AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET

Az előadások a következő témára: "AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET"— Előadás másolata:

1 AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
PÓLA PÉTER Tudományos munkatárs MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet

2 BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
Az újraiparosítás nem a tradicionális ipar felélesztése. Kreatív és komplex gazdaságfejlesztési program hozadéka. Kulcs: az együttműködés A modern ipar magasan képzett munkaerőt igényel (viszont kevés munkaerőt, így az újraiparosítás egy régió munkaerő-piaci problémáit önmagában nem oldja meg!) Az újraiparosítás célja: versenyképesség növelés (a piaci szempontok minél tisztább érvényesülése) az iparpolitika ~vállalkozáspolitika, ~ versenyképességi politika Feladat: megfelelő körülményeket teremteni a sikeres vállalkozások létrehozásához, vonzásához, fenntartásához. kulcsszavak: Együttműködés és együttműködési készség - az önkormányzatok, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek összefogása. A munkahelyeket a vállalkozások hozhatnak létre. Mi annyit tehetünk, hogy megfelelő körülményeket teremtünk a sikeres vállalkozások létrehozására illetve fenntartására. Az újraiparosítás célja: versenyképesség növelés (a piaci szempontok minél tisztább érvényesülése)

3 AZ IPARI TERMELÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI 2005 (ezer Ft)
Van elmaradás, van honnan elindulni, (újra) iparosodnia a Dél-Dunántúlnak. Kérdés: megvan-e a szándék, a képesség, az ehhez szükséges háttér (intézményi, humán erőforrás stb) A magyar gazdaság jellemzői: „Duális gazdaság”, dübörgő multik, túlélésért küzdő kkv Alacsony hazai hozzáadott érték Export teljesítmény Az exportáló TOP 15 adja az export 40 %-át (TOP 25: 50%) 80 % - multinacionális cégek KKV szektor a közvetlen térségben kereskedik Gyenge szervezettség Rossz hatásfokú gazdaságfejlesztési intézményrendszer Ellentmondásos gazdaságpolitika, zavaros prioritások… Mikro-vállalkozásokról nem is beszélünk... A kkv-k részesedése (A foglalkoztatásban 60 % A GDP 40 % Exportban 20 % Problémák az NFT II.-ben Kevés pénzt fordítunk közvetlen gazdaságfejlesztésre Ebből kevés jut kis- és középvállalkozás fejlesztésre Gazdaságfejlesztés címszó alatt sem azt végezzük Valójában nem társadalmasított, hanem centralizált a döntéshozatal „Betonba öntjük a pénzt” Forrás: KSH

4 AKTIVITÁSI RÁTÁK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI 2005 (%)
Van bázis, jelentősen növelhető az aktivitás. Kérdés: a képzettségi struktúra és színvonal jelentős akadály.  képzés képzés, képzés, CÉLORIENTÁLTAN, kereslethez, stratégia választásához igazodóan. Forrás: KSH

5 A K+F RÁFORDÍTÁSOK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI 2005 (1000 főre 1000 Ft)
A régiók közül a legrosszabb helyen Forrás: KSH

