Mérgező növények Molnár Máté (OKBI).

Az előadások a következő témára: "Mérgező növények Molnár Máté (OKBI)."— Előadás másolata:

1 Mérgező növények Molnár Máté (OKBI)

2 Nadragulya gyakori, akár 1,5 méteres magasságot elérő terebélyes növény levelei legfeljebb 20 cm hosszúak, lándzsásak vagy tojásdadok magányos virágai a levélhónaljakban fejlődnek, belül ibolyás barna színűek, kívül világosbarnák termése éretten 1-1,5 cm átmérőjű, gömbös, fekete színű bogyó

3

4 Nadragulya Mérge a hioszciamin, az atropin, a szkopolamin és a belladonin. A tünetek: torok és szájszárazság, szomjúság, rekedtség, nyelési nehézség. Száraz, vörös bőr, tág pupillák, fényérzékenység, szédülés, szapora pulzus, magas láz. Súlyos esetben mozgáskényszer, nevető-síró rohamok, hallucináció, őrjöngési roham, görcsök. A halál oka rendszerint légzés és szívbénulás. A tünetek napokig elhúzódhatnak. A bogyók vonzóak a gyermekek számára. Régen szembe cseppentve használták.

5 Beléndek max. 80 cm magas ragadós tapintású
levelei akár 20 cm hosszúak is lehetnek, szélük kanyargós vagy öblös-karéjos júliusban, augusztusban virágzik

6

7

8

9 Beléndek Mérge a hioszciamin, a szkopolamin és az atropin.
Már a virág szagolgatása is enyhe mérgezést, rosszullétet okoz! Száj, torokszárazság, rekedtség, nyelési nehézség, beszédképtelenség. Tág pupillák, magas hőmérséklet, száraz, élénkvörös bőr, majd bódultság, kábultság, részegséghez hasonló állapot, izomgyengeség, légzésbénulás következik be. Hallucigén hatása miatt szándékosan is fogyasztják!

10 Csattanó maszlag országszerte gyakori növény
0,5-1,2 m magas, terebélyes levelei öblösen fogasak júniustól szeptemberig virágzik, virágai fehérek, tölcséresek, 6-10 cm hosszúak termése 5-7 cm hosszú, tojásdad alakú, eleinte zöld, majd éretten barnás színű sokmagvú toktermés

11

12

13

14 Csattanó maszlag Mérge a hioszciamin, az atropin és a szkopolamin (főképpen a virágban és a magban). A növény fogyasztása dühöngést, zavartságot, érzékcsalódást, bódultságot, aluszékonyságot idéz elő. A pupillák kitágulnak. Súlyos esetben görcsök jelentkezhetnek, ill. kóma is bekövetkezhet. Hallucinogén tulajdonsága miatt nyersen vagy teaként fogyasztják. Több esetben előfordult, hogy véletlenül salátába keverték, így fogyasztották.

15 Angyaltrombita mintegy 1,5 méter magasra növő cserje, kisebb fa vagy kúszócserje. illatos, nagy, trombita alakú virágai rendszerint sárgásak vagy fehérek – szórványosan sárga, rózsaszín és kék virágú fajták is előfordulnak a trombita alakú tölcsér az öt, összeforrt sziromlevélből alakult ki termése bogyó

16

17 Angyaltrombita Mérge a szkopolamin és az atropin.
Minden része, főleg a virága és a termése mérgező. A szervezetbe jutva hallucinációt, mentális zavarokat, amnéziát okozhat. Mostanában különösen népszerű a fiatalok körében (hallucinogén).

18 Ebszőlő csucsor levelei lándzsa alakúak
a virágok ötszirmúak, a szirmok lilásak, a porzók aranysárgák a virágok összetett, bugás virágzatot alkotnak júniustól augusztusig virágzik termései borsónyi piros bogyók

19

20

21 Ebszőlő csucsor Mérgező hatóanyagai a szolanin és a szolanomargin.
Mérgezést főleg gyermekeknél észleltek, akik a piros bogyókat fogyasztották. Szerencsére a bogyók nagyon keserűek. A tünetek néhány óra után jelentkeznek: hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom tág pupillák, látási zavarok, fejfájás, láz, izgatottság vagy kábultság, görcsök, delírium, majd légszomj formájában. A mérgezés nagyon ritkán halálos lehet (légzésbénulás).

