A 12. század és a magyar-bizánci ellentétek

Az előadások a következő témára: "A 12. század és a magyar-bizánci ellentétek"— Előadás másolata:

1 A 12. század és a magyar-bizánci ellentétek
69. A 12. század és a magyar-bizánci ellentétek Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható

2 A korszak általános jellemzői Magyarországon
Aktív külpolitika Magyarország a balkáni tényező lesz (Még Szent László hódította meg Horvátországot). Könyves Kálmán Horvát Király lesz 1102, Zadar 1105-ben behódol, és más dalmát városok is. Dalmácia miatt elhúzódó konfliktus alakul ki a Velencei köztársasággal. A 12. században Magyarország területeket szerez a Szávától Délre is. Az országban tovább fejlődött a nyugati típusú feudalizmus. Kálmán halálát követően (1116) fél évszázadig folytonos trónviszályok és belső harcok következtek. A várkatonaságot és a paraszti fegyveres erőket lassan felváltja a páncélos lovagok alkotta hadjáratokra alkalmas sereg.

3 Bizánc a században Bizánc viszonylag szilárdan tartja Kis-Ázsia jelentős részét, a szeldzsuk törökök veszélyeztetik, de nem törik meg. A Balkán-félszigeten a 11. század végétől ismét megerősödik. Sikeres hadseregreform megvalósulása (a próniák létrehozása - katonai szolgálatért cserébe adományozott birtok). Tehetséges és sikeres uralkodó, I. Mánuel ( ) . a szétszabdalt Bizánc Egyes vélemények szerint a magyar-bizánci ellentétek meghatározzák az egész korszakot, mások szerint ezek a konfliktusok fontosak, de nem ilyen jelentősek.

4 Velence Gazdag köztársaság kiterjedt birtokokkal.
Annak idején az Adriai tengert Velencei öbölnek (Mos veneticum nevezték). A Doge (A velence ügyeit intéző fő magisztrátus) hatalma akkora volt, hogy kereszteshadjáratokat tudott pénzelni. A keresztesek a velenceiek érdekeit szolgálják ki, amikor pl. a magyaroktól elveszik Zára (Zadar) 1202-ben, vagy amikor elfoglalják Konstantinápolyt 1204-ben.

5 A trónviszályok Magyarországon
Noha gyakoriak voltak nem ingatták meg az ország stabilitását. István és Borisz (Akit apja Kálmán nem ismert el). II (Vak) Béla és II. Géza küzdelme. II. László és IV. István (II. Géza testvérei) Komnénosz Mánuel III. István ellen II.Lászlót (1162), majd IV. Istvánt (1163) támogatta. III. István és III. Béla (II. Géza gyerekei). III. István halála (1172) után trónviszály a két testvér, Géza és Béla között, végül Béla győz.

6 Magyarország uralkodói a 12. században
Könyves Kálmán ( ) II. István ( ) II. Vak Béla ( ) II. Géza ( ) III. István ( ) II. László ( ) ellenkirály II. Béla fia III. Béla ( ) Imre ( ) Sajnos nincsenek ill. nagyon ritkák a hitelesnek tekinthető ábrázolások.

7 Bizánci-magyar dinasztikus kapcsolatok
1104. Szent László lánya, Priszka (Piroska) Eiriné néven bizánci császárné, Alexiosz fia, Komnénosz János felesége, Mánuel anyja. - A dinasztikus kapcsolatok, szövetség miatt jött létre a házasság. - Eiriné nem feledte magyarországi származását. - Kolostort és ispotályt („kórházat”) alapított. Mivel a későbbi császár anyai ágon Szent László leszármazotta volt, ezért igényt támaszthatott Magyarországra. István, Géza testvére Mánuel bizánci császár unokahúgát vette feleségül, ezért őt támogatták Géza fiai ellenében. III. Béla Bizánci első felesége Mánuel feleségének féltestvére Châtillon Anna lett.

8 Bizánc és Magyarország érdekütközései a Balkánon
Bosznia és Raška elvben bizánci területnek számítottak a bizánci felfogás szerint. Dalmáciában, a Száva és a Duna mentén voltak vitatott területeik. A bizánciak Szerémséget tekintették saját területnek, de hadjáratokat vezettek északabbra is (Bácsot fosztogatták). Raška fejedelme önállóságra törekszik, és a majdani középkori Szerbia alapjait teremti meg. A Nemanja dinszatia kezdei. A bizánci uralkodó 1162 és 1165 között Magyarországot vazallus állammá akarta tenni, de ez sem de iure sem de facto nem sikerült.