6 ÚJ VERSENYKÉPESSÉGI TÉNYEZŐK
A vállalati döntéseknél felértékelődik a térségi feltétel, a helyi tényezők szerepe Képzés, tudás, know-how, K+F, innováció, kreativitás… Régiók specializálódása  specializálódó környezet: felsőoktatás, szakképzés, hálózati infrastruktúra stb.) Hálózatosodás: A sikeres KKV-k maguk is multinacionális vállalati hálózatok részeivé fejlődnek vagy növekvő, tőkeerős konkurencia mellett kell gazdálkodniuk. (Nincs helyi KKV!) Innováció, információ, K+F, idő  hálózatokba szerveződés Klaszterek jelentősége (kamarák katalizátor szerepe?) Mivel egyre több a csaknem mindenütt jelenlévő, így a versenyképesség szempontjából közömbös termelési tényező, ezért a nagy értékű, sajátos tudáson alapuló, nehezen utánozható helyi adottságok értékelődnek fel. A posztindusztriális gazdaságban a fő versenyképességi tényező az oktatás, a képzés, a know-how és a kreativitás Egyetlen régió sem tud minden iparágban sikeres vállalatot felmutatni  régiók specializálódása (specializálódik a környezet is: felsőoktatás, szakképzés, hálózati infrastruktúra stb.) Hálózatosodás A sikeres KKV-k maguk is multinacionális vállalati hálózatok részeivé fejlődnek vagy növekvő, tőkeerős konkurencia mellett kell gazdálkodniuk. (Nincs helyi KKV! Nincs már helyi KKV. A gazdaságfejlesztési intézményrendszer legfontosabb feladata, hogy a helyi vállalkozásokat bekapcsolja a globalizációba. Ha nincs helyi együttműködés, nincs globális verseny. A helyi kkv-k globalizálása, olyan feltételek teremtése, amelyek segítik a globalizációhoz való igazodást, a nemzeti, regionális és lokális intézmények legfontosabb feladata.) Innováció, információ, K+F, idő  hálózatokba szerveződés Klaszterek jelentősége (kamarák katalizátor szerepe?) Egy régió alulról szerveződő gf-i stratégiájában elsődlegességet kell, hogy élvezzenek ezek a helyi, regionális tényezők. El kell fogadni, hogy egy régió fejlődésére alapvetően makrogazdasági folyamatok hatnak. Helyi szinten a legtöbbet az oktatás és képzés fejlesztésével, a kutatás és az infrastruktúra javításával lehet elérni . E téren a legfontosabb az érintett intézmények együttműködése. Újra kell fogalmazni, hogy MIT KELL TENNI, mit kell csinálni, mert könnyen lehet, hogy nem többet, nem jobbat, hanem MÁST mint eddig. Ha ezt nem ismerjük fel, nem ismerik fel a nemzeti, regionális és lokális intézmények, akkor nem sok babér terem a régióban. A helyi adottságok közé sorolható a tágabb értelmű intézményi környezetet is. A versenyképesség nem csak közgazdasági kategória. Tartós partnerségre van szükség. A középpontban nem csak a technológia, az információ és a termelékenység áll, de az eredmények elérésére képes szervezett intézményrendszer is.

