Az etikett és protokoll sajátosságai külföldön

Az előadások a következő témára: "Az etikett és protokoll sajátosságai külföldön"— Előadás másolata:

1 Az etikett és protokoll sajátosságai külföldön

2 Hogyan viselkedjünk Európában?
Az EU-csatlakozás küszöbén fontos felismerni azt a tényt, hogy a már EU-tag­államok még nem ismernek jól bennünket, nincsenek a valóságnak megfelelő elképzeléseik arról, hogy Magyarország milyen viselkedéskultúrával rendelkezik és az miben tér el az egyes tagállamokban elfogadott és betartott viselkedési normáktól, illemszabályoktól.

3 Hogyan viselkedjünk Európában?
Gyakran az Európai Unióban élő emberek tudatában a már régóta ismert szereotípiák élnek arról, hogy mi magyarok hogyan viselkedünk, mit eszünk, iszunk, mennyire ügyelünk a környezetünkre. A leggyakrabban hallott sztereotípiák egyike, hogy mi csak nagyon fűszeres, csípős, zsíros ételeket fogyasztunk, hogy nálunk sok a kövér ember.

4 Hogyan viselkedjünk Európában?
Természetes, hogy ezek a feltételezések megrökönyödést váltanak ki belőlünk, de igazságtalanság lenne azt gondolni, hogy nekünk nincsen hasonlóan elképesztő képünk a németekről, a franciákról, vagy akár az angolokról.

5 Hogyan viselkedjünk Európában?
Természetesen a szetereotípiák egy adott nemzetre jellemző valós tulajdonságok alapján alakultak ki, de mindezek ellenére nem állíthatjuk egyértelműen egyetlen nemzetről sem azt, hogy az optimista vagy pesszimista, szorgalmas vagy lusta, pontos vagy pontatlan.

6 Hogyan viselkedjünk Európában?
Fontos lenne túllépni ezeken a már régóta kialakult prekoncepciókon és megvizsgálni valamint megtanulni azt, hogy miként viselkedjünk egymással annak érdekében, hogy egy hosszabb-rövidebb társalgás után ne bántsuk meg egymást, és ne ébresszünk ellenszenvet beszélgető partnerünkben.

7 Hogyan viselkedjünk Európában?
Az EU-csatlakozást követően a magyar állampolgárok számára is egyszerűbb lett más EU-tagországba utazni, ott tanulni, dolgozni, ismerkedni. A más kultúrába történő beilleszkedés megkönnyítéséhez elengedhetetlen az adott kultúrában elfogadott viselkedési normák, szokások ismerete.

8 Hogyan viselkedjünk Európában?
A mobilitás lehetőséget ad az Európai Unión belüli mozgásra, de a lehetőséget azok tudják majd a legjobban kihasználni, azok profitálnak majd a legtöbbet a más kultúrákkal való találkozásokból, akiknek az ismerkedés nem okoz majd különösebb nehézséget. Azok lesznek majd képesek könnyebben felvenni a versenyt, akik az alapvető szokásokkal kapcsolatos ismereteket már megszerezték és egyben alkalmazni is tudják.

9 Hogyan viselkedjünk Európában?
Van-e egyáltalán különbség az egyes országok viselkedési normái között, vagy beszélhetünk-e egy Európában egységesen elfogadott, mindenkire egyformán, kultúrától függetlenül érvényes viselkedéskultúráról?

10 Hogyan viselkedjünk Európában?
A politikában, az üzleti életben megfigyelhetők jelentős hasonlóságok pl. az elvárt megjelenés, az öltözködés terén, a tárgyalásra való felkészülés módja is hasonlóságokat mutat.

11 Hogyan viselkedjünk Európában?
A leginkább szembeötlő különbségek a hétköznapokban figyelhetők meg. Eltérések mutatkoznak pl. az étkezés, a társalgás, az időkezelés, az ajándékozás, stb. területén és a fentiekre vonatkozó illemszabályok ismeretének hiánya megkeserítheti az utazó, vagy a tárgyalni készülő ember életét.

12 Hogyan viselkedjünk Európában?
Vizsgáljuk most meg az etikett és a protokoll sajátosságait a következő országokban: Nagy-Britannia Franciaország Németország Olaszország

13 Nagy-Britannia A hagyománytisztelet, a régi szokások megőrzése terén talán egyetlen más ország sem hasonlítható Nagy-Britanniához. Már a megnevezésnél is ügyelni kell: az ország hivatalos neve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. A mindennapi életben gyakran mondanak Angliát az egész országra, ami helytelen.

14 Nagy-Britannia Az angolok viselkedése hideg, távolságtartó, higgadt, kerülik az érzelemkinyilvánításokat, tárgyszerűek, határozottak és erősen ragaszkodnak hagyományaikhoz.