9 Komnénosz Mánuel

10 A magyar-bizánci konfliktus eseménytörténete I. Mánuel előtt
magyar támadás és bizánci ellentémadás, Álmos az esetleges trónkövetelő is Bizáncban volt. Borisz is bizánci támogatást kapott. II. Béla megszerzi „Rámát” (A mai Bosznia középső részét), 1149. szerb lázadás Bizánc ellen amit a magyar király támogat, a normannokkal szövetségben harcoltak bizánc ellen, ugyanis a német és a bizánci császár Itália felosztására készült, amit a normannok, a franciák elleneztek. II. Géza támogatta a Welfeket a Hoenstaufen császárok ellen, és a Kijevi Russzal is háborúzott. Egy időben Andronikosz trónkövetelőt is Mánuel ellenében támogatta. Balkáni területeket foglal el.

11 Komnénosz Mánuel és a magyarok
Mánuel elfoglalta a Magyarországhoz tartozó Zimonyt, Szerémséget kifosztotta 1155-ben 5 éves béke II. Géza és I. Mánuel között 1160. körül Borić bán a Bizánciak ellen harcol. Mánuel bizánci császár célja a területek visszaszerzése, amit nagy erővel el is kezd. III. István ellenében először II.Lászlót (1162), majd IV. Istvánt (1163) támogatta, formailag egyik király sem lett bizánci hűbéres 1162 II. Lászlót sikerül a magyar trónra juttatnia Mánuel bizánci császárnak (noha eredetileg Istvánt akarta) 1163 után amikor III. István legyőzte IV. Istvánt Mánuel támadásba kezd, de meggondolja magát, és inkább tárgyal a balkáni területek visszavételére koncentrál és bizáncba viszi Bélát István öccsét, akit eljegyez a lányával, de később alacsonyabb rangú családtaggal nősül, és III. István sem akarja átengedni bizáncnak a területeket 1165 Mánuel nagyerejű támadása, és a területek visszaszerzése, Horvátországot, Dalmáciát, Boszniát és Szerémséget Bizánc birtokba vette III. István sikertelen válaszlépései 1172. Mánuel segíti trónra III. Bélát, aki a szofiai esküben kötelezi magát, hogy nem lép fel a bizánciak ellen. Mánuel 1180-as halála után Béla visszaszerzi Magyarország pozícióit a Balkánon. Kulin bán és a bogumilizmus, Imre király feladata megfékezni az eretnekséget.

12 Bizánc Komnénosz Mánuel halálakor 1180-ban

13 Egyéb magyar külpolitikai törekvések
A magyarországon átvonuló keresztes hadakkal egyre jobb az együttműködés. II. Géza jól feltalálta magát a két császár és a francia normann (dél-itáliai) szövetségben, Magyarország a térség vezető hatalma. Hadjáratok Halics ellen, nem hoznak sikert.

14 III. Béla az Árpád-házi zászlóval (Képes Krónika)

15 A korszak legjelentsősebb uralkodója III. Béla
1163-tól Bizáncban élt, 1165-ben a deszpotész rangot kapja, aza a császár mögött a második a birodalomban, a bizánci trón várományosa. 1170-ben Mánuelnek fia született, így Béla szerepe módosul. 1172-ban feleségével hazatért Magyarországra. III. Sándor pápa és I. Mánuel császár is egyetértett hatalomra jutásával. Nem lett bizánci vazallus, de a térség bizánci orientációja megerősödött. Belviszonyokban semmiféle bizánci befolyás nem érvényesült 1180. Mánuel halála után nagy területeket hódít Bizánctól. (dalmáciai, horvátországot, Száva és Duna menti városokat szerez vissza (Sirmium, Nándorvehérvár (Belgrád), Barancs (Braničevo)) 1185-ben a normannok szövetségese Izsák császár ellenében. között a Bolgár Bizánci konfliktusban semleges. 1188 halicsi hadjárat 1189. keresztesek, Barbarossa Frigyes vonul át az országon, a következő évben közvetít a keresztesek és a bizánciak között. 1191. Tárgyalásokat folytat a bizánci császárral II. Izsákkal. Szerb területeket hódoltat.

16 Angelosz Izsák pénze

17 III. Béla uralmának jelentősége
Az ő idejében készül el egy összeírás a jövedelmeiről, ami mélyebb betekintést ad az ország életébe. Elékészül a Halotti beszédet tartalmazó kódex. Bevezeti az írásban történő ügyintézést. 1192. Szentté avattatja I. László királyt. Magyarországot balkáni hatalommá teszi.

18 „Minthogy az emberi természet gyarlósága
következtében s az idő előrehaladtával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt, amiben a szerződő felek egymás között megállapodtak” Az írásbeliség elrendelése ( III. Béla 1181. évi okleveléből )

19 Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: Komnénosz Mánuel: Bizánc Komnénosz Mánuel halálakor 1180-ban: III. Béla az Árpád-házi zászlóval: Angelosz Izsák pénze: