Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Hatodik előadás
2
A gondolkodás
3
Fogalma: A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszerre és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémahelyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek felhasználásával.
4
Jellemzői: A gondolkodás nem igényli a közvetlen tapasztalást, a képi megjelenítést, így az érzékileg nem adottra is kitágítja a megismerés határait. Például: végtelen fogalma, a fény terjedési sebessége, devalválódás stb. Elképzelhetetlen, de átgondolható.
5
közvetve tárja fel mindazt, ami érzékileg nincs, vagy nem is lehet adva
6
összevethetővé teszi a viszonyokat, így tárja fel a közvetlen érzéklet számára megragadhatatlan tulajdonságokat
7
értelmezhetővé teszi az érzéklet számára megragadhatatlan oksági kapcsolatokat
8
a gondolkodás bár elszakad a közvetlen tapasztalattól, kialakulásának forrása mégis a cselekvéshez kötött tapasztalás a cselekvés a gondolkodás első megjelenési formája valamennyi gondolkodási művelet először, mint gyakorlati művelet, mint cselekvés jön létre később azonban megelőzve a cselekvést annak szervezője, szabályozója lesz
9
a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II
a gondolkodás képződménye a fogalom, ami megjeleníthető a II. jelzőrendszer felhasználásával a fogalom a dolgok lényege a fogalom nyelvi kifejezése a szó
10
Az első és második jelzőrendszer összefüggése:
az aktuálisan észlelt autóbusz az autóbusz emlékképe (a 8-as, amivel reggel utaztam) az autóbusz képzete (a busz, ami lehet csuklós, távolsági) az autóbusz fogalma (tömegközlekedési eszköz)
11
A gondolkodás fajtái: asszociatív megértő problémamegoldó
12
Asszociatív gondolkodás
nincs meghatározott célja intuitív formában jön létre eredménye mégis valamilyen következtetés, magyarázat nem minden gondolkodás-kutató tartja valódi gondolkodásnak
13
Megértő gondolkodás a megértés a dolgok lényegének, alapvető összefüggéseinek a feltárása Kelemen szerint: - lényegkiemelés - rendszerbe sorolás - összefüggések feltárása eredménye a fogalom, a dolgok lényege fogalomalkotás menete
14
A fogalom lehet: köznapi tudományos konkrét absztrakt
15
A problémamegoldó gondolkodás
probléma az a helyzet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni, de az elérés útja számunkra még rejtve van (pl. zár kinyitása, rejtvény, iskolai feladat)
16
A megértő és problémamegoldó gondolkodás különbsége
a megértés inkább magyarázó jellegű (ismeretszerzés) a problémamegoldás inkább kutató jellegű (alkalmazás)
17
Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis
Nyolc aranypénz közül egy biztosan hamis. Az aranyat könnyebb fémmel pótolták. A hamis pénz kiszűrésére egy érzékeny kétkarú mérleg és két mérési lehetőség áll a rendelkezésére. Oldja meg a problémát!
18
Megoldás: 8 – 2 3 – 3 pénz kerül a mérleg serpenyőibe
ha egyensúlyban marad a mérleg, akkor a maradék két pénz közül az egyik hamis, ha nem, a könnyebb oldalon lévő 3 közül az egyik az a második mérés sémája ugyanez
19
A problémamegoldás folyamata
Fázisok Lénárd Ferenc szerint: ténymegállapítás a probléma módosítása megoldási javaslat kritika mellékes mozzanatok érzelmi elemek feladás, újrakezdés, megoldás
20
Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul
Egy kereskedő 30 FT-ért csodanaptárt árul. Három gyerek összedobja rá a pénzt, fejenként Ft-ot, és meg-veszik. A kereskedő később rájön, hogy a naptárt máshol 25 Ft-ért árulják, és visszaad az egyik gyereknek 5 Ft-ot. Ő nem tudja igazságosan szétosztani, ezért úgy dönt, hogy vesz 2 Ft-ért egy karamellát, Ft-ot pedig mindenki visszakap. Probléma: 3x9=27+2 Ft-ért karamellát vett, az összesen 29 Ft. Hol van a 30. Ft?
21
Megoldás: A karamellát a 27 Ft-ból vette, tehát nem +2 Ft, hanem –2Ft.
Másképpen: 2x9=27, 27–2=25, vagyis =30 Ft. Gondolja végig, a megoldás során hogyan jelentek meg a fázisok?
22
Fázisok Pólya György szerint:
a feladat megértése tervkészítés a terv végrehajtása a megoldás ellenőrzése
23
Helyettesítse számokkal a betűket úgy, hogy a művelet igaz legyen!
CSAK +OKOS DOLOG
24
Megoldások: Ami nem cserélhető: , 4, 9 és a 0.
25
A problémamegoldás formái
diszkurzív (következtető) intuitív (ötletszerű ráeszmélés) próba – szerencse (gyakorlati cselekvésben kivitelezett problémamegoldás)
26
Sémák gátolják és segítik a problémamegoldást
27
Mert ezt szoktuk meg! beállítódás
28
Oldja meg! Egy mekk kétharmad részéig van kütyüvel és ez háromnegyed azóta, hány azótás a mekk? Ha támaszkodhatunk a mindennapi tapasztalatainkra a feladat egyszerűbbnek tűnik:
29
Egy kanna kétharmad részéig van mézzel és ez háromnegyed liter, hány literes a kanna?
30
A megoldás sémája: kétharmad rész háromnegyed liter
egyharmad rész háromnyolcad liter háromharmad rész kilencnyolcad liter, vagyis a kanna egyegész egynyolcad literes
31
Így már nyilvánvaló: kétharmad rész háromnegyed azóta
egyharmad rész háromnyolcad azóta háromharmad rész kilencnyolcad azóta, vagyis a mekk egy egész egynyolcad azótás
32
Kérdés: mi a mekk? (egy tároló) mi az azóta? (egy mértékegység)
mi a kütyü? (valamilyen anyag)
33
A szöveg bármilyen szimbó-lummal helyettesíthető! (pl. X-szel)
kétharmad X= háromnegyed egyharmad X= háromnyolcad háromharmad X= kilencnyolcad, vagyis:
34
A gondolkodás leggyakoribb műveletei
analízis szintézis absztrahálás általánosítás konkretizálás rendezés analógia
35
A gondolkodás gondolkodási műveletekben valósul meg:
cselekvés szintjén képi szinten konkrét fogalmi szinten absztrakt fogalmi szinten
36
Köszönöm a figyelmüket!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.