A védőnők szerepe a gyermekbántalmazás megelőzésében

Az előadások a következő témára: "A védőnők szerepe a gyermekbántalmazás megelőzésében"— Előadás másolata:

1 A védőnők szerepe a gyermekbántalmazás megelőzésében
Dr. Kovács Zsuzsanna Pécs 2008. március 1.

2

3 Gyermekvédelmi Törvény
„A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak.”

4 Bántalmazás különböző típusainak előfordulási gyakorisága
Forrás: Barkó É. 1995

5 A gyermekjóléti szolgálathoz fordulás fő okai %-ban (2003.)
Forrás: Herczog M.

6 Elhanyagolás: Bántalmazás:
Veszélyeztetés: A gyermek alapvető fizikai és/vagy pszichológiai szükségleteinek tartós elhanyagolása és/vagy a gyermek bántalmazása. Elhanyagolás: Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Fajtái: érzelmi fizikai oktatási/nevelési Bántalmazás: Valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül Fajtái: érzelmi fizikai szexuális

7 Ki az elkövető? Forrás: WHO

8 Rizikófaktorok 1. Családi körülmények
szociális (szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség) túl fiatal anya egyedülálló szülő mostohaszülő vagy bizonytalan élettársi kapcsolat az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől zavarok a családi kapcsolatrendszerben erőszak a családtörténetben (a szülő bántalmazott, vagy elhanyagolt gyermek volt) A szülő személyiségével összefüggő problémák a szülő éretlen, közömbös vagy túl aggódó, intoleráns mentális betegség, alkohol-, drogfüggőség, deviancia szülő gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt

9 Rizikófaktorok 2. A gyermekkel kapcsolatos tényezők
koraszülött, kis súlyú gyermek az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától két gyerek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg gyermek nehezen kezelhető gyermek

10 Gyermeknél észlelhető viselkedési gyanújelek 1.
kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya túlságosan készséges, alázatos vibráló, agresszív, figyelmet követelő félénk, riadt, túlérzékeny bizalmatlan, fél a szülőtől félelem bizonyos személyektől pl.: férfiak, katonák stb. elmenekülés otthonról alvászavarok, evészavarok regresszív viselkedés koraérett magatartás droghasználat depresszió, bűntudat, szégyenérzet váratlanul bekövetkező változások a viselkedésben öngyilkossági késztetés, kísérlet

11 Gyermeknél észlelhető viselkedési gyanújelek 2.
Gyermekközösségben észlelhető viselkedési gyanújelek gyenge kapcsolat a kortársakkal korai érkezés az iskolába, késői távozás, hiányzás szinte soha gyakori hiányzás, passzivitás az iskolai és egyéb programokban koncentrálási, tanulási nehézségek iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása Viselkedési gyanújelek a vizsgálat során extrém sírás orvosi vizsgálat alatt nem néz a szülőre biztatásért fél a fizikai érintéstől, simogatáskor elrántja a fejét az átlagosnál jobban fél, vonakodik a levetkőzéstől

12 Elhanyagolásra, bántalmazásra utaló szülői magatartás
védőoltások indokolatlan elmaradása orvosi, védőnői, ápolói tanácsok be nem tartása kórházba került gyermeket a szülők nem látogatják, nem viszik időben haza kórházi látogatáskor italos állapot, kontrollálatlan magatartás türelmetlen, agresszív szülő apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő túlaggódó, (indokolatlanul) gyakran orvoshoz forduló szülő szülő a tényektől függetlenül „másnak, rossznak” tartja a gyermeket a sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel szülő, vagy gondozó a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz a gyermek a sérülésről másképp számol be, mint a szülő szoptatás elutasítása, hárítása

13 Az elhanyagolás szomatikus gyanújelei
alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, disztrófia erősen kiszáradt, vagy lehűlt állapotban kórházba, rendelésre kerülő gyermek a kórházba rövid időn belül, leromlott állapotban visszatérő gyermek ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, rovarcsípések nyomai piszkos, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat elhanyagolt bőrfertőzések, impetigo, pelenka-dermatitis túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, mérgezés ismeretlen eredetű eszméletvesztés (agyrázkódás) korábbi sebesülésekre utaló jelek

14 Fizikai bántalmazásra utaló gyanújelek
a bántalmazás látható nyomai: égés, forrázás fojtogatás nyilvánvalóan nem baleseti eredetű sérülések, égés, forrázás, mérgezés többszörös különböző időben keletkezett, a gyógyulás különböző stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás, koponya, borda, hosszú csövescsontok nem baleseti eredetű törése régi törésre utaló radiológiai eltérések ellentmondásos történet a sérülésről a gyermek (szinte szó szerint) ismétli a szülő történetét, tagadja a korábbi bántalmazást

15 Sose rázd a gyermeket! – Never shake your baby!
Forrás:

16 Szexuális bántalmazás gyanújelei
Nem specifikus jelek: a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat alhasi fájdalom fájdalom és viszketés az anális-genitális területeken krónikus fájdalmas vizelés, ismétlődő húgyúti fertőzések Specifikus jelek: a végbél sérülése, vérzése, váladékozása, széklettartási zavarok a genitália makacs gyulladása, sérülése, hymen sérülése a kiskorú terhessége, nemi betegsége prostitúció, promiszkuitás

17

18 Fontos jogszabályok 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az évi CLIV. Törvény az egészségügyről 2002. évi LVIII. Törvény egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról A Büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX Törvény kiegészülve a „Távoltartás” alcímmel és a 138/A. §-sal

19 Néhány hasznos telefonszám
ESZTER Ambulancia (1) (pszichoterápiás szakrendelés a szexuális erőszak áldozatai számára) NANE (1) (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) Női- és Gyermekjogi Jogvédő Program Irodája (jogsegélyszolgálat) (1) (1) Menhely Alapítvány Diszpécserszolgálata (1) Nővonal SOS Krízis Alapítvány Élet Alapítvány Caritas Kék Vonal  000 Kék Vonal/ Szakember-szakember vonal (1)

20 Esetismertetés-kérdések
Helyes volt e, hogy a mentőszolgálat nem adott felvilágosítást a háziorvosnak? Intézményi bántalmazás-e, hogy egy 8 hónapos kisbaba ügyének elbírálása 8 hónapig tartott? A gyámhatósági eljárást miért nem tudta befolyásolni a gyermekjóléti szolgálat, az orvos és a védőnő egybehangzó véleménye? Miért nem bevett gyakorlat, hogy a TEGYESZ által tartott esetkonferencián részt vegyen valamennyi érintett szakember? Figyelembe vesszük-e a kisgyermek érzelmeit?

21 Teendők – legalább mi, szakemberek ne legyünk bántalmazók!
Nemzetközi program: 3 P Hazai jogalkotás jogalkalmazás oktatás, nevelés Köszönöm a figyelmet