Stádiumok 2010 03 01.

Az előadások a következő témára: "Stádiumok 2010 03 01."— Előadás másolata:

1 Stádiumok

2 példa Mortimer-ügy Emberölés bűntettének kísérlete

3 Btk 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.

4 befejezett bűncselekmény
előkészület kísérlet befejezett bűncselekmény nem valósul meg tényállási elem a tényállási elem megvalósítása megkezdődik, illetve bizonyos tényállási elemek (de nem az összes) megvalósul(nak) a különös részi törvényi tényállás valamennyi eleme megvalósul csak akkor büntetendő, ha a törvény külön elrendeli vannak olyan szándékos bűncselekmények, amelyeknek nincs kísérleti szakaszuk a Különös Rész tényállásai a befejezett alakzatot írják le Pl. emberölés előkészülete, Btk. 166.§ (3) bek. Pl.: emberölésnek /166.§ (1) bek./ van kísérlete, míg a halált okozó testi sértésnek /170.§ (5) bek. második fordulat/ nincs kísérlete Pl. emberölés esetén bekövetkezik a sértett halála

5 A kísérlet fogalmi elemei:
a szándékosság; az elkövetés megkezdése; a befejezés elmaradása

6 A szándékosság az elkövető szándékának meghatározott bűncselekmény elkövetésére kell irányulnia; az eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekménynek is lehetséges kísérleti szakasza; amennyiben a motívum és a célzat is tényállási elem, kísérlet esetén az elkövető tudatának erre is kell terjednie; előfordulhat, hogy a minősítés gyógytartamtól illetve vagyoni értékhatártól függ. Ilyen esetekben azt kell vizsgálni, hogy minősíthető-e a terhelt magatartása súlyosabb bűncselekmény kísérleteként, vagy az általa ténylegesen befejezett bűncselekmény miatt áll fenn a felelőssége.

7 Az elkövetés megkezdése
a kísérlet valamilyen (egy vagy több) a Btk. Különös Részében írt törvényi tényállás végrehajtásának a megkezdését jelenti, azaz törvényi tényállási elem már megvalósul, de az elkövető nem meríti ki a törvényi tényállás összes elemét. E szakaszban csak akkor reked meg a magatartás, ha a bűncselekmény végrehajtása nem fejeződik be; amennyiben a bűncselekménynek több együttes elkövetési magatartása van, azok közül bármelyiknek a megkezdésével a magatartás kísérleti szakaszba jut; nyitott törvényi tényállások esetén a magatartásnak a jogtárgyat közvetlen veszélyeztető módja szolgálhat alapul a kísérlet megállapítására

8 A befejezés elmaradása
a bűncselekmény akkor befejezett, ha a Btk. Különös Részében írt törvényi tényállás összes eleme megvalósult. a materialis bűncselekmények a tényállásszerű eredmény bekövetkezésével válnak befejezetté, így annak bekövetkeztéig a magatartás kísérleti szakaszban van. az immateriális bűncselekmények akkor válnak befejezetté, ha a terhelt az elkövetési magatartást (több együttes magatartás esetén azok mindegyikét) teljes egészében kifejtette. a tartós- illetve állapot-bűncselekmények a jogellenes helyzet létrehozásával befejezetté válnak, és az elkövetési idő addig tart, amíg a jogellenes helyzet fennáll. Ebből következően ezen cselekményeknek kísérlete csak a jogellenes helyzet létrehozásáig tarthat (más nézet pl. tankönyv 90. oldal, e cselekményeknek sincs kísérlete) ha a Btk. Különös része valamilyen előkészületi jellegű bűncselekményt sui generis bűncselekményként szabályoz /pl. Btk (2) bek., 201.§ (2) bek./, ezek megvalósítása szintén befejezett deliktum.

9 Fogalmilag kizárt a kísérlet
a gondatlan bűncselekményeknél; a szoros értelemben vett vegyes bűnösségű cselekményeknél (Btk. 15.§); a tiszta mulasztással megvalósuló bűncselekményeknél; a büntetendő előkészületi cselekményeknél; a részességnél (Btk. 21. §); immateriális veszélyeztetési bűncselekményeknél; verbális bűncselekményeknél

10 A kísérlet típusai: teljes (befejezett) és nem teljes (befejezetlen)
közeli és távoli alkalmatlan tárgyon illetve alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet

11 Teljes (befejezett) a kísérlet,
ha az elkövető a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy a bűncselekmény megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezzen, azaz elindította azt az ok-folyamatot, amely az ő további magatartása nélkül is alkalmas arra, hogy a bűncselekmény befejezetté váljon. Teljes kísérlet csak materiális bűncselekmények esetén jöhet létre.

