A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Az előadások a következő témára: "A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség."— Előadás másolata:

1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleischer@vki.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezeti, energetikai és klíma tárgyú értékelések bemutatása Budapest, 2013. április 25.

2 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL 4 KHV versus SKV 4 Stratégiai dokumentumok cél-hierarchiája (és a hozzá rendelhető indikátorok) 4 ÚMFT / ÚSzT célok, … KEOP célok 4 ‘Bruttó’ és ‘nettó’ környezeti tevékenység- értékelés

3 Környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat

4 Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA ) 4 A beruházások környezeti hatásvizsgálata (KHV – 1995 óta nálunk is előírás) 4 Tervezett létesítmények várható környezeti hatását méri fel, becsüli meg 4 Átfogja a következményeket (technológia, gyártási folyamat, termék, kibocsátás, hulladék) de már elhatározott beruházást vizsgál, visszamenőlegesen nem tehet már fel szakpolitikai szintű kérdéseket (‘kell-e ez egyáltalán?’) 4 Környezetvédelmi szakemberek készítik 4 Az eljárás lelke a hatás-mátrix kitöltése

5 HATÁS-MÁTRIX Tevékenységek Környezetre kifejtett hatásaikkal Környezeti elemek terhelhetőségi limitjeikkel

6 Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA ) 4 Stratégiai környezeti vizsgálat 4 Szakpolitikák, tervek, programok környezeti megfelelőségét vizsgálja, tehát a döntéshozatal korábbi fázisához kapcsolódik 4 Tervezési célokat minősít – (környezeti) célkitűzésekhez 4 Az adott szakterülethez értő teameket igényel 4 Két markánsan különböző értelmezése van: 4 (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) 4 (2) A fenntarthatóság értékelésének alkalmas eszközévé kezd válni ( stratégiai? környezeti? vizsgálat? )

7 KÖVETKEZMÉNY-MÁTRIX A stratégia cél- és prioritásrendszere Célok, prioritások, feladatok, Környezetpolitikai célok (Fenntarthatósági célok)

8 KHV Mire vonatkozik: projektek Célja: a környezeti terheléseket és a hatásaikat veti össze a környezeti határértékekkel. Eljárás: előírt, rögzített lépések Ki készíti: környezeti szakemberek SKV Mire vonatkozik: ‘policies, plans, programs’ (=’stratégiák’, közpolitikák, tervek, programok) Célja: a stratégiákban megjelenő célokat veti össze a fenntarthatósági (környezet- politikai) célkitűzésekkel Eljárás: nem rögzített, talán nem is szabványosítható Ki készíti: az adott terület, ágazat szakértői Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA )

9 Stratégiai dokumentumok cél- hierarchiája (és a hozzá rendelhető indikátorok)

10 Az össztársadalmi célok figyelembevétele 4 Értékelés: a különböző szintű céloknak a teljesülése 4 Nemzetgazdasági, társadalompolitikai célok (pl. versenyképesség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, térségi kiegyenlítés stb.) 4 A fenti célokat elősegítő ( ágazati ) stratégiai főirányok 4 A ( ágazati ) stratégiát megvalósító programok 4…4… 4 A programokba illeszkedő projektek 4+4+ 4 Két értékelési kérdés: 4 Az adott szint célkitűzése teljesült-e 4 Az adott szint célkitűzése megfelelően illeszkedik-e a magasabb szintű célok teljesüléséhez.

11 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

12 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

13 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok teljesítmény hatás modal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

14 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok teljesítmény hatás térségi kiegyenlítődés, versenyképesség javulás jobb környezet-minőség SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok teljesítmény hatás modal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

15 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok hatástérségi kiegyenlítődés, a térségi versenyképesség növekedése SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok hatásmodal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése eredményutazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

16 ÚMFT / ÚSzT célok, KEOP célok

17 Új Magyarország Fejlesztési Terv 4 Felkészülési fázisban négy pillére volt a tervnek ( NSRK = > ÚMFT ): –Gazdasági növekedés –Foglalkoztatás bővítése –Területi és társadalmi kohézió –Fenntarthatóság 4 ÚMFT két átfogó cél + horizontális politikák –Gazdasági növekedés –Foglalkoztatás bővítése –+ „kiemelt figyelmet kell fordítani” –Gazdasági, területi és társadalmi kohézió –Fenntarthatóság 4 A környezetvédelem és a fenntarthatóság ekkor vesztette el az első csatát, vagyis amikor átfogó cél helyett bizonytalan státuszú horizontális politika lett belőle. 4 A második csatavesztés akkor következett be, amikor az ÚMFT és az OP -k elfogadásáig nem készült el a Fenntartható Fejlődés Stratégia, de ez nem képezte akadályát a program indításának, és senki nem kérte számon a FFS elveit a terven és a programokon.

