HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, 2006. december 06.

Az előadások a következő témára: "HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, 2006. december 06."— Előadás másolata:

1 HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, 2006. december 06.

2 I. A PÓLUS FOGALMA Köznapi tartalom Sűrűsödés, koncentráció (létezik, minden területen erős) A pólus program decentralizálás (K+F bázisú gazdaság fejlesztésével)

3 Fejlesztéspolitikai fogalom Új fejlesztéspolitikai megközelítések Európában –2004. Bécs: európai városok összejövetele (gazdaság, szociális felelősség, térségi szervező) –2004. Franciaország: iparpolitikai rangja Innováció új kerete (fejlesztési pólus pályázat)

4 Területfejlesztési megközelítés: város és településhálózat együttműködése (funkciómegosztás, életminőség) Versenyképességi megközelítés: cégek, K+F intézmények, egyetemek, oktatói együttműködése (verseny, foglalkoztatás) –„kínálati” megközelítés: infrastruktúra fejlesztés városi bázison –„keresleti” megközelítés: innovációs láncok, közös stratégia, tartós együttműködés.

5 II. PÓLUS PROGRAM GAZDASÁG ÉS/VAGY TERÜLETEJLESZTÉS Sok vita, félelem Francia pólusok kiindulási pontjai (társadalmi megközelítés, francia iparvállalatok vezető szerepe)

6 –Magyar sajátosságok Külföldi nagyvállalatok (saját stratégia) --- a motor az egyetem és a pólusváros Egyetemi központok fejlesztése (tudásbázis, minőségi munkaerő, K+F szervező és nem csupán adóelengedés) Tartós kapcsolati hálók építése (klaszter, KKV-k) Nemzetközi hálózatba kapcsolódás igénye Modell a modern gazdaságfejlesztéshez Probléma –növekedés és foglalkoztatás kettőssége –KKV szektor állapota

7 III. MIÉRT „NEHÉZ” A FEJLESZTÉSI PÓLUS PROGRAM TERVEZÉSE Speciális tervezési kereteket igényel (nincs közigazgatási háttere, de kell menedzsment) Sajátos arányokat kell biztosítania a közösségi és privát szereplők között Több éve érvényes, összehangolt célokat igényel (biopolisz, egészségipar, környezetipar, autopolisz) --- átnyúlik politikai ciklusokon

8 Új növekedési hajtóerő – a tudás – a fejlesztésének módjait kell tervezni –Térben „mobil” növekedési tényező –Kollektív képességfejlesztést igényel –Kapcsolat és hálózatépítés, nemcsak infrastruktúra –„egyedül nem megy” – integrált fejlesztések –Korrekciós képesség kialakítása Probléma –Tervezési és menedzsment tudás –Társadalmi-politikai kultúra mai állapota

9 IV. MIÉRT „JÓ” A PÓLUS PROGRAM Nem lehet sziget, csak motor, a kapcsolatrendszereket dinamizálja és ezáltal javítja az eredményeket (közösségi marketing, optimalizált erőforrás felhasználás) Jelentős a visszahatása más területek tervezésére (integráló funkció városi és regionális szinten pl. logisztikai, oktatás, üzleti szolgáltatásfejlesztés, stb.9

10 A jövedelem és foglalkoztatás a fő cél, nem csupán a „pénz elköltése” A dinamizáló társadalmi csoportokra kell fókuszálni (ifjúság, magasan képzett emberek) --- kohéziós kényszer is érvényesül Életminőség feladatai hangsúlyosak A partnerség és együttműködési kultúráját fejleszti A tudásgazdaság infrastruktúrája ---város és térségfejlesztést eredményez Hálózatok működtetése --- készség és kompetencia, funkciófejlesztést eredményez A vízió --- identitásfejlesztést eredményez

11 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!