22 Aranyeső 5-7 m magas, szabálytalan koronájú, csüngő ágú cserje vagy kis fa termése hosszúkás barna hüvelytermés, melyben számos barnásfekete, vese alakú mag lapul

23

24

25

26 Aranyeső Mérge a citizin, a növény minden részében megtalálható.
Hatása: hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság, verejtékezés. Súlyos esetben görcsök, eszméletvesztés. Tág pupillák, fulladás. Leírások szerint még a fűrészpora is általános rosszullétet okoz.

27 Farkasalma 40-50 cm magas évelő növény szórt állású, nagy levelei
3-8 cm hosszú sárga virágok májustól szeptemberig nyílnak toktermése tojásdad-körte alakú, dió nagyságú

28

29 Farkasalma Mérge a farkasalmasav.
A mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, gyomor-bélnyálkahártya gyulladás, vizelési inger, görcsök, keringési zavarok, alacsony vérnyomás, vese- és májgyulladás. A halál oka légzésbénulás lehet. Az ókorban vajúdó nőknek adták!

30 Farkas-boroszlán 60-120 cm magas lombhullató cserje
erős illatú rózsaszín, ritkábban fehér márciusban, áprilisban nyílnak kettes-hármas csoportokban csonthéjas termése fényes korallpiros, borsó nagyságú

31

32 Farkas-boroszlán Mérge a daphnin, hokkonin és a mezerin (bogyó, növényi nedv). A bőrön már kis mennyiségben is gyulladást, hólyagképződést és fekélyt okoznak. Lenyelve felmaródásokat, hányást, hasmenést, súlyos esetben eszméletvesztést okoznak. A halál oka légzésbénulás lehet. Régen arcpirosítóként használták.

33 Farkas-kutyatej országszerte közönséges
15-70 cm-es magasságot elérő, kúszó gyöktörzsű évelő növény levelei 1-3 cm hosszúak és 1-3 mm szélesek sárgán, majd vörösen virágzik termése háromrekeszű tok.

34

35 Farkaskutyatej Mérge az euforbon.
Száj-, gyomor- és bélgyulladást okoz. Gyakori a hányás, hasmenés, szédülés, görcsök, szívpanaszok, pupillatágulat. Súlyos esetben ájulás következik be. Gyakori a vizelet véres elszíneződése.

36 Fehér zászpa 1-1,5 m magas évelő
a merev, ép szélű levelek lemeze hosszában redőzött a virágzat cm-es, a virágok zöldesfehérek védett növény

37 Fehér zászpa Mérgező összetevői: protoverin, jervin, rubijervin stb.
Égető érzést okoz a szájban, torokban és a nyelőcsőben, hányás, hasmenés, görcsök jelentkezhetnek. Majd perifériás és központi idegrendszeri hatás, érzékelési zavarok, általános érzéketlenség. Nagy adagban a szív és légzőközpont bénulását okozza. Jervin juhoknál küklopiát okoz! Tüsszentőpor!

38 Foltos bürök 1-2 m magas Szára üreges, kékesen deres, alsó részén vöröses- vagy ibolyásbarnásan foltos. Sötétzöld levelei háromszögletűek. Fehér virágai kb. 2 mm-esek, cm-es ernyőben nyílnak. Termése 2,5-3,5 mm-es. Egérszagú!

39

40 Foltos bürök Legfontosabb mérge a koniin.
A tünetek már perc után jelentkeznek. Ezek kezdetben gyomor-béltünetek (nyáladzás, hányinger, hányás, hasmenés, bélgörcsök). Majd általános izomgyengeség, szédülés, hallási és látási zavarok lépnek fel. Pár óra alatt aszcendáló bénulás jelentkezik, majd a légzőizmok bénulása következtében áll be a halál. Szókratész. Madarakat nem mérgezi.

