Tudtad,…? Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008.

Az előadások a következő témára: "Tudtad,…? Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008."— Előadás másolata:

1 Tudtad,…? Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008

2 Papp László (1948, 1952, 1956) Felix Savon (1992,1996, 2000)
…, hogy a világon mindössze három amatőr ökölvívó van, aki képes volt három olimpiai bajnoki címet is gyűjteni. Teofilo Stevenson (1972,1976,1980) Felix Savon (1992,1996, 2000) Papp László (1948, 1952, 1956) …, hogy a világon mindössze három amatőr ökölvívó van, aki képes volt három olimpiai bajnoki címet is gyűjteni. Két kubai, Teofilo Stevenson (1972,1976,1980) illetve Felix Savon (1992,1996, 2000) valamint a magyar Papp László, aki 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban is diadalmaskodott az olimpiai ökölvívó tornán.

3 …, hogy Magyarország eddig valamennyi téli olimpiai játékokon ( ) képviseltette magát versenyzőivel és mindössze két nyári olimpiáról hiányzott. Az 1920-as olimpiai játékok rendezési jogát eredetileg Budapest kapta meg, ám az első világháborút követően a vesztes államokat, így hazánkat sem hívták meg a játékokra, így a rendezést is át kellett engednünk Belgiumnak. A második “mulasztásunkat” az 1984-es Los Angeles-i olimpia sajnálatos politikai indíttatású bojkottja jelentette. …, hogy Magyarország eddig valamennyi téli olimpiai játékokon ( ) képviseltette magát versenyzőivel és mindössze két nyári olimpiáról hiányzott. Az 1920-as olimpiai játékok rendezési jogát eredetileg Budapest kapta meg, ám az első világháborút követően a vesztes államokat, így hazánkat sem hívták meg a játékokra, így a rendezést is át kellett engednünk Belgiumnak. A második “mulasztásunkat” az 1984-es Los angeles-i olimpia sajnálatos politikai indíttatású bojkottja jelentette.

4 Eddig 22 alkalommal vettünk részt nyári játékokon.
…, hogy Magyarország egyike azon kevés országnak, amely valamennyi nyári olimpiai szereplése alkalmával szerzett aranyérmet. Eddig 22 alkalommal vettünk részt nyári játékokon. Az 1900-as párizsi olimpián egyetlen aranyérmet nyertünk, de a többi szereplésünk alkalmával mindig legalább két aranyéremmel térhetett haza a magyar küldöttség. …, hogy Magyarország egyike azon kevés országnak, amely valamennyi nyári olimpiai szereplése alkalmával szerzett aranyérmet (eddig 22 alkalommal vettünk részt nyári játékokon) Az 1900-as párizsi olimpián egyetlen aranyérmet nyertünk, de a többi szereplésünk alkalmával mindig legalább két aranyéremmel térhetett haza a magyar küldöttség. Bauer Rudolf Atlétika 1900 Aranyérmesünk. Bauer Rudolf 1900

5 …, hogy Magyarország a legeredményesebb nemzet a vízilabdázás olimpiai történetében.
A megszerzett 9 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzéremmel magasan kiemelkedünk a többi nemzet közül. Az aranyérmek megszerzésének évei az alábbiak voltak: 1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976, 2000, 2004, 2008

6 számára legsikeresebb olimpiai szereplést az
…, hogy a magyar sport számára legsikeresebb olimpiai szereplést az ……………………rendezett olimpián való szereplés jelentette, ahol a pontversenyben harmadik helyet szereztünk meg az USA és a Szovjetunió mögött 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel. 1952-es Helsinkiben …, hogy a magyar sport számára legsikeresebb olimpiai szereplést az 1952-es Helsinkiben rendezett olimpián való szereplés jelentette, ahol a pontversenyben harmadik helyet szereztünk meg az USA és a Szovjetunió mögött 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel. Foci csapat kard csapat

7 …, hogy a legeredményesebb magyar olimpiai sportágak között a ………..
33 aranyérem ………………. …. 23 aranyérem …………………. 18 aranyérem szerepel az élen. Fuchs Jenő vívás Az 1908-as kard csapat vívás Az 1928-as kard csapat Az 1988-as kard csapat az úszás a birkózás Hajós Alfréd Úszás 1896 Halmay Zoltán Úszás 1904 Darnyi Tamás Úszás 1988,92 Egerszegi Krisztina Úszás ‘88, ‘92,’96 Weisz Richárd Birkózás 1908 Növényi Norbert Birkózás 1980

8 … hogy magyar sportolók 14
különböző sportágban szereztek már olimpiai aranyérmet. …, hogy magyar sportolók 14 különböző sportágban szereztek már olimpiai aranyérmet Ezek az alábbiak: vívás, úszás, birkózás, kajak-kenu, atlétika, torna, öttusa, súlyemelés, ökölvívás, sportlövészet, vízilabda, cselgáncs, labdarúgás, művészeti versenyek