15 Nagy-Britannia A bemutatásnál, köszönésnél sajátos forma a „how do you do?”, amire a válasz ugyanaz. Ha valaki ténylegesen a másik hogyléte felől érdeklődik, akkor a kérdés „how are you?”. Köszönetre a válasz ugyanaz(thank you), vagy a nehezen lefordítható „you are welcome” (szívesen).

16 Nagy-Britannia Boltból, üzletből távozáskor sose mondjunk igazi üdvözlési formát (good afternoon, good bye), mert erre a válasz a meglepetés. A helyes megoldás a köszönet elharapott változata, ami nagyjából így hangzik: ‘kjú’ (‘nk you).

17 Nagy-Britannia A mindennapi életben a megszólítás egyszerűnek tűnik: az úr, az asszony, a családnév előtt áll (Mister, Mistress, lányoknál Miss; rövidítve: Mr., Mrs., Miss). Az asszonyom és a kisasszony megszólítás problémáit áthidalandó az angol nyelvhasználat régóta bevezette a kettőt egybemosó „Ms” (ejtsd: miz) megjelölést, amiből egyértelműen kiderül a nő nő volta, utalás nélkül családi állapotára.

18 Nagy-Britannia Az időjárás nemcsak formális társalgási téma: a gyorsan változó időjárású szigetországban mindenkit valóban érdekel, milyen idő volt, van, lesz… Egy másik állandó társalgási téma a királyi család. A tisztelet, az érdeklődés és a büszkeség általános, s ha a témában nem vagyunk felkészülve, hallgassunk figyelmesen.

19 Nagy-Britannia A társadalmi élet minden szintjén egyformán érvényesül a bocsánatkérés sajátos formája. A „sorry” vagy az „I’m so sorry” . Kínáláskor, köszönéskor az elfogadást vagy elhárítást egyértelműen kell jelezni a „yes, please” vagy „no, please” kifejezéssel.

20 Nagy-Britannia A hivatalos öltözködés konzervatív. Az üzleti negyedekben ma is találkozhatunk a hagyományos keménykalappal. A dohányzás elsősorban étkezésnél kötődik sajátos szabályokhoz. Nem illik rágyújtani mindaddig, ameddig a házigazda erre jelt nem ad. Hivatalos étkezéseken ma sem szabad rágyújtani, amíg a királynőre pohárköszöntőt nem mondtak.

21 Nagy-Britannia Az angolok bőségesen reggeliznek és vacsoráznak. Az ebéd könnyű, gyakran csak utcai bisztrókban árult szendvics. A könnyű déli étkezés miatt délután kerülhet sor az ebédre (ez a lunch), a dinner, a főétkezés pedig az esti órákra tehető. A supper, a vacsora a mi időszámításunk szerint az éjszakai órák kezdetére esik.

22 Nagy-Britannia Jellegzetesen angol ital a tea, amit a legkülönbözőbb – vagyis minden – alkalomkor fogyasztanak. Azt szinte minden külföldi tudja, hogy az angolok a teát tejjel isszák, de azt már kevesebben, hogy csak a középosztály szokása először teát, s azután tejet tölteni, előkelőbb társaságokban fordítva csinálják. Ilyenkor sem cukor, sem citrom, sem rum nem való hozzá.

23 Nagy-Britannia Meghíváskor a pontosság kötelező, viszont nem illemsértés, ha a háziasszonynak nem viszünk virágot. A borravaló 10-15% között változik az összeg nagyságától függően. (Az angol etikett ma is 12,5% borravalót ajánl, azzal, hogy ha a vendég 10%-ot ad a számla fizetésekor, 2,5%-ot hagyjon aprópénzben az asztalon.)

24 Franciaország A franciák általános jellemzés szerint eszesek, gondolkodásukban logikusak, racionálisak, de a megvalósítás során már kevésbé. Szeretnek vitatkozni, sziporkázni, műveltségükkel feltűnni. Ezt azonban egyáltalán nem ellenszenvesen teszik. Könnyen barátkoznak, gyorsan találnak közös témát, érdeklődési körük széles.

25 Franciaország A köszönés a napszakhoz igazodik. Bemutatkozáskor saját nevünk elé is ki kell tenni a M.-t (Monsier=úr), ami nem szerénytelenség, hanem nyelvi formalitás. A megszólításnál udvariatlanság a puszta Monsier, Madame, a vezetéknevet (vagy a rangot) is utána kell mondani.

26 Franciaország A köszönés, üdvözlés szívélyesebb, mint az angoloknál, vagy a németeknél. Jó ismerősök, barátok között előfordul az arcra adott (jelképes) csók, az összeölelkezés. Az öltözködés kerüli a konzervatizmust. A hivatalokban napközben bőven találkozhatunk világosabb színárnyalatokkal.

27 Franciaország A meghívók, névjegyek használata az alapvetően hagyományosa francia gyakorlatot követi, ezt jelölik a nemzetközivé vált francia nyelvű rövidítések is.

