A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak.

Az előadások a következő témára: "A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak."— Előadás másolata:

1 A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak

2 A kutatómunka fázisai

3 A tervez ő sablon egy kutatásban A jutalmazás hatását vizsgáljuk óvodások viselkedésére a terv szerint a kísérlet helyszíne egy óvodai játszószoba, ahol 4-5 éves középső csoportos gyerekekkel kezd játszani a kísérletvezető, két külön (10-10 fős) csoportban gyerekek játékai közé mindkét csoportban előzetesen egy ismeretlen, meglepetést tartogató dobozt teszünk, amit a kísérletvezető megtilt kibontani, majd távozik. Az egyik csoportban csupán a tiltás hangzik el, a másik csoportban viszont a tiltás betartása esetén jutalmazást helyez kilátásba A két helyzetről videókamera segítségével felvételt készítünk.

4 A tervez ő sablon

5

6 A hipotézis felállításának el ő zményei A kutatási kérdés egyben egy nagyon fontos definiálási kérdés is, mert meghatározzuk, hogy mely elméleti kereten belül gondolkozunk A pedagógiában és pszichológiában a vizsgálatok segítségével kétféle információt gyűjthetünk. Egyrészt a mi? kérdésre adott válaszok leíró és prediktív jellegű információt adnak, másrészt a miért? kérdésre az oksági viszonyok megértését és magyarázatát hozzák létre Általában a leíró/prediktív jellegű kutatások nem experimentális vagyis beavatkozás mentes vizsgálatokat alkalmaznak, míg a magyarázatra, okságra, megértésre alapozók, inkább experimentális vizsgálatokat igényelnek.

7 Leíró és magyarázó jelleg ű kutatás

8 Hogyan alkossunk hipotézist? Példa: A filmen látott agresszió hatásait vizsgáló kutatási problémán keresztül bemutathatóak a jó és rossz hipotézis-megfogalmazás jellemzői A felállítandó hipotézis szakirodalmi előzménye: Bandura és munkatársai (1963) bebizonyították, hogy egy agresszív viselkedést mutató modell látványa fokozza az agresszió megjelenését, mert a modell megfigyelésével elsajátítjuk a látott viselkedést, minden további megerősítő tényező nélkül. Úgy cselekedni mint mások az önmagában megerősítő hatású, és a modell látványa csökkenti az agresszív viselkedésre vonatkozó szociális gátlásokat.

9 Hogyan alkossunk hipotézist? A hipotézis jellemzői: Vizsgálható és ellenőrizhető Példa: A valóságtól elszakadó rajzfilmeken bemutatott agresszió látványa növeli a gyermekek felnőttekkel szemben mutatott nyílt, támadó viselkedését. Ellenpélda: A filmen látott agresszió növeli a háborúk valószínűségét. MERT ez a feltételezett összefüggés közvetlenül nem tesztelhető, a háborúk kialakulásának valószínűsége mint változó túl nagy és túl összetett kategória ahhoz, hogy egy változóként megragadhassuk. Az összefüggés más-más empirikus szintre utal: a filmen látott agresszió intraindividuális, míg a háború egyén feletti szinteket (társas, csoport) céloz meg.

10 Megalapozott, indokolt és nem „légből kapott”, már korábban létező elméletekből, tényekből kiindulva fogalmazzuk meg. Példa: A filmen látott erőszak hatására csökken a fenyegető ingerekre mutatott érzékenység. Ellenpélda: A filmen látott agresszió depressziót okoz. MERT nehezen bizonyítható, hogy a filmen látott agresszió és a depresszió kialakulása között közvetlen kauzális kapcsolat van, a fent bemutatott elméleti háttérhez nem köthető, elméletileg nincs megalapozva.

11 A feltételezett változók között összefüggés van, ami ugyanakkor nem triviális mindenki számára ismert kapcsolat. Példa: A televízióban látott negatív, agresszív hősökkel való azonosulás nagyobb mértékben növeli az erőszakos viselkedés megjelenésének esélyét az óvodai játékban, mint a pozitív, de ugyancsak agresszív hősökkel való azonosulás. Ellenpélda: A gyerekek az agresszív viselkedést a televízióból tanulják. MERT az összefüggés csak részben igaz, agresszív mintát nem csak a televízióból kapnak a gyermekek, másrészt túl általános, már korábban bebizonyított összefüggést állít. Ellenpélda: Az erszakos filmek rossz hatással vannak a gyerekek fejlődésére. MERT ez az összefüggés túl triviális, és a megfogalmazás túlságosan általános, nem konkretizált: „gyermekek fejlődése” alatt nagyon sok mindent értünk.