41 Csíkos kecskerágó Terebélyes, 4 m magas cserje, ritkábban kis fa.
Kérge zöldesszürke, sima. Apró virágai tavasz végén nyílnak, 3-9-es csoportokban a levelek hónaljában. A virágok 4 sziromlevelűek, zöldesfehérek. Termése négy rekeszű rózsáspiros tok, melyből beérve, felpattanva, rövid nyélen csüngve bukkannak ki a narancsvörös magköpennyel burkolt magok.

42

43

44

45 Csíkos kecskerágó Mérgező hatóanyagai az evonozid és az evonin.
Hatásukra émelygés, görcsökkel járó hasmenés, hányás jelentkezik. Súlyosabb esetekben véres, vizes hasmenés. Pár óra elteltével keringési zavarok, rángógörcsök, ájulás, elhúzódó mérgezésnél máj- és vesekárosodás figyelhető meg. A halál oka szívbénulás lehet. Mérgezés elsősorban a termés ill. a magok elfogyasztása miatt következik be. Mindkettő kellemetlen ízű. A fájával végzett munka is okozhat rosszullétet.

46 Őszi kikerics Hagymagumós évelő faj.
Augusztustól szeptemberig virágzik. Virága lilás vagy rózsaszín, 8-25 cm hosszú.

47

48

49 Őszi kikerics Mérgei a kolhicin és a demekolcin. Pár óra lappangás után (2-5 óra) lépnek fel a mérgezés tünetei. Ezek kezdetben: égető érzés a szájban, nyelőcsőben, szomjúság, szájszárazság, hányinger, hasmenés, bélgörcsök, vizes és véres hasmenés. A nagy vízveszteség, valamint a vérnyomás csökkenés miatt sokkos állapot alakulhat ki. Elhúzódó mérgezés esetén vesetünetek jelentkezhetnek. Súlyos esetben aszcendáló bénulás és fokozódó légszomj. A halál a mérgezés 2-3. napján áll be, keringési és légzéselégtelenség miatt. Leggyakoribb mérgezési mód a hagymák elfogyasztása. Régebben köszvény elleni injekcióban használtak kolhicint.

50 Konkoly 50-70 cm magas magányos virága 2-4 cm-es virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészecimpák messze túlnyúlnak a szirmokon, vékonyak, kihegyezettek. Május és július között virágzik toktermése rengeteg fekete, vese alakú magot tartalmaz

51

52 Konkoly Mérge a githagenin.
Egykor a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, főleg a sertésre, baromfira. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat. Ma már ritka, védett növény.

53 Májusi gyöngyvirág 10-20 cm magas növény
levelei széles-lándzsásak, kihegyezett csúcsú, fényes fonákúak. áprilisban, májusban virágzik, virágai fehérek, igen illatosak termése piros bogyó, mely szeptemberre érik be

54 Májusi gyöngyvirág Mérgező anyagai a konvallamarin, konvallatoxin és a szaponin. Enyhe esetekben a mérgezés béltünetekben nyilvánul meg, hányással, hasmenéssel. Súlyos esetekben szédülés, fejfájás, zavartság, aluszékonyság és görcsök lépnek fel. A pulzus kezdetben lassú, majd gyorssá válik. A halál oka szívbénulás lehet, de ez nagyon ritka.

55 Nárcisz 20-45 cm magas növény
nálunk elsősorban kerti és cserepes dísznövény, de néhol kivadul magános sárga virágai márciusban, áprilisban nyílnak

56

57 Nárcisz Mérgező összetevői a likorin és a galantamin (főleg a hagymában). Nehézlégzés, hányinger, hányás, görcs, gyomor- és bélgyulladás lép fel. Hagymája összetéveszthető a vöröshagymával.

58 Leander Fás szárú, mintegy 3 m magasra növő örökzöld cserje. Kemény, csupasz, bőrnemű, 10–15 cm hosszú, tojásdad, sötétzöld levelei hármasával nőnek a felálló ágakon. Színes virágai az ágak csúcsán nyílnak. Az öt sziromlevél az óramutató járásával egyező irányban csavarodott, ettől a virág kis kerékre emlékeztet. Színe lehet fehér, sárga és a rózsaszíntől a bordóig bármilyen árnyalatú. Illata átható, „édes”.