12 Önkéntes eredmény-elhárításra csak teljes (befejezett) kísérlet esetén kerülhet sor.
Az eredmény-elhárítás aktív és egyúttal sikeres magatartást jelent. Az önkéntes eredmény-elhárításnak döntően belső motívumból kell erednie. Ilyen lehet a sértett megszánása, vagy a büntetéstől való félelem. Az eredményt nem szükséges, hogy az elkövető egyedül hárítsa el, annak érdekében más, kívülálló személyek segítségét is igénybe veheti. Büntetlenséget akkor eredményez, ha az ő magatartása indítja el azt az ok-folyamatot, ami végül az eredmény elmaradásához vezet. Az eredmény-elhárítás személyhez kötődő magatartás, így többes elkövetés esetén mindegyik terhelt vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni, hogy az eredmény-elhárítási folyamatban ki, és milyen módon vett részt. Az egyik elkövető önkéntes eredmény-elhárítás a többi elkövetőre nem eredményez büntetlenséget.

13 Nem teljes (befejezetlen) a kísérlet,
ha az elkövető még nem fejezete be azt a magatartást, amely szükséges lenne a bűncselekmény következő - befejezettségi - stádiumba jutásához, tehát az elkövetőnek még további tevékenységet kellene kifejtenie a megkezdett bűncselekmény befejezése érdekében. Befejezetlen kísérlet materiális és immateriális bűncselekmény esetén egyaránt létrejöhet

14 Önkéntes elállásra csak nem teljes (befejezetlen) kísérlet esetén kerülhet sor.
Az elállás passzív magatartást, nevezetesen az elkövetés abbahagyását jelenti. Ha a bűncselekménynek csupán egyetlen elkövetője van, akkor az önkéntes elállás - maradék-bűncselekmény hiányában - a terhelt részére önmagában is büntetlenséget eredményez. Több elkövető esetén már az is szükséges, hogy az önkéntes elálló egyúttal akadályozóvá váljék abban, hogy a társai se folytassák, azaz ne fejezzék be a megkezdett bűncselekmény végrehajtását. Önkéntesség akkor állapítható meg ez esetben is, ha az döntően belső okból fakad.

15 A közeli és távoli kísérlet
valójában a kísérlet megvalósítási fokát jelenti, és ennek a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége.

16 Alkalmatlan tárgy fogalma
A bűncselekmény elkövetési tárgya a törvényi tényállásban meghatározott személy (passzív alany) illetve dolog, akire illetve amire az elkövetési magatartás irányul. A passzív alany a legtöbb bűncselekménynél bárki lehet, vannak azonban olyan bűncselekmények, amelyeknél további ismérvek is szükségesek az adott bűncselekmény megvalósításához (pl. a passzív alanynak hivatalos személynek, kiskorúnak, egyenesági rokonnak stb. kell lennie). A dolog lehet pl. pénz, közokirat, lőfegyver stb. Ennek megfelelően alkalmatlan a tárgy akkor, ha azon a törvényi tényállásban írt sérelem nem okozható, illetve a bűncselekmény megvalósításához szükséges eredmény nem idézhető elő.

17 Alkalmatlan eszköz fogalma
A nyitott törvényi tényállások (pl. emberölés) általánosságban nem jelölik meg az elkövetési eszközt. A törvény bizonyos esetekben minősítő körülményként (pl. fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmény) jelöli meg az elkövetés eszközét. Alkalmatlan eszközzel megvalósított cselekmény esetén a terhelt tényállás-szerű magatartást tanúsít, az elkövetési tárgy alkalmas a sérelem előidézésére, ám az elkövető által használt eszköz nem alkalmas a kívánt eredmény illetve következmény előidézésére.

18 Alkalmatlan mód fogalma
A cselekmény végrehajtására egyébként alkalmas eszköz olyan használata, amely az adott módon a szándékolt következmény előidézésére nem alkalmas.

19 A kísérlet szankcionálása
Fő szabály a kísérletre is ugyanazok a büntetési tételek az irányadóak, mint amelyeket a Btk. Különös Része a befejezett bűncselekményekre megállapított. További kedvezmények az enyhítést illetően a Btk. 87.§ (4) bekezdése kísérlet esetén lehetővé teszi az un. kétszeres enyhítést; Önkéntes elállás és önkéntes eredményelhárítá maradék-bűncselekmény hiányában a Btk. 22.§ i/ pontjára is figyelemmel büntethetőséget kizáró egyéb oknak tekinthető Alkalmatlan tárgy, eszköz, mód esetén a bíróság a Btk. 17.§ (2) bekezdése szerint két lehetőség közül választhat: a Btk. 87.§ (4) bekezdése alkalmazásával a büntetést korlátlanul enyhítheti, azaz bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható illetve a bíróság megállapíthatja a cselekmény elkövetését, (a bűnösséget) de a büntetés kiszabását mellőzi (Be. 330.§ (1) és (2) bek. c/ pont)

20 Összefoglalva Fő szabály Enyhítő szakasznál Önkéntes elállás
eredmény-elhárítás Alkalmatlan tárgy eszköz mód Befejezett bűncselekmény büntetési tétele kétszeres enyhítés, különös méltánylást érdemlő ok sem szükséges büntethetőséget megszüntető ok /felelősség az esetleges maradék-bűncselekményért/ korlátlan enyhítés vagy büntetés kiszabásának mellőzése

21 A maradék-bűncselekmény fogalma
Alkalmatlan tárgyon illetve alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet, továbbá önkéntes elállás és önkéntes eredmény-elhárítás esetén előfordulhat, hogy a terhelt addig kifejtett cselekménye beilleszkedik valamilyen más (rendszerint enyhébb) bűncselekmény törvényi tényállásába. Sikeres önkéntes elállás és önkéntes eredmény-elhárítás esetén, amikor tehát a megkísérelt bűncselekmény miatt az elkövető büntetőjogi felelősége nem állapítható meg, a rendszerint enyhébb tárgyi súlyú és befejezett más, azaz maradék-bűncselekményt illetően a büntetőjogi felelősséget meg kell állapítani, és azt szankcionálni kell.

22 Btk 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.

23 Előkészület fogalma Az előkészület a szándékos bűncselekmények egy részénél a stádiumnak az a szakasza, ami már az elkövetésre való belső akarat-elhatározáson túlmutat, de még nem kezdődik meg különös részi törvényi tényállási elem megvalósítása. Bizonyos - a társadalomra különösen nagy veszélyt jelentő - bűncselekmények esetén a törvény már az előkészületi magatartást is büntetni rendeli. Az előkészület mindig célzatos magatartás

24 Fogalmilag kizárt az előkészülete
a gondatlan; a szándékon túli eredményt megvalósító; a szoros értelemben vett vegyes bűnösségű cselekményeknek

25 Az előkészület lehetséges elkövetési magatartásai
A bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása. Az elkövetésre felhívás. Az elkövetésre ajánlkozás. A vállalkozás. A közös elkövetésben való megállapodás.

26 A bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása.
Előkészületnek tekinthetők olyan magatartások, amelyek valójában az elkövetés utáni szakaszban jutnak jelentőséghez, az ilyen előkészületi cselekmények döntő többsége olyan jellegű magatartás, amely önmagában nem valósít meg bűncselekményt. De előfordulhat olyan előkészületi magatartás is , amely önmagában is kimeríti más - a Btk. Különös Részében megfogalmazott - törvényi tényállást (pl. hamis tanúzásra felhívás, Btk. 242.§).

27 Az elkövetésre felhívás.
Akkor minősül előkészületnek, ha a cselekmény megreked ebben a fázisban. Ha a cél-bűncselekmény végrehajtását megkezdik vagy befejezik, a felhívó - ha az elkövetésben nem vesz részt - a kísérlet vagy a befejezett bűncselekmény felbujtójaként felel

28 Az elkövetésre ajánlkozás.
Ezen általában az értendő, hogy más személyben fogalmazódik meg az elkövetésre vonatkozó akarat-elhatározás, és e cselekmény - esetleg közös - elkövetését erre vonatkozó felkérés nélkül vállalja magára az ajánlkozó

29 A vállalkozás. A más által az elkövetésre való felhívás teljesítésének az elfogadása.

30 A közös elkövetésben való megállapodás.
Történhet a felhívóval vagy más ajánlkozóval illetve vállalkozóval egyaránt. A megállapodásnak nem kell kiterjednie a bűncselekmény végrehajtásának módjára, részleteire, önmagában a közös elkövetésben való megegyezés alapul szolgál az előkészületi cselekményért való felelősség megállapítására.

