1 2007. november 16. „Kötetlenül kötöttpályán” Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság.

Az előadások a következő témára: "1 2007. november 16. „Kötetlenül kötöttpályán” Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság."— Előadás másolata:

1 1 2007. november 16. „Kötetlenül kötöttpályán” Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság

2 2 A BKV különböző időtávú vállalati stratégiai céljainak áttekintése Optimalizált működési hatékonyság Fenntartható működési modell és finanszírozási igény Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő működés 2007 az átalakulás éve: A BKV működési hatékonyságának javítása Az operatív működés racionalizálásának elindítása (például a szervezet átalakításával, a létszám racionalizálásával, beszerzési és logisztikai folyamatok átalakítása, bevételek növelése az ellenőrzés szigorításával) 2008-2009 a stabilizáció évei: Hosszú távú működési peremfeltételek optimalizálása A tulajdonos és a felhasználók által elvárt szolgáltatási színvonal és az ebből következő működési modell finanszírozási igényének hosszú távon is elfogadható és fenntartható módon történő kialakítása 2010-2011 az új fejlődési pálya: Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő működés kialakítása A BKV betöltendő szerepének meghatározása és működési modelljének finomhangolása a regionális közösségi közlekedési célok, lehetőségek és az egyéb működési peremfeltételek figyelembe vételével Vállalati stratégia céljai Forrás:BKV

3 3 A szolgáltatás átalakításának illeszkedése a BKV különböző időtávú stratégiai céljaihoz 2007 az átalakulás éve: Forgalomirányítás és szervezés hatékonyságának növelése Zsúfoltságkezelési Program 3. ütemének megvalósítása Kerületi hálózatok fejlesztése Forgalomirányítás működési rendjének újraszabályozása Forgalomirányítás IT támogatásának fejlesztése, elektronikus forgalmi jelentés bevezetése Rezsifutások optimalizálása 2008-2009 a stabilizáció évei: Közlekedési hálózat felülvizsgálata EU Zöld Könyv irányelveinek érvényesítése Közlekedési jellemzők valós igényekhez történő igazítása Kötöttpályás közlekedés foko- zottabb előnyben részesítése Párhuzamosságok felülvizsgálata, korszerűbb közlekedési rendszerek kialakítása Elektronikus jegyrendszer (e-ticketing) bevezetése Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer bevezetése 2010-2011 az új fejlődési pálya: Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő rendszer kialakítása Szolgáltatások összehangolása, egységesítése regionális szinten Elektronikus jegyrendszer (e-ticketing) kiterjesztése, társszolgáltatók bevonása Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer kiterjesztése az agglomerációra Közössé- gi közle- kedési stratégia céljai

4 4 A felülvizsgálat indokai - Miért kell változtatni? A közlekedési jellemzők felülvizsgálata, valós forgalmi igényekhez történő igazítása, fejlesztése elkerülhetetlen Az Európai Unió által 2007-ben kiadott Zöld Könyv egyértelmű elvárásokat támaszt a nagyvárosok közlekedési szolgáltatói felé, amelyeknek Budapest a szolgáltatások átstrukturálásával és a kötöttpálya (Metró, HÉV, Villamos) arányának növelésével tud megfelelni A szolgáltatási teljesítmény 1996 óta lényegében azonos összkínálatot mutat, melyen belül az ágazati arányok megtartása mellett a hálózatrészek fejlesztése megtörtént, ugyanakkor az ágazati struktúra jelentősen nem módosult, a kötöttpálya átfogó fejlesztése még hátra van Mindeközben Budapest lakossága 10 év alatt több mint 200 ezer fővel, vagyis 10%-nál nagyobb mértékben csökkent. A kereslet 2000 óta szintén több mint 10%-kal csökkent, míg a kínálat (BKV által nyújtott teljesítmény férőhelykilométerben kifejezve) 2%-kal emelkedett A gazdasági növekedés és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedése miatt Budapesten is megfigyelhető - a nyugat-európai példákhoz hasonlóan – a közlekedési lehetőségek közül a közösségi közlekedést választók arányának (modal split) csökkenése. A közösségi közlekedés részaránya jelenleg 55-60%. A modal split megtartása érdekében az érintettek fokozott erőfeszítése szükséges Forrás:BKV

5 5 Az EU 2007-ben kiadott Zöld Könyvének városi közlekedéssel kapcsolatos elvárásai EU Zöld Könyv A városi mobilitás új kultúrája felé, 2007 Az Európai Unió elvárásai Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében kiadta „A városi mobilitás új kultúrája felé” című Zöld Könyvet, amely egységes elvárásokat támaszt a városi közlekedési rendszerek felé: Közlekedési dugóktól mentes városok Zöldebb városok Intelligensebb városi közlekedés Akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés Biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés

6 6 A város közlekedési szolgáltatója által nyújtott egy lakosra jutó összteljesítmény (férőhelykilométer/fő, Budapest=100%) A nyugat-európai benchmark városokhoz hasonlítva Budapesten az egy főre jutó összteljesítmény, az élmezőnyben van. Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/1) Forrás:Eurostat, BKV

7 7 *Kötöttpályán teljesített férőhelykilométerek száma/Összes férőhelykilométer. Forrás:Eurostat, BKV Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/2) A kötöttpályás közlekedés aránya* a teljes közlekedésből (%) Európai összehasonlításban a bp.-i kötöttpályás teljesítmények aránya igen alacsony szinten van Cél a kötöttpályás közlekedési módok részarányának növelése

8 8 Egymillió lakosra jutó autóbuszok száma (darab) A nyugat-európai benchmark városokhoz hasonlítva Budapesten az egymillió főre jutó autóbuszok száma arányaiban viszonylag magas, összhangban a kötött pálya viszonylag alacsony részarányával Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/3) Forrás:Eurostat, BKV

9 9 Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/4) Az autóbuszállomány átlagéletkora* (év) A BKV autóbuszainak átlagéletkora a legmagasabb a benchmark európai közlekedési vállalatok adataihoz képest Forrás:Eurostat, BKV

10 10 A fővárosi és a regionális közlekedési rendszer 2008-2010-es átalakításában számos szakértő működik közre Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) Főmterv Zrt. bevonása a BKRFT-vel való összhang biztosítására Külső szakértők Transman Kft. felkérése a keresleti tényezők és a modal split változására ható tényezők vizsgálatára Tudományos háttér Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Közlekedéstudományi Intézet bevonása a kritériumrendszer kidolgozásába és véglegesítésébe Érintettek Együttműködés a BKSZ Kht.-val, a Volánbusz Zrt.-vel, a MÁV-START Zrt.-vel és Regionális Közlekedészervező Irodával (RKI); döntéshozó és a szolgáltatás megrendelője a Fővárosi Önkormányzat Forrás:BKV

11 11 Szolgáltatási irányelvek (3/1) ElvCéljaKapcsolódó intézkedések Környezetbarát, párhuzamosságoktól mentes, gazdaságosan üzemeltethető közlekedési rendszer Kötöttpálya előnyben részesítése Társaságon belüli párhuzamos járatok összehangolása, az üzemmódok optimális aránya A kötöttpálya előnyben részesítése, fejlesztése, a párhuzamosságok optimalizálása Ütemes, kiszámítható közlekedés kialakítása Összehangolt, egységes menetrendi rendszer Ütemes menetrend kritériumainak betartása Könnyen megjegyezhető követési típusértékek alkalmazása Kedvező csatlakozási idők a kiemelt irányokban Ütemes és összehangolt menetrend Mindegyik szolgáltató kapacitás- kihasználtságának optimalizálása, környezet kímélése, egyszerűbb menetrendek Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása 1 2 3 A károsanyagkibocsátás csökkentése és környezetbarát közlekedési rendszer létrehozása Kötöttpálya előnyben részesítése Csuklós buszok alkalmazása Környezetbarát közlekedés 4 Forrás:BKV

12 12 ElvCéljaKapcsolódó intézkedések Munkába és iskolába járás könnyítése A belvárosba való bejutás könnyítése Kötöttpályás közlekedés preferálása Gyorsbusz-, és gerincvonalas rendszer kialakítása Átszállások számának optimalizálása Eljutás gyorsabbá tétele, különös tekintettel a hivatásforgalmi és csúcsidőszakokra A mozgásukban korlátozottak városon belüli mobilitásának biztosítása Összefüggő, minden kerületre kiterjedő alacsonypadlós hálózat kialakítása Akadálymentes közlekedés előmozdítása A valós forgalmi igényekhez igazított járatsűrűség, járműtípusok és üzemidő Eltérő követési idők eltérő napszakokban Járműtípusok optimális használata Üzemkezdési- és üzemzárási idők optimalizálása Járatok kihasználtságának optimalizálása Szolgáltatási irányelvek (3/2) 5 6 7 Forrás:BKV

13 13 ElvCéljaKapcsolódó intézkedések Forgalomcsillapított belváros; környezetbarát közlekedés A lakóterületekről a Nagykörút elérése legfeljebb 1 átszállással, a gerincvonalon lehetőleg kötöttpályán Az egyéni közlekedéssel versenyképes szolgáltatás nyújtása Jelenlegi rágyaloglási távolságok, kiszolgált megállók megtartása (beépítettségtől függően 300-800m) Kedvező térbeli elérhetőség Szolgáltatási irányelveik (3/3) A lakóterületekről a belváros elérése mint kiemelt utazási irány Kerületközpont, illetve a városrész központ elérése mint kiemelten preferált hálózati reláció Helyi közintézmények és szociális szolgáltatók elérése A kerület földrajzi adottságaitól függően 0-1 átszállással a kerületközpont, illetve a városrész központ elérése 8 9 10 Forrás:BKV

14 14 Forrás:BKV Gyaloglási távolság Járat kihasználtsága Átszállások száma Követési idő Napszakok Övezet Az egyes viszonylatokon biztosítandó teljesítmény meg- határozásához használt egységes kritériumrendszer elemei KritériumLeírás Kategóriák A kiszolgált megállók elérési távolsága Beépítettségtől függően 300-800 méter Járat férőhelyeinek kihasználtsága 5 fő/m 2 kapacitással számítva Csúcsórában max. 80-90 %, egyéb időszakokban max. 60-70 %, a kötöttpályán magasabb kényelmet nyújtva Nagykörút = belső kiemelt övezet; a kerület- vagy városrészközpont elérése Nagykörút 1 átszállással, városrész- központ lehetőleg átszállásmentesen Az egyes járatok követési ideje Típusértékek övezettől, napszaktól és hálózati szereptől függően Jellemző időszak Csúcsidőszakok, napközben, hétvége+átmenetek, hajnal+este, éjszaka A városszerkezetből adódó területi egységek Belső kiemelt övezet, belső lakóövezet, külső városrészközpont, külső kerületi lakóterület, gyér beépítettségű terület, ipari terület, agglomeráció A közlekedési jellemzők kialakításához egy egységes kritériumrendszer került kidolgozásra, amely szigorú alkalmazása egyértelműen meghatározza a kibocsátandó teljesítményt, és biztosítja a rendszer egyes elemeinek egységes kezelését A kritériumok értékeinek bármely beállításához tartozik egy hálózat és egy teljesítmény.

15 15 Ütemes és összehangolt menetrend 1 A kötöttpálya előnyben részesítése, fejlesztése a párhuzamosságok optimalizálása 2 Környezetbarát közlekedés 4 Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása 3 Eljutás gyorsabbá tétele,tekintettel a hivatásforgalmi és csúcsidőszakokra 5 Akadálymentes közlekedés előmozdítása 6 Járatok kihasználtságának optimalizálása 7 A lakóterületekről a belváros elérése mint kiemelt utazási irány 8 Kerületközpont, illetve a városrész központ mint kiemelten preferált hálózati reláció 9 Kedvező térbeli elérhetőség 10 BKV szolgáltatásfejlesztési alapelvei Egységes kritériumrendszer A szolgáltatási irányelvek következetes érvényesítése az egységes kritériumrendszerben egyértelműen meghatározza a közszolgáltatási jellemzőket Közszolgáltatási jellemzők Forrás:BKV

16 16 A BKV Zrt. Fejlesztési Tervében szereplő beruházások is összhangban vannak az európai uniós alapelvekkel, és a kötöttpálya előnyben részesítését szolgálják A fejlesztések támogatják az átalakuló közlekedési rendszer infrastrukturális igényeit A BKV Zrt. Fejlesztési Terve igazodik a közszolgáltatási jellemzők alakításához Forrás:BKV