7 AZ ÚJRAIPAROSÍTÁS STRATÉGIAI ELEMEI
régió kompatibilis vállalkozások beazonosítása, vonzása (Mik lehetnek a húzó ágazatok a Dél-Dunántúlon? Kreatív vagy kulturális ipar, egészségipar biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetipar, járműgyártás, elektronikai ipar?); infrastruktúra-fejlesztés; képzett, a vállalati szféra igényeihez rugalmasan igazodó munkaerőbázis megteremtése; a vállalati szféra számára releváns kutatási projektek és a kutatási eredmények hatékony transzfere; szolgáltatás-barát környezet kialakítása; innovatív együttműködések, partnerség építés; beszállítói programok; intézményi környezet. Kreatív ipar jelenléte olyan kreatív milliőt teremthet amely a mai tudásalapú gazdaságban az innováció alapfeltétele, ezért a régió tőkevonzó képességének egyik biztosítéka. új típusú partnerség szükséges feltétele a vállalkozások, kutatási és oktatási szervezetek célirányos tevékenysége. Az elégséges feltételt az állami, területi önkormányzati közszereplők együttműködése szolgáltatná” (Kéri, 2006). A helyi adottságok közé sorolható a tágabb értelmű intézményi környezetet is. A versenyképesség nem csak közgazdasági kategória. A középpontban nem csak a technológia, az információ és a termelékenység áll, de az eredmények elérésére képes szervezett intézményrendszer is. az ipar technológiai felzárkózását elősegítő innovációs és technológia transzferprogramoknak, Az eszközök és programok között – a bővebb kifejtés igénye nélkül – utalhatunk a kis- és közepes méretű vállalatok fejlődését, hálózatosodását támogató programokra, a befektetésösztönzési programokra, valamint az első és a második Nemzeti Fejlesztési Terv több, az ipar működési feltételeit közvetlenül érintő operatív programjára. A horizontális iparpolitikai eszközök szakágazati, illetve regionális programokban történő felhasználásának lényeges feltétele az alulról építkezés, azaz a vállalatokkal, a szakmai szervezetekkel, a kamarákkal, a regionális intézményekkel való együttműködés. Ez fejeződik ki például a pólusprogramban, vagy ilyennek tekinthető a regionális tudásközpontok fejlesztése, amelyeket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogat jelentős összegekkel. Az egyre tudásintenzívebbé váló gazdasági környezetben a kis- és középvállalkozások tulajdonos vezetői nehezen tudnak versenyezni a tudásban gazdagabb környezetben dolgozó vállalatokkal. A mai vállalatok vezetése olyan összetett és sokféle tudást igényel (finanszírozás, beszerzések, humán erőforrások, innovációk stb.), aminek a kis cégek vezetői egy személyben egyre kevésbé képesek megfelelni. A napi működés köti le erőforrásaik nagy részét és kevesebb idő és energia marad a hosszú távú stratégia kialakítására vagy az új vezetői képességek elsajátítására. Idő és pénz hiányában ezeket az új ismereteket saját maguk kifejleszteni általában nem tudják (Raffay, 2004). Mindezek magyarázatot adnak arra, hogy miért van, vagy lenne szükségük olyan szervezeti bázisra, közegre, amely információkkal, tanácsadással, specializált üzleti szolgáltatásokkal, érdekérvényesítő potenciállal áll rendelkezésükre. !!A KKV szektor és a beszállítói láncok erősítése Külföldi tőke itt tartása, integrálása, beszállítói láncok erősítése

8 INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK
Önkormányzatok Egyetemek Kutatóintézetek Iparkamarák Vállalkozói szövetségek Oktatási, képzési, szakképzési intézményrendszer Ügynökségek, kockázati tőketársaságok Állam – támogatáspolitika A vállalatok közötti együttműködés önmagában nem elég. szükséges az oktatási, kutatási szervezetek, az állami, területi önkormányzati szereplők együttműködése is. Ez az együttműködési rendszer alkotja a pólus alapvető filozófiáját. az iparágban érintett vállalkozások számára nélkülözhetetlen kutatást, innovációt, képzést (szakképzés és felsőoktatás), amelyek együtt alkotják a versenyképességi pólusok bázisát. innovatív iparfejlesztés, amelynek természetesen hozadéka lehet és feltehetően hozadéka is lesz a pólus központját adó város, agglomerációs térség fejlődése. Horizontális együttműködés erősítése Humán erőforrás minőségi fejlesztése Ipar és kutatás, ipar és oktatás közötti kapcsolat erősítése Új vállalatok alakítása, új munkahelyek teremtése, a vállalatok tőkeigényének kielégítése Az egyetemeken olyan kutatóközpontokat, kutatásokat preferálnak, amelyek viszonylag szoros kapcsolatban vannak az iparral Spin off cégek Állami támogatáspolitika Az oktatási, szakképzési rendszer célorientált finanszírozása, foglalkoztatáspolitika, Vállalti K+F, innováció támogatás, KKV-k célorientált támogatása, beszállítói rendszerek fejlesztése, Infrastruktúra fejlesztés A fő kérdés: a piacra bízzuk azoknak az együttműködéseknek, tartós és célzott partnerségeknek a létrehozását, ami segíti, katalizálja a gazdaságfejlesztést, jelen esetben éppen az újraiparosítást. Vagy valamiféle vezérelt gazdaságban kell gondolkodnunk. Azt hiszem valamiféle vezérlésre, beavatkozásra szükség van. Ki lehet a gazdája ennek? Az önkormányzat? Nem, egy önkormányzat folyamatosan arra keresi a választ, hogy mit tehet ő ezen a téren, de kevés, és azt hiszem szervezetileg sem a legalkalmasabb szereplő gazda. A kamara? Talán? Legfőképpen éppen maga a kialakult partnerség, amihez érdemes egy – már piaci alapon működő menedzsment szervezet létrehozása jól működő tisztázott érdekviszonyokkal. Ennek a szervezetnek a katalizálását azonban több okból a kamarától lehet elvárni.