31 Büntethetőséget megszüntető okok:
önkéntes elállás felhívás, ajánlkozás, vállalkozás visszavonása illetve törekvés arra, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon a hatóságnál való feljelentés

32 önkéntes elállás olyan - döntően - belső elhatározáson alapuló nem tevés, ami egyedüli felhívó, ajánlkozó vagy vállalkozó esetén merül fel, és büntetlenséget akkor eredményez, ha erre vezethető vissza a bűncselekmény végrehajtása megkezdésének elmaradása

33 felhívás, ajánlkozás, vállalkozás visszavonása illetve törekvés arra, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon olyan aktív magatartásra van szükség, aminek vagy a felhívás, ajánlkozás vállalkozás kifejezett visszavonásában vagy pedig a többi résztvevőnek az elkövetésben való elállásra történő rábírásban kell kifejeződnie. Ez esetben is szükséges, hogy ne történjen meg a bűncselekmény végrehajtásának a megkezdése, ám nem szükséges, hogy a visszavonás avagy a rábíró magatartás és a bűncselekmény végrehajtása megkezdésének az elmaradása között okozati összefüggés álljon fent;

34 a hatóságnál való feljelentés
akkor kell megtörténnie, mielőtt az előkészület a hatóság tudomására jut, és mielőtt az a kísérleti szakaszba átkerül.

35 Felelősség a maradék-bűncselekményért
Amennyiben az előkészületi magatartás esetleg önmagában már kimerítette egy másik bűncselekmény törvényi tényállását, akkor az elkövetőt ezért felelősségre kell vonni.

36 A kísérlet és az előkészület elhatárolása
Az előkészület a tárgyi oldalt illetően meghatározott magatartások kifejtését, így az elkövetéshez szükséges vagy azt megkönnyítő feltételek biztosítását, közös elkövetésre felhívást, ajánlkozást, vállalkozást illetve közös elkövetésben való megállapodást jelent. E magatartások - bizonyos sui generis bűncselekmények kivételével - nem valósítanak meg a Btk. Különös Részében írt törvényi tényállási elemet. Éppen ezen az alapon tehető különbségtétel az előkészület és a kísérlet között. A kísérlethez ugyanis az előkészítő tevékenységet meghaladó olyan többlet-magatartás megvalósítása szükséges, ami már különös részi törvényi tényállás részbeni megvalósítását jelenti.

37 4/2002 Jogegységi döntés A zsarolás bűncselekményének [Btk § (1) bek.] nem teljes (befejezetlen) a kísérlete mindaddig, amíg az erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem kényszerül a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére vagy az eltűrésére.

38 Bírói gyakorlat Nem értékelhető önkéntes elállásként az elkövető magatartása, ha a sértett fojtogatását azért hagyja abba, mert abban a tudatban volt, hogy a sértett már meghalt. ÍH 2005. évi 2. szám

39 Bírói gyakorlat Nem tekinthető relatíve alkalmatlan eszköznek a házilagosan készített lőfegyver, ha az objektíve alkalmas emberi élet kioltására és a célzott eredmény elmaradása nem az eszköz fizikai tulajdonságain és használatainak körülményein, hanem a szerencsés véletlenen múlt. ÍH 2004. évi 2. szám

40 Bírói gyakorlat Elvétés (aberratio ictus) esetén az elkövető által szándékolt eredmény nem az általa előre látott, hanem harmadik személyen áll be. Ezek­ben az esetekben az elkövető tudattartalmát a célzott, illetőleg a ténylegesen bekövetkezett eredmény vonatkozásában külön-külön kell vizs­gálni. Az eredetileg célzott eredmény tekinteté­ben a szándékos bűncselekmény kísérletét, míg a bekövetkezett eredmény tekintetében a gondat­lan bűnösséget kell megállapítani, feltéve, hogy az adott bűncselekménynek gondatlan alakzata is van. A könnyű testi sértésnek nincs gondatlan alakzata, ezért ennek kísérletét nem lehet meg­állapítani. ÍH 2004. évi 1. szám