sérült gyerekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését is végezhetik, illetve 6 éves korukig fejlesztő felkészítésben is részesíthetik őket az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet feladatköre az ország bölcsődéinek szakmai irányítása

20 Integráló óvoda / iskola
módszer, óraterv nem változik frontális, teljesítményorientált stílus a gyógypedagógusra hárul minden feladat

21 Inklúzív óvoda / iskola
Módszer, óraszervezés nem hagyományos Differenciálás Gyógypedagógus partner a megoldásban