9 … hogy a “legtöbb idő két olimpiai győzelem között” versenyben egy magyar sportoló, …………………… a listavezető, aki 1932-ben és 28 (!) év elteltével 1960-ban is tagja volt az aranyérmes kardvívó csapatnak. Gerevich Aladár

10 …, hogy mindössze két női úszó van a világon, akiknek sikerült egyazon egyéni versenyszámban háromszor is diadalmaskodniuk. Az ausztrál úszócsodának, Dawn Frasernek, aki ben a 100 méteres gyorsúszás királynője volt, illetve a magyar Egerszegi Krisztinának, aki ban a 200 méteres női hátúszásban nem talált legyőzőre. § …, hogy mindössze két női úszó van a világon, akiknek sikerült egyazon egyéni versenyszámban háromszor is diadalmaskodniuk. Az ausztrál úszócsodának, Dawn Frasernek, aki ben a 100 méteres gyorsúszás királynője volt, illetve a magyar Egerszegi Krisztinának, aki ban a 200 méteres női hátúszásban nem talált legyőzőre.

11 …, hogy Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapítói között volt, hiszen a NOB 1894-es megalakulásakor …………………….révén magyar alapító tagja is volt a nemzetközi szervezetnek.. Kemény Ferenc

12 …, hogy a legsikeresebb magyar versenyszám az olimpiák történetében a férfi kard csapat, ahol 12 alkalommal nyertünk bajnoki címet. Ezt követi a férfi kard egyéni, ahol 10 alkalommal lett magyar a legjobb. 1912 kardcsapat

13 Kovács Pál Gerevich Aladár kardvívás 7 arany- 1 ezüst- és 2 bronzérem
…, hogy összesen öt olyan magyar sportember is van, akik öt vagy több bajnoki címet szereztek az olimpiákon: Gerevich Aladár kardvívás 7 arany- 1 ezüst- és 2 bronzérem Kovács Pál kardvívás 6 arany- és 1 bronzérem Káráti Rudolf kardvívás 6 aranyérem Keleti Ágnes torna 5 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérem Egerszegi Krisztina úszás 5 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérem

14 3 ezüst- és 3 bronzérménél illetve a labdarúgók 3 arany-
…, hogy a magyar sportolók két sportágnak is vezetik az összesített éremtáblázatát. A vízilabdázók 8 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzérménél illetve a labdarúgók 3 arany- 1 ezüst- és 1 bronzérménél egyetlen nemzet sem szerzett többet.

15 Dr. Schmitt Pál …, hogy ……………………..kétszeres olimpiai bajnoknak is vallhatja magát, hiszen tagja volt az 1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben Münchenben aranyérmet szerzett férfi párbajtőr csapatnak is. a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Párbajtőrcsapat 72

16 …, hogy az egyetlen sportember a világon, aki hat egymást követő olimpián is szerzett olimpiai bajnoki címet a magyar vívó klasszis ……………………….. volt, aki 1932 és 1960 között megszakítás nélkül tagja volt az aranyérmes kardvívó csapatnak, ráadásul 1948-ban egyéniben is diadalmaskodott. Gerevich Aladár The Hungarian fencer Aladar Gerevich is one of the greatest of all Olympic fencers. His six successive gold medals in the sabre team event at every Games from 1932 to 1960 stands as a record for any Olympic sport. In the sabre, he also won individual gold in 1948, silver in 1952, and bronze in 1936, and a further bronze in the foil team event in He confirmed his reputation as the world's greatest sabreur with three individual titles at the World Championships (1935, 1951, 1955) and he competed on nine winning Hungarian sabre teams at the World Championships. In addition to his Olympic medal in team foil, he won the Hungarian national championship with the foil seven times. His wife (Erna Bogen), son (Pal Gerevich) and father-in-law (Albert Bogen) were also Olympic medalists. Gerevich later coached at the Vasa Sports Club in Budapest

17 például senki sem hallott még a később bajnokká lett sportlövőről
…, hogy majdnem minden olimpiának megvan a maga “meglepetés győztes”-e, legalábbis magyar szempontból. Az 1980-as játékok előtt például senki sem hallott még a később bajnokká lett sportlövőről Varga Károlyról, mint hogy Barcelona előtt sem fogadott senki sem a cselgáncsozó Kovács Antalra vagy Atlanta előtt az úszó Czene Attilára.

18 …, hogy Magyarországnak volt esélyes jelöltje a NOB elnöki pozíciójáért folytatott versenyfutásban. Dr. Schmitt Pál 2001-ben Moszkvában került be azon kevesek közé, akik eséllyel pályáztak a nemzetközi sportmozgalom legbefolyásosabb tisztségéért. Végül nemes küzdelemben az első fordulót túlélve a negyedik helyen végzett.