9 KAMARAI FUNKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK
érdekképviselet lobby információ (szak)tanácsadás kereskedelem- fejlesztés piacszervezés képzés közösségépítés GAZDASÁGFEJLESZTÉS A gazdasági kamara képviseli a gazdaságot a közigazgatási szerveknél, önkormányzatoknál, az oktatási szféra felé, részt vesz a helyi döntések előkészítésében, opponálja a gazdaság számára előnytelen terveket, projekteket kezdeményez, illetve kapcsolódik projektekhez, erőteljes térségi lobbi erőt képvisel. Bizonyára található olyan kamarai funkció, szolgáltatás, gazdasággal kapcsolatos közfeladat, amelyek megszervezésére, ellátására hasonló, vagy akár nagyobb hatékonysággal más szervezetek is képesek. De nincs még egy olyan intézmény, amely lényegében minden gazdasághoz kapcsolódó feladat, szolgáltatás tekintetében megbízható teljesítmény nyújtására képes. Ezzel a sokszínű eszközrendszerrel a kamara képes egyfajta versenyképességi szolgálatot ellátni a helyi kis- és középvállalkozások számára. A funkciók és a tevékenységek komplexitása, sokszínűsége, a kamarai rendszer legnagyobb ereje. A gazdasággal kapcsolatos feladatok, funkciók tekintetében olyan komplexitás jellemzi a kamarai intézményrendszert, ami a meglévő funkciók közötti szinergiák miatt jelentős energiák mozgósítására teszi alkalmassá. Szakképzés kamarai tulajdonban??? A területi versenyképesség erősítéséhez a partnerek közreműködésével intenzív térségi gazdaságszervező munka szükséges, ennek ésszerűen kialakítható háttere a régiók szintjén teremthető meg. terület- és gazdaságfejlesztés, szakképzés együttműködések ösztönzése; partnerség építés; klaszterépítés; beszállítói programok szervezése; közreműködés vállalkozások számára nélkülözhetetlen infrastruktúra elemek kiépítésében és működtetésében; helyi gazdaságfejlesztési programok kialakítása és menedzselése; aktív részvétel a fejlesztési tanácsok munkájában; hely-kompatibilis iparágak, vállalkozások beazonosítása és vonzása; interregionális együttműködések szervezése és ezekben való részvétel

10 Intézmények és funkciók
Kormányzati iparpolitika P I A C ügynökségek kamara MENEDZSMENT A menedzsment kialakítása felülről vezérelt, a működésben alapvetően piaci szempontokat követ világos érdekeltségi rendszer mentén működik a gazdasági oldal, az önkormányzati oldal és az egyetemi oldal ellenőrzése mellett. Hogy ez a Pólus-programhoz hasonló valami? Igen. Ugyanis az újraiparosítás nehezen képzelhető el húzóágazatok nélkül, a húzóágazatok pedig a pólus programokban jelennek meg mint stratégiai fejlesztési terület. húzóágazatokkal stratégiailag kell foglalkozni- lásd pólus programok Vállalkozói szövetségek kockázati tőke

11 Sikeres az a térség lehet, ahol érdemi együttműködés van.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Póla Péter tudományos munkatárs MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet A pólus központja – mint egy együttműködő városhálózat központja – értelmezhető egy policentrikus településrendszer elemeként(?)