A KÖZVETLEN KERESKEDELEM. Közvetlen kereskedelem típusai  Helyi, fenntartható rendszerek (általában kisméretűek)  Fair Trade – Méltányos kereskedelem.

Az előadások a következő témára: "A KÖZVETLEN KERESKEDELEM. Közvetlen kereskedelem típusai  Helyi, fenntartható rendszerek (általában kisméretűek)  Fair Trade – Méltányos kereskedelem."— Előadás másolata:

1 A KÖZVETLEN KERESKEDELEM

2 Közvetlen kereskedelem típusai  Helyi, fenntartható rendszerek (általában kisméretűek)  Fair Trade – Méltányos kereskedelem  Saját termékkel rendelkező, közvetlen értékesítő hálózatok, melyek részben fenntarthatóak

3 1. A NAGYOBB KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉSI HÁLÓZATOK

4 Nagyobb közvetlen értékesítési hálózatok  Saját termékkel rendelkező, közvetlen értékesítő hálózatok, melyek részben fenntarthatóak  A fenntarthatóság az értékesített termékeken és a hálózatszervezés módján múlik (%) Példák: ÖKONET, Forever Living

5 2. A FAIR TRADE – A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM

6 Így hangzik a neoliberális dogma a mezőgazdasággal kapcsolatban: Ma Európában a népesség kb.3 %-a dolgozik a mezőgazdaságban, ami 1,9%-kal járul hozzá a GDP-hez. Ehhez képest az európai uniós kiadások 40%-a a mezőgazdasági támogatásokra megy el. Mégis, az Európa-szerte radikalizálódó gazdamozgalmak dühödten tiltakoznak a támogatások csökkenetése ellen, ahelyett, hogy összekapnák magukat, és végre versenyképessé válnak.

7 Vajon hova vezet ez??? Eszerint a mezőgazdaság legnagyobb problémája ebben a rendszerben, hogy még nem eléggé liberalizált, az elenyésző számú agrártermelő önző érdekei miatt. Arról ritkábban hallani ezen érvelés keretein belül, hogy a világ népességének 58%-a tartozik ehhez a szűk réteghez. Ha a mezőgazdaság - ad absurdum - globális szinten olyan „hatékonnyá” válna, mint Európában, akkor a világ népességének fele megélhetés nélkül maradna. Arról tehát, hogy ez a rendszer hová vezet, csak félénk jóslatok születnek.

8 Az út vége, az „eredmény”:  Nincstelen tömegek  Az intenzív mezőgazdaság által lepusztított tájak, környezet  A fentiekből adódó komoly környezeti-, szociális- és gazdasági problémák

9 A lehetséges megoldás: A FAIR TRADE, A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM

10 Fair Trade – Méltányos kereskedelem  Környezetvédelmi szempontok maximális betartása  Ember- és munkavállalói jogok maximális betartása  A gyermekmunka teljes tiltása  A kereskedelmi lánc lerövidítése  A termelő az ár minél nagyobb %-át kapja meg  Elsősorban, de nem kizárólagosan a harmadik világbeli termelők segítése  M.o.: kávé, tea, kakaó, perzsa szőnyeg

11 Helyi közvetlen kereskedelem 1. Helyi, közösségi alapú rendszerek:  Lokális, egy településre koncentráló  Kistérségi  Falu-város  Valamilyen közös érték alapján szerveződő, közösségi, részben helyi rendszerek 2. Fenntarthatóság, minőségi/mennyiségi korlátok

12 3. A HELYI KÖZVETLEN KERESKEDELEM

13 Szerveződési szempontok A vásárlók részéről:  Egészséges, megbízható termékek  Szociális szempontok A vásárlók részéről:  Biztos piac, kiszámítható kereslet  Folyamatos jövedelem egész évben

14 Főbb típusok A különbség a zöld dollár/forint alkalmazásából adódik.  CSA: Közösség által támogatott mezőgazdaság – Communinity Supported Agriculture  LETSystem: Helyi Foglalkoztatási és Kereskedelmi rendszer (Zöld dollár/forint bevezetése)

15 A mezőgazdaság problémái -1. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer előállítás manapság igen ellentmondásos terület. A termelők gyakran szembesülnek túltermelési válságokkal, alacsony felvásárlási árakkal, a vásárlók hiányokkal és csillagászati árakkal. A termelés nagyban függ az időjárástól, az ipari termékek árától, az aktuális kereslettől, kínálattól és még sok olyan tényezőtől, ami a termelő munkájának eredményét igen kockázatossá teszik. A jelenleg széleskörben alkalmazott termelési és terjesztési módszerekben a kockázatot kizárólag a termelő viseli.

16 A mezőgazdaság problémái – 2. Ahhoz, hogy a termelő nagyobb biztonsággal el tudja áruját adni kénytelen olyan vegyszereket, növekedés fokozókat, növényvédő szereket alkalmazni, amik a termék küllemét javítják, de a belső minőségét csökkentik, sok esetben az egészségre kifejezetten ártalmasak. Ez nem jó a vásárlónak sem, aki ízletes és egészséges termékeket szeretne fogyasztani.

17 A mezőgazdaság problémái – 3. A termelők és a vásárlók "közös kincse" a természet amely az élelmiszer termelés közege, alapanyagainak forrása és hulladékainak felvevője és lebontója. Az intenzív mezőgazdálkodási módszerek, amelyek a természet erőforrásait túlhasználják, hulladékaikkal a természeti környezet természetes lebontási képességet túlterhelik, a talajvizeket beszennyezik, a talaj termőképességét lecsökkentik, hosszú távon azt eredményezik, hogy egyre nagyobb energia és anyag bevitel mellett is a hozam egyre kisebb lesz. A hagyományos piaci csatornákon értékesített mezőgazdasági termékek vásárlóinak azonban nincs lehetőségük, hogy felismerjék e folyamatokat, hiszen ők csak végtermékkel találkoznak.

