Arany János: Epilogus.

Az előadások a következő témára: "Arany János: Epilogus."— Előadás másolata:

1 Arany János: Epilogus

2 Cím Görög eredetű szó, jelentése: utószó, zárszó.
Epikus művek végén szokott állni. A mű esetében témamegjelölő, utal az élet végére, tükrözi, hogy a lírai én számít a halálra. A költeményt életműve összegzésének szánta, erre utal a cím is.(de nem ez az utolsó verse!!!)

3 Keletkezés 1877, Pest, Margitsziget
Az Őszikék versciklusához tartozik, amit a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írt. Ez életének az utolsó pályaszakasza.

4 Adott pályaszakasz jellemzői
Szemlélődő jelleg Nyíltság Rezignált lemondás Csendes derű önirónia Asszociatív szövegformálás Egyéni szimbólumteremtés Impresszionista képszerkesztés Béke, végső nyugalom vágya

5 Műfaj, hangnem, verstípus
Műfaj: Elégia Hangnem: elégikus, lemondó, vallomásos jelleg Verstípus: Létösszegző, időszembesítő.

6 Forma 15 versszakból áll, amelyek 4 sorosak, az utolsó versszak 5 soros. Minden sor 8 szótagból áll, kivéve a harmadikat, ami 4 szótagos. (verszene megtörik, feszültséget kelt.) Formailag nyitott Páros rímek szerepelnek benne, verselése ütemhangsúlyos. Szimmetrikus vers, 3x5 egység. Az egységek kezdése közel azonos: „Az életet már megjártam” (1, 6.vsz) illetve „Az életet ím megjártam”(11.vsz)

7 Három idősíkot látunk:
I. múlt II. múlthoz kötődő jelen III. a múltban megálmodott, de be nem teljesülő jövő. Mindhárom vershelyzet azonos lélekállapotot jelöl: az életpálya befejezett, lezárt.

8 Kompozíció Szerkezetileg 3 részre bontható a vers:
I. Az első öt versszak tartozik ide. A lírai én szólal meg benne Út és vándorlás toposzára épül Az országút az élet útja, az ezen való haladás az élet leélése. Az itt haladók a társadalom különböző rétegeihez tartoznak, illetve az élet leélésének különböző módozatait képviselik.

9 Feltűnő, hogy a lírai én az országút szélén halad és látszólag kiegyensúlyozott, a csapásokon felülemelkedő sztoikus bölcsesség jellemzi Csak sejthető, hogy ez álca, mely mögött visszafojtott indulatok és keserűség húzódik. Ezt erősíti a forma, verselés.

10 II. A versszakig tart. Életének és költői pályafutásának értéktelenségéről ír, itt már elégedetlen. Az első és második egység között ellentét feszül. Vágyait itt fogalmazza meg : függetlenség, nyugott család, otthon a dalolás lehetősége.

11 Az elhibázott pálya, az alkotók örök kételye gyötri: adós maradt az önmegvalósítással.
Fájdalmas önirónia

12 III. A versszakig tart. Létösszegző megállapításai teljes ellentétei az első egységben foglaltaknak Nem teljesülnek igazi vágyai: függetlenség, nyugott család, otthon, verseinek szabad kidolgozása. Tudja, hogy soha nem lehet boldog lelki sebei miatt

13 Valójában a személyiségével harmonizáló szerep megvalósításának kudarcáról van szó!

14 . Az utolsó egység ellentétekre épül.
A költő felhasználja a metaforikus képeket, toposzokat, allegóriákat, költői képeket, metonímiát.

15 Legfontosabb motívumok
vándorlás-keresés Madár kert

16 Intertextualitás Visszautal egy korábbi, A rab gólya című versére.
De erős a kapcsolat a korábbi verseivel, pl. Visszatekintés, Az örök zsidó…