19 …, hogy a magyar sportolók már az első, athéni játékokon (1896) is kitettek magukért, hiszen
Hajós Alfréd révén 100 és 1200 méteres gyorsúszás két aranyérmet is szereztek.

20 2 ezüst- és 4 bronzérem, melyeket egyaránt ………………………szereztünk.
…, hogy Magyarország soha egyetlen versenyszámban sem szerzett még aranyérmet a téli olimpiákon. Eddigi éremtermésünk 2 ezüst- és 4 bronzérem, melyeket egyaránt ………………………szereztünk. § …, hogy Magyarország soha egyetlen versenyszámban sem szerzett még aranyérmet a téli olimpiákon. Eddigi éremtermésünk 2 ezüst- és 4 bronzérem, melyeket egyaránt korcsolyázásban szereztünk. A legközelebb az olimpiai aranyéremhez a jégtáncos párunk Regőczy Krisztina és Sallay András állt, akik az 1980-as Lake Palcid-ben rendezett játékokon szereztek ezüstérmet a szovjet Natalia Liniscsuk, Gennagyij Karponoszov kettős mögött. A kilenc bíróból négy a magyar párt, míg négy a szovjeteket látta jobbnak. a kilencedik bíró, az angol Brenda Long döntetlent hirdetett a két jégtáncos pár között és nem vállalkozott arra, hogy éljen jogával és a holtversenyt eldöntse. Ennek értelmében a sorrendet a helyezési pontszámok összege adta, miben a szovjetek eggyel jobbak voltak, tekintve, hogy a szovjet bíró a magyarokat nem második helyre rakta, hanem csupán a második szovjet pár mögé, a harmadik helyre…. korcsolyázásban

21 Polyák Imre …, hogy …………………..azok közé tartozik, akik a legtöbbet szenvedtek az olimpiai bajnoki címért. A kötöttfogású birkózásban háromszor egymás után is ezüstérmet szerzett, előbb 1952-ben, majd 1956-ban és 1960-ban is, ám a kitűnő sportember nem adta fel és 1964-ben, 32 évesen végre megnyerte az olimpiai bajnoki címet.

22 …, hogy a kétszeres sportlövő olimpiai bajnokunk (1948,1952)…………………
…, hogy a kétszeres sportlövő olimpiai bajnokunk (1948,1952)………………….. a második világháborúban elveszítette jobb kézfejét, majd hatalmas akaraterővel megtanult bal (egyben gyengébbik) kezével is lőni és mindkét bajnoki címét gyengébbiknek tartott kezével nyerte meg. Takács Károly

23 …, hogy az 1952-es olimpián a pillangó úszásnem még nem volt része az olimpiai programnak a nők számára, ám ennek ellenére ……………..aki ennek az új úszásnemnek az első igazi klasszisa volt, mégis pillangózva úszott és szerzett bajnoki címet a 200 méteres mellúszásban. Székely Éva,

24 …, hogy a magyar sport 100. olimpiai bajnoki címét a birkózó ……………………… szerezte meg az 1972-es olimpián, ahol a kötöttfogás 82 kg-os kategóriájában diadalmaskodott. Hegedűs Csaba

25 …, hogy a magyar sport két súlyemelő olimpiai bajnoki címét egy érdekes számadat köti össze. A mindössze 56 kg-os Földi ……….1972-ben, illetve a 90kg-os ………. Péter 1980-ban egyaránt 377,5 kg-os összteljesítménnyel lett olimpiai bajnok. A különbség kettőjük között mindössze annyi, hogy Földi versenyzése idején három fogásnem szerepelt a súlyemelő programban (a nyomást később eltörölték) Imre Baczakó Földi Imre 1972 § …, hogy a magyar sport két súlyemelő olimpiai bajnoki címét egy érdekes számadat köti össze. A mindössze 56kg-os Földi Imre 1972-ben, illetve a 90kg-os Baczakó Péter 1980-ban egyaránt 377,5 kg-os összteljesítménnyel lett olimpiai bajnok. A különbség kettőjük között mindössze annyi, hogy Földi versenyzése idején három fogásnem szerepelt a súlyemelő programban (a nyomást később eltörölték) Bacalkó Péter 1980

26 …, hogy a magyar ………. sport első kilenc (
…, hogy a magyar ………..sport első kilenc (!) olimpiai érme mind aranyérem volt. ökölvívó Kovács István 1996 Énekes István 1936 Kocsis Antal 1928

27 …hogy bár hivatalosan nem került az érmesek közé, de első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd is bajnok lett 1924-ben Párizsban a ………….. versenyen. Lauber Dezsővel közösen pályázott ……………………. nyert ezüstérmet (aranyérmet nem adtak ki). művészti stadiontervével

28 Felhasznált irodalom:
Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon (1896 – 2002) Helikon Kiadó, 2003. Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988. Takács Ferenc: Olimpiák – Press Publikca, Takács Ferenc: A modern olimpiai játékok – Útmutató kiadó, 2004.