12 A hipotézis olyan állítás, amely tisztán és precízen van megfogalmazva. Példa: A televízióban látott agresszív viselkedést alkalmazó negatív hősök modellt nyújtanak a gyermekek számára, ami növeli az erőszakos viselkedés megjelenésének esélyét az óvodai játékban. Ellenpélda: A filmen látott agresszió összefüggésben van a fiúk közötti óvodai verekedésekkel. MERT ez a hipotézis egyrészt csak azt állítja, hogy van kapcsolat a látott agresszió és a verekedés között, nem határozza meg, hogy milyen jellegű az összefüggés. Továbbá az „óvodai verekedés” nem szakkifejezés, nem pszichológiai jelenség, hanem egy vizsgálni kívánt jelenség megfigyelési (operacionalizált), viselkedéses szintje.

13 Egy világos problémára fókuszál. Példa: A filmen látott erőszak hatására csökken a fenyegető ingerekre mutatott érzékenység. Ellenpélda: Az agresszió hatására megváltozik a gyermek személyisége, nehezen kezelhető, szorongóbb lesz. MERT pontatlan, túl nagy területre vonatkozik: az „agresszióra”, a „személyiségre, ami túl összetett, ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk, ezáltal nincs körülhatárolva a probléma. Ezenfelül a hipotézis egyszerre több jelenség között is kapcsolatot tételez fel, ami megnehezíti a probléma vizsgálatát.

14 Pontosan, de kellően általánosan fogalmazzuk meg a hipotézist, a részleteket hagyjuk a módszertani részre! Példa: Az erőszakos eseményeket tartalmazó filmek nézésével eltöltött idő egyenes arányban áll a verbálisan kifejezett agresszió mennyiségével. Ellenpélda: A „Tini Nindzsa” nézésével eltöltött idő mennyisége egyenes arányban áll a PFTben mutatott expresszív agresszió mutatóval. MERT ez a hipotézis már az operacionalizált, a kísérlet megvalósítási szintjére vonatkoztatva fogalmazza meg a feltevését. A „Tini Nindzsa” önmagában nem egy pszichológiai jelenség, hanem egy rajzfilm, ami jó példája a filmen megjelenő agressziónak, ezért alkalmas arra, hogy ezen keresztül vizsgáljuk az agresszió hatását a fiatalokra. De a hipotézisbe nem szokás beleírni, csak amikor a változókat határozzuk meg.

15 Gyakorlatok hipotézisalkotásra A következő hipotézisekről döntsd el, hogy megfelelőek-e és indokold döntésedet! 1. A csecsemők tanulási képességei folyamatosan növekednek az élet első hónapjaiban. 2. A 2 éves gyerekeknél a szavak kétszavas mondatokba való rendezésének képessége egybeesik azzal, amikor a mintha- játékokban tárgyakat kezdenek kombinálni. 3. A másodlagos érzelmek megjelenésének feltétele a társas normák megértése és alkalmazása mások és a saját viselkedésében. 4. Az agresszív szülők gyerekei is agresszívek. 5. Az agresszív szülők gyakrabban erősítik meg gyermekeik erőszakos viselkedését.

16 6. Az agresszió megfékezésére használt testi fenyítés hatására az agresszió szintje tovább emelkedik a gyermekekben. 7. Az iskolai oktatás általában növeli az emlékezet terjedelmét. 8. A Raven (nem verbális intelligencia) tesztben kapott intelligencia hányados értéke lineáris összefüggést mutat az iskolázottság mértékével. 9. Az etnikai csoportok közötti intelligencia hányadosbeli különbséget a társadalmi-gazdasági helyzet magyarázza. 10. A tanárok a diákok nevére jobban emlékeznek, mint az arcukra. 11. Két feladat egyidejű végrehajtása attól függően fog interferálni egymással, hogy milyen mértékben begyakoroltak a feladatok.

17 Gyakorlatok hipotézisalkotásra A következő hipotézisek jelenlegi formájukban még nem használhatóak, ezért fogalmazd át őket úgy, hogy elfogadhatóak legyenek! 1. Az anya-gyermek közötti kötődés minőségét sok minden befolyásolhatja, például az olyan családi feszültségkeltő tényezők, mint a társadalmi-gazdasági helyzet vagy a felnőttek közötti egyet nem értés. 2. Azok az anyukák, akik legalább néhány évig jártak iskolába, többet beszélgettek gyerekeikkel, és jobban teljesítettek az iskolában és a kognitív jellegű tesztekben. 3. Az eltérő körülmények között nevelkedő egypetéjű ikrek intelligencia hányadosa hasonlóbb, mint azonos körülmények között nevelkedő kétpetéjű ikreké.

18 4. Ha a serdülők azt tapasztalják, hogy szüleik szigorúbbak lettek a felnőttkort elérve, akkor válaszképpen a kortársaik felé fordulnak, míg ha szüleik bevonják őket a családi döntésekbe és bátorítják őket, akkor kisebb mértékű a szülők elutasítása. 5. A nagy zenészeknek néha rendkívüli zenei memóriájuk van. 6. A számnevek kiejtésének gyorsaságában a kínaiak a legjobbak, ezért jobb az átlagos emlékezeti számterjedelmük az angolokénál. 7. A magzati élet alatt az anyát érő stressz hatására a gyermekek később szorongóbbak és izgatottabbak lesznek.