18 A mezőgazdaság problémái – 4. Napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a rendszer igazából senkinek sem tökéletesen jó, sem a természetnek, sem a termelőnek, sem a fogyasztónak. Emiatt sokan keresnek új lehetőségeket.

19 A közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA)  A termelő és a fogyasztók egy állandó csoportot alkotva, kollegiális közösségben tevékenykedjenek, kooperáljanak.  Érdekeik egymást erősítik és nem egymás ellenében hatnak.  A termelő érdeke a stabil megélhetés, a vásárlók érdeke a biztonságos táplálék és  Mindkettőjük közös érdeke a környezetük biológiai termelékenységének, szépségének, egészséges állapotának fenntartása.

20 CSA A CSA elkötelezettséget kíván mindkét fél részéről, melynek eredménye az, hogy a vásárló garantáltan vegyszermentes, friss és ízletes zöldséget kap, míg a termelő biztosan el tudja adni a termékét. További előnye a rendszernek, hogy egy olyan kis és nyílt közösség jön létre, amely az emberi, közösségi kapcsolatok kibontakozásának is jó táptalaja.

21 CSA  Egyszerű rendszer: A termelő és a vásárló közvetlen kapcsolatban állnak  Csomag összeállítás: Általában 3 féle, kis-,közepes-, nagy-  Hálózat, „központi” igényfelmérés és elosztás  Elosztó/szervező pontok és házhoz szállítás

22 CSA továbbfejlesztési lehetőségei  Közös ill. megosztott munkavégzés  Közös (bio)gazdaság  Közösen üzemeltetett bio- vagy naturbolt

23 A CSA-rendszer előnyei termelő számára  Közvetlen visszajelzés a vásárlóktól  Jó kapcsolat a vásárlókkal  A talaj termelékenysége nem romlik, javul  Közvetlen értékesítés  Állandó piac  Biztonságosabb megélhetés

24 A CSA-rendszer előnyei a vásárló számára  Friss, ízletes, egészséges, "házi" zöldségek, egyéb termékek  Biztos termék minőség (A bio hivatalos minősítése kiküszöbölhető, mégis biominőség!)  Csoportos tevékenység a közösség tagjaival  Kapcsolat a földdel, a környezettel

25 A CSA-rendszer előnyei a helyi közösség számára  A pénz a közösségben marad  Tisztább ivóvizek, termékenyebb talaj  Egészségesebb, tisztább, vegyszermentesebb környezet  Barátságos emberi kapcsolatok a helyi közösségben  Harmónia a környezettel

26 A CSA-rendszer előnyei a környezet számára  Kevesebb vegyszerhasználat  Fenntarthatóbb gazdálkodás  Kevesebb hulladék  Szebb tájkép  Harmónia az emberekkel

27 LETSystem – Helyi foglalkoztatási, kereskedelmi rendszer  A cserét nonprofit, sokközpontú, közösségi szintű alapra helyezi.  A cserét egy új, helyi pénzfajta, a „zöld- dollár/forint” kifejlesztésével teszi lehetővé, mely a helyi kereskedelmet serkenti  Csak hálózatban működik. A vevői és eladói szerepek folyamatosan cserélődnek  Nem feltétlenül mezőgazdasági központú  Nem csak termékek, hanem szolgáltatások is vannak a hálózatban  Fontos elem a „központi” árlista  Kevert rendszer (is lehet): Zöld pénz és „rendes” pénz

28 LETSystem tulajdonságai  Benne rejlő egyszerűség  Általa a pénz pontosan az marad ami - információ  Teljes decentralizáltság  Minden tranzakció személyes  Támogatja a kezdeményezést és az alkotóerőt, építi az önbecsülést és az önállóságot  Zölddollár a helyi gazdaságban, helyi forgalomra korlátozott  Visszaállítja az „adás” minőségét a modern kereskedő gazdaságban

29 Mit tehetsz Te?

30 Növeszd Magad  Ez nullára csökkenti az „élelmiszer- kilométerek” számát.  Ha csak pár gyümölcsfát vagy egy cserépnyi fűszernövényt nevelgetsz, az is segít visszaállítani a kapcsolatot a táplálékod természeti eredetével.

31 Helyi vagy bio?  Vásárolj biopiacon vagy termelői piacon.  A hazai választékot és lehetőségeket ismerve már az is nagy lépés, ha következetesen törekszik arra az ember, hogy legalább az egyik követelményt érvényesítse a bevásárlás során.

32 Igyekezz évszaknak megfelelő terményeket fogyasztani  A szezonális termények nemcsak messze a legfinomabbak és táplálóbbak, de fogyasztásuk a fenntartható szemléletnek is jobban megfelel.

33 Tájékozódj  Ismerd meg a hazai gyümölcs- tájfajtákat és az őshonos háziállatainkat.  Kérdezősködj az áru eredetéről, a termelés körülményeiről: remélhetőleg a kérdést magát jelzésnek fogja fel a helyben és vegyszermentesen termelt élelmiszer iránti igényre.

34 Keresd a Fair trade árut  Fair trade= méltányos kereskedelemből származó termék  Hazai boltokban igen ritka, de kávét, kakaót és teát egyre könnyebb találni: így biztosítod a kistermelő fair (igazságos) jövedelmét.

35 Kapcsolattartás  Kapcsolódj be a témával foglalkozó hazai civilszervezetek munkájában.

36