18 Új Magyarország Fejlesztési Terv SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok hatástérségi kiegyenlítődés, a térségi versenyképesség növekedése SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok hatásmodal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése eredményutazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

19 Új Magyarország Fejlesztési Terv SZINTCÉLDOKUMENTUMCÉLOK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai átfogó célok ÚMFT, ÚSzT foglalkoztatás bővítése, tartós növekedés elősegítése GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai tematikus prioritások ÚMFT, ÚSzT gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő közlekedési cél KözOP stb. (1) nemzetközi elérhetőség javulása, (2) térségi elérhetőség javulása, (3) áruforgalmi gócok fejlesztése, (4) személyforgalmi gócok (város- előváros) közl. fejlesztése

20 Új Széchenyi Terv SZINTCÉL DOKUMENTUM CÉLOK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai pillérei ÚMFT, ÚSzT növekedés, egyensúly és foglalkoztatás (gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés) GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai kiemelt programok ÚMFT, ÚSzT 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Pr. 3. Otthonteremtés – Lakásprog 4. Vállalkozás-fejlesztési Pr. m 5. Tudomány – Innováció Pr. 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Progr. SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő közlekedési cél KözOP stb. (1) nemzetközi elérhetőség javulása, (2) térségi elérhetőség javulása, (3) áruforgalmi gócok fejlesztése, (4) személyforgalmi gócok (város- előváros) közl. fejlesztése

21 Környezeti értékelés 4 Az indikátorok kiválasztása időszakában erős ellenállás mutatkozott a valódi hatásindikátorok, a komplex célok elérését minősítő indikátorok választásával szemben. „sok egyéb tényezőtől függ az aggregált hatás” „mi van, ha számon kéri az unió a teljesülést” 4 Nem csak hivatalos indikátorként, de belső önellenőrzésként sem került sor az átfogó célok elősegítése mértékének a mérésére. 4 Ezért nem került sor az azzal való szembesülésre sem, hogy a célok valójában nem következetesen épülnek egymásra, a programok nem az átfogó célokból lettek levezetve, a projektek pedig előbb kiválasztásra kerültek, mintsem a stratégiák elkészültek volna. 4 (Úgy tűnik, ez most is így lesz…) 4 A környezeti célok esetében még komplikáltabb a helyzet, a környezet egyszerre ágazat is és átfogó cél „horizontális politika”

22 ’Bruttó’ és ’nettó’ környezeti tevékenység-értékelés

23 Környezeti értékelés 4 Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-I – 1997) fontos alapelve volt a környezetpolitikának az ágazati politikákon keresztül történő érvényesítése (feldolgozó ipar, mezőgazdaság, energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, turizmus) 4 Az elkészült környezetorientált ágazatpolitikák visszapattantak az ágazatokról, mindenhol ellenállásba ütköztek. Az ágazati határokat erős bástyák védik. 4 Ahogy az Új Széchenyi Terv nem terjeszkedik túl a Nemzet- gazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alá eső alágazatokon, úgy a környezetvédelem is gyakran visszaszorul a környezeti iparnak elkönyvelt területekre. 4 Vagy: foglalkozhat a közforgalmú közlekedés és a kerékpározás fejlesztésének az elősegítésével, de jobb, ha nem értékeli az autópálya-építések környezeti hatásait. - Hasonlóképpen szívesen látott szövetséges, ha a megújuló energia arányának növeléséről van szó, viszont jobb elkerülni pl. az atomenergia előállítás környezeti kérdéseinek értékelését…

24 Környezeti értékelés 4 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 - prioritási tengelyek –1 Egészséges, tiszta települések prioritási tengely –2 Vizeink jó kezelése prioritási tengely –3 Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely –4 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely –5 Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely –6 Fenntartható életmód és fogyasztás prioritási tengely 4 Jelentős környezeti állapotváltozást okozó konstrukciók hatása az uniós kötelezettségek és a nemzeti célkitűzések teljesülésére - Vizsgált részterületek: –Közlekedésfejlesztés –Gazdaságfejlesztés –Turizmusfejlesztés –Energetikai projektek –Településfejlesztés –Vízvédelem –Hulladékgazdálkodás –Emberi egészség és élet védelme –Természetvédelem

25 Összefoglalás 4 A környezeti értékelés fontos eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat, illetve a fenntarthatósági vizsgálat. Fontos tudatában lenni annak, hogy ez az eljárás elsősorban a stratégiai dokumentumok célrendszerét kell összemérje a környezeti és fenntarthatósági célokkal. 4 A célokat értékelő eljárás rávilágít arra is, ha a vizsgált dokumentum céljai nem világosak, nem épülnek egymásra, ha a projekt szintű célok nem támogatják a cél-hierarchia magasabb szintjén kialakított célokat. 4 Az ÚMFT kialakítása során a környezeti és fenntarthatósági célok másod-vonalba szorultak (mint horizontális politikák) illetve nem szolgáltak keretül (FFS) a dokumentum elfogadásakor. Az indikátorok (a néhány áttekintett esetben legalább is) nem mérik, hogy a projektek és akciók szolgálják-e a terv fő célkitűzéseit. 4 A célok közötti hiányzó szerves kapcsolat tette viszont lehetővé a központi dokumentum lecserélését és új célok kitűzését – lényegében zavartalanul továbbvitt operatív programokkal. 4 Nem elég, ha ágazati szintre szorul a környezet-értékelés

26 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet tfleischer@vki.hu http://www.vki.hu/~tfleisch/ KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezeti, energetikai és klíma tárgyú értékelések bemutatása Budapest, 2013. április 25.