59

60

61 Leander A növény részei, beleértve a virágait is oleandrint,neriint és számos más erősen mérgező anyagot tartalmaznak, melyek hatással vannak a szívre, az idegrendszerre és az emésztőrendszerre. Alhasi fájdalom, hányás, hasmenés, látászavar, szapora szívverés, szívbénulás. Bőrviszketést, felhólyagosodást okoz.

62 Ricinus akár 3m magasra nő meg akár 5 cm vastagságú szára hengeres
levelei tenyeresen 5–12 részre hasogatottak, durván fűrészes szélűek, átmérőjük a cm-t is elérheti a termés három részre hasadó toktermés, melyet száraz tüskék borítanak a sötétbarna magok szürkésfehéren erezettek, méretük kb. babszemnyi

63

64

65 Ricinus Mérge a ricin és a ricinin.
A tünetek 2-24 óra lappangás után lépnek fel. A szájban, torokban égető érzés, émelygés, hányás, hasgörcsök, bélgörcsök, hasmenés jelentkezhet. Erős gyomortáji fájdalom, láz, heveny máj- és veseelégtelenség lép fel. A halál oka légzési vagy szívelégtelenség (3-5 nap elteltével). A fellépő hányás gyakran „megmenti” a beteget. A ricinusolaj nem mérgező. Georgi Markov meggyilkolása.

66 Tiszafa tipikusan 10-20 m magas
augusztus-szeptemberben húsos, élénkpiros, bogyóra emlékeztető, felül nyitott, 8-15 mm hosszú magköpeny fejlődik 9500 éves fát is ismernek!

67

68

69

70 Tiszafa Minden része mérgező, kivéve a piros magköpenyt!
Mérge a taxin, mely nagyon gyorsan felszívódik. Az elfogyasztás után pár órával bekövetkezhet a halál, esetenként minden tünet nélkül. Ha mégis jelentkeznek tünetek, azok a következők: remegés, gyenge pulzus, ájulás. A mag is mérgező, de ha nem rágják meg, „érintetlenül” áthaladhat a bélrendszeren. A gyermekek a legveszélyeztetettebbek, de ritkán öngyilkosság is előfordul.

71 Ciklámen Föld alatti gumója erősen mérgező, szaponint, ciklamint tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Kettőnél több gyökér esetén: szédülés, görcsök, fokozott izzadás, légzési nehézség, átmeneti bénulás is. Kezelése: hánytatás, gyomormosás, hashajtó adása. Súlyosabb esetekben a nyugtalanságot, a fellépő görcsöket és légzési elégtelenséget is kezelni kell.

72 Diffenbachia Buzogányvirág néven is ismert. A növény minden része mérgező kalcium-oxalátot, oxálsavat, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A tünetek: a szájban, torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet. Szükség esetén gyomormosás. Halálos kimenetelű mérgezés ennél a növénynél nem ismert.

73 Filodendron Az emberre veszélyes anyagot pikkelyes légzőgyökerei, vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága tartalmazza. Legtöbbször az akár több méterre is megnövő léggyökerek keltik fel a gyermekek érdeklődését. Hatóanyaga a bőrt és a nyálka-hártyákat erősen izgatja. A bőr kivörösödhet, a szájüregben égető érzés jelentkezik. Súlyosabb esetben nyelési és beszédproblémák. Bő szappanos vízzel öblítsük le a viszkető bőrfelületet. Amennyiben a gyermek megrágta vagy lenyelte a gyökeret haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

74 Fikusz Levelében, valamint szárában tejnedv, ami kumarint és különböző proteineket tartalmaz. Tünetek: erős hasfájás, hasmenés, valamint hányás. Nagy mennyiség elfogyasztása után fulladás is felléphet. A mérgezés esetén: sok víz és aktív szén adagolása a gyermeknek, majd hívjuk ki az orvost.

75 Kroton A levél és a szár mérgező tejnedvet tartalmaz.
A növényi nedv a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, valamint égő, maró érzetet okoz. A bőrre cseppenő méreganyag izgató hatása perceken belül jelentkezik kivörösödés, viszketés formájában. Kezelés: hánytatás, majd adjunk aktív szenet és nagymennyiségű folyadékot.

76 Köszönöm a figyelmet!