A közgazdaságtan tablója

Az előadások a következő témára: "A közgazdaságtan tablója"— Előadás másolata:

1 A közgazdaságtan tablója
Korai szerzők Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás Fiziokraták Merkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de Nemours J.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North Klasszikus politikai gazdaságtan A Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill Marxista politikai gazdaságtan Neoklasszikus közgazdaságtan K Marx 1867 K Kautsky 1899 E Bernstein 1899 W S Jevons 1871 C Menger 1871 L Walras 1879 Osztrák iskola Institucionalisták C Menger 1871 E von Böhm Bawerk 1889 R Hilferding 1910 R Luxemburg 1913 V I Lenin 1916 A Marshall 1890 Keynesi közgazdaságtan T Veblen 1899 K Wicksell 1898 I Fisher 1911 AC Pigou 1912 J M Keynes 1936 M Kalecki 1933 J R Hicks 1939 R Harrod 1939 F Knight 1921 C Mitchell 1913 J R Commons 1934 J Schumpeter 1912 J Robinson 193 E H Chamberlin 1933 P Samuelson1947 M Dobb 1937 P Sweezy 1942 L von Mises 1947 N Kaldor 1955 J Robinson 1956 Chicagói iskola P Baran 1957 Neoricárdiánus közgazdaságtan M Friedman 1968 G S Becker1964 P Sraffa 1960 Kortárs közgazdasági iskolák Heterodox politikai gazdaságtan Ortodox közgazdaságtan Marxisták&neomarxisták Institucionalizmus Neoricardiánus&posztkeynesi Neoklasszikus& Keynesiánus Új klasszikus makroökonómia Új osztrák iskola P S Sweezy E Mandel J K Galbraith G Mirdal A Hirschman I Steedman A Eichner F A Hayek R Lucas N Walras T Sargent P Samuelson J Tobin

2 Arisztotelész Platon tanítványa A közgazdaságtan (oikonomika) névadója
„Minthogy minden városállamban egy bizonyos fajta közösséget ismerhetünk fel,s minden közösség nyílván valami közjó megvalósítására alakult…,világos, hogy noha mindenki valami jó elérésére törekszik, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis az a legfőbb rendű közösség törekszik, amely, a többit mind magába foglalja. Ez pedig az, amit városállamnak nevezünk, vagyis az állami közösség.” i.e.384-i.e.322 „Okvetlenül szükséges tehát, hogy egyvalamivel tudjunk mindent megmérni, ez az egy valami tulajdonképpen a szükséglet, ami mindent összetart, a pénz pedig mintegy a szükséglet helyettesítésére keletkezett megegyezés alapján.” Fő műve: Politika

3 Aquinói Szent Tamás Az igazságos árról szóló tan kidolgozásával
máig hatást gyakorol a katolikus társadalom-felfogásra. „Minden embertömegben kell vezető hatalomnak lennie, mivel ahol sok ember van együtt, és mindegyik a saját érdekét nézi, felbomlana és szétesne a sokaság, ha nem létezne olyan intézmény, amely a közjóról gondoskodik.” Fő műve: Summa Teologiae A pénz szükségletet kielégítő dolog. (nem funkcionál tőkeként) XIII. szd.

4 Merkantilizmus Cél: minél több arany kerüljön az országba.
Az állam anyagi jólétének legfőbb forrását a nemesércek jelentik. Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók előtérbe kerülnek A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet adni őket Jean-Baptiste Colbert Cél: minél több arany kerüljön az országba. Az állami beavatkozás teremti meg a gazdasági folyamatok szabályszerűségét. „A merkantilizmus képviselői szerint a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” XIV. Lajos

5 Fiziokratizmus 18. szd. természet+erős Tableau économique termékek és jövedelmek körforgása a különböző osztályok között „természetes rend” eszméje A gazdaság, mint egy test: Mezőgazdaság: gyomor Főldesurak: szív Ipar: tüdő Francois Quesnay A fiziokratizmus megteremtője A gazdagság forrása a mezőgazdaság Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. Három szektoros modelljükben a három szektort a földbirtokosok, a bérlők és az iparosok alkotják. Közöttük lévő egyenlő értékek cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését. Jelentősebb képviselő Anne Robert Jacques Turgot

6 Klasszikus közgazdaságtan
18-19 szd. Thomas Malthus David Ricardo 1776 David Ricardo nevével fémjelzett munkaérték-elmélet szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. Adam Smith - láthatatlan kéz - a gazdagság forrásának elsősorban a munkát tekinti A piaci mechanizmusok tökéletes működésében való hit. A tökéletesen versenyző piac alapelveinek megfogalmazása . Az állam feladata mindössze az éjjeli őr szerep és a közjavak előállítása. Jean-Baptiste Say John Stuart Mill A Say-dogma szerint minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki. Marx és Keynes is elutasítja a Say-dogmát

7 Karl Marx „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság A tőkés gazdaság bukása szükségszerű A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok A gazdaság mikro- és makro-szemléletű vizsgálata Engels Friedrich

8 Neoklasszikus közgazdaságtan
A mikroökonómia, mint tudomány Fogyasztói többlet Termelési tényezők Megcáfolták David Ricardo munkaérték-elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. A piaci mechanizmusok működése tökéletes Alfréd Marshall Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória. Leon Walras

9 Hermann Heinrich Gossen
I.Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” II: „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”

10 John Maynard Keynes C(Y)=C0+ Fogyasztási határhajlandóság Beruházási multiplikátor ĉY Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget A monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást.

11 George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90
George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort: „Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" - Milton Friedman Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia. Nixontól Reaganig több amerikai elnök, ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott. Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette 1976-ban kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat

12 Paul Anthony Samuelson
A közgazdaságtant alapvetően matematikai oldalról közelítette meg. Nobel-díj: Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért 1970 1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower, majd 1968-tól Kennedy elnök gazdasági tanácsadója volt.