Szociális munka az onkológiában

Az előadások a következő témára: "Szociális munka az onkológiában"— Előadás másolata:

1 Szociális munka az onkológiában
Dudás Rita SZTE Onkoterápiás Klinika

2 Társadalmi szükségletek:
az egészségügyi állapot szociális dimenziójának jelentősége (WHO) a betegségek multikauzális eredetűek krónikus betegségek száma nő a magas technikai színvonal drága, melynek következménye, hogy a társadalom tagjai egyenlőtlenül férnek hozzá átalakulóban a hagyományos orvos-beteg kapcsolat társadalmi változások következményei

3 Kórházi modell - kórházi alkalmazottként, állandó kórházi
tartózkodással - egészségügyi és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkezni

4 HOLISZTIKUS SZEMLÉLET
A rákos megbetegedésekben és a terápiás folyamatban a pszichés és a szociális tényezők figyelembe vétele A szociális munka kapcsolódása a daganatos betegek ellátásában

5

6 SZTE Onkoterápiás Klinika Komplex onkológiai terápiás tevékenység
A daganatos betegek kezelésében ez a következő szakaszokat jelenti: - aktív kezelés (kemoth., sugárth.) - recidíva, metasztázis esetén további kezelések - utógondozás - palliatív terápia - terminális szakasz - haldoklás

7 Lehetséges feladatok 1. Felmérni a beteg és családja szociális, gyakorlati és anyagi szükségleteit -rokk.nyugdíj (v. állapotrosszabbodás) elindítása, közgyógyigazolvány, ápolási díj, segélyek, személyes gondoskást nyújtó ellátás, támogató szervezetekkel való kapcsolattartás, információ szolgáltatás, házi segítségnyújtás ill., házi Hospice szolgáltatás közvetítése.

8 2. Felmérni és erősíteni a beteg megküzdési képességét
Befolyásoló tényezők: - értékrend - beállítottság - énideál - stresszkezelőképesség - kulturális attitűd - szocializáció - társadalmi tényezők: anómia, munkahelyi, -,családi környezet, létbizonytalanság

9 Rosszabb onkológiai prognózist eredményez:
-fatalista, beletörődő coping: „a sorsát senki nem kerülheti el” -szorongó, aggodalmaskodó coping -reménytelen, önfeladó megbírkózás

10 Javítja a prognózist: - megküzdő coping, aktívan részt vesz a kezeléssel kapcsolatos döntésekben, több információra van igénye - tagadók

11

12 3. A beteg kommunikációjának támogatása
Beteg és orvos között: minél teljesebb információt kapjon a beteg az állapotáról,kezelésről, prognózisról. Beteg és családja között: képessé tenni a beteget és családot arra, hogy ki tudják fejezni érzelmeiket, meg tudják beszélni problémáikat.

13 4. A beteg pszichés állapotának felmérése
A daganatos betegeknél gyakori pszichés tünet a depresszió és a kilátástalanság-érzés: - érdektelenség, - örömszerzés elvesztése, - reménytelenség-érzés, - fáradtság, - alvászavar, - bűnösség-érzés - suicid ideációk

14

15 Szorongás, félelem felismerése:
- általában szituációhoz kötött, de depresszióhoz is társulhat, - félelem a mellékhatásoktól, - félelem a kiszolgáltatottságtól, fájdalomtól, - félelem a haláltól

16 - kontrollvizsgálatokhoz kapcsolódó fokozódó szorongás,
Damoklész kardja-effektus: - állandó félelem a visszaeséstől, - kontrollvizsgálatokhoz kapcsolódó fokozódó szorongás, - a sikeres „gyógyulás” nem tekinthető véglegesnek, - bizonytalanság uralhatja a beteg életét, - kisebb megbetegedések is pánikot keltenek.

17

18 5. Haldoklással és a gyásszal kapcsolatos feladatok
A modern társadalmakban kétféleképen is meghal az ember: - biológiai halál - szociális halál – izolálódás, társas kapcsolatok megszakadása, kommunikációs zárlat a beteg és családja között.

19

20 Hospice – segíti a beteget, hogy megtalálhassa útját a halálhoz
Hospice – segíti a beteget, hogy megtalálhassa útját a halálhoz. A halál szociális mechanizmusát a természetesség és az elfogadás felé irányítja. Cél: a legjobb életminőség megőrzése a halálig (WHO).

21 Köszönöm a figyelmet!