28 Franciaország A francia konyha világszerte ismert és követett. Már nálunk is elterjedt a „botkenyér” sokféle formája (néha eléri az 1 m hosszúságot is). Az egyszerű reggeli után az ebéd már jelzi, hogy a könnyű ételeket, a sokféleséget kedvelik, változó és választékos ízekkel.

29 Franciaország Délben csak a külföldiek kérnek levest, az előételek választéka azonban igen bő, nagy szerepet juttatva a zöldféleségnek. Sosem hiányoznak a tengeri eredetű ételféleségek (a tenger gyümölcsei). A húsok közül a marhahúst részesítik előnyben. A vacsora az ebédtől annyiban különbözik, hogy nem marad el a leves és a fogások száma gazdagabb.

30 Franciaország A kávé korábban megszokott híg változatát (café filtre) egyre inkább kiszorítja az ízlésünknek jobban megfelelő változat, ami „express” néven ismeretes. Az éttermekben külön díjat számíthatnak fel a terítékért, s a kiszolgálási díj 10-15% között ezen felül szerepelhet a számlában, de még ezután is illik némi borravalót adni. Az udvariasság sajátos formája, hogy a hölgyeket május elsején gyöngyvirággal köszöntik.

31 Németország Az ország érintkezési szokásainál az emberek önkéntelenül is a német alaposságból és precizitásból indulnak ki. De, ugyanilyen fontos jellemzők a célszerűség és a gyakorlatiasság is.

32 Németország A köszönés a napszakhoz igazodik, s a napszakok értelmezése lényegében azonos a nálunk megszokottal. A kézfogás általános, s bár nem a német etikettkönyvek előírásai szerint való, de még ma is gyakran előfordul, hogy a férfiak nyújtanak kezet a hölgyeknek – egyszerűen hagyományos német szokásként kell felfogni. Azt is el kell fogadni, hogy esetenként a tegeződést a férfi kezdeményezi a hölgyeknél.

33 Németország A megszólítás a vezetéknév elé tett Herr, Frau, Fräulein formulákkal történik (uram, asszonyom, kisasszony). A Herr és a Fräulein egyértelműen fordítható, a Frau azonban nem azonos a magyar „-né”-vel. Nők általános megszólítására szolgál.

34 Németország Az öltözködésben a német divat ma közel olyan befolyást gyakorol a világra, mint a francia, az angol vagy az olasz. Ésszerűen és gyakorlatiasan keveri a hagyományosat és a korszerűt. A hivatalos öltözetben a sötét árnyalat dominál, de nem meglepő az olaszos színösszeállítás vagy fazon sem.

35 Németország A borravaló 10-15% között változik, s rendszerint a szállodai vagy az éttermi számlán szerepel kiszolgálási díjként, még akkor is, ha a német mentalitás szerint csak akkor jár, ha az általános színvonalat vagy a szokásos meghaladó szolgáltatásokról vagy minőségről van szó.

36 Németország A német konyha általában kevés meglepetést tartogat számunkra. Napközben könnyen találni gyors utcai vagy gyorskiszolgálói étkezési lehetőséget a német szokások szerint készített „Wurst”-tal. Az amerikai, angol mintára nálunk is elterjedt zsemlébe tett fasírt pedig valóban Hamburgból származik (az Amerikába kivándorlóknak találták ki a hajóúton, annak idején).

37 Németország A társasági szokások közé tartozik a kávé (gyenge és híg: filteresen készítve), süteménnyel (Kuchen). Gyakran a hivatalban is betartják a kávészünetet (reggel 9.00 és du óra tájban); ugyanígy vendéglátásnál a kávé mellé mindig kínálnak süteményt is.

38 Németország A legjellegzetesebb német ital a sör, számtalan helyi változatban készül. Bajorországban klasszikus hagyományai vannak, de a Rajna felé haladva mind nagyobb szerepet játszanak a borok is. A tájjellegű röviditalok is mindenfelé megtalálhatók, a konyakszerű „Branntwein”-nek sokféle változata van.

39 Németország Az északnémetek udvariasak, nem elutasítóak. A baden-württembergiek szívesen társalognak, beszélgetnek, mielőtt a tárgyalás lényegére térnének. Az általános műveltségi színt északon magasabb, mind délen. A bajorok nyersebbek és lassúbbak, mint az északiak. A Rajna közelében a francia hatás érződik.

40 Olaszország A mindennapi életben az emberek közötti kapcsolatok számunkra feltűnő jele az érzelmek erőteljes, sőt túlzó kimutatása, a nagy(obb) hangerő, a közvetlenség, a mondanivaló alátámasztása a testmozgással, gesztikulációval is, a gyors kapcsolatteremtésre való készség.

41 Olaszország A köszönés a napszakhoz kötődik. Ehhez férfiak között mindig kijár a kézfogás, nőkkel való találkozáskor természetesen a nő joga a kéznyújtás. A közvetlenség kifejeződhet férfiak között a nagyobb ovációban, pl. szívélyes vállveregetésben, ölelésben, esetleg arcra adott csókban.

42 Olaszország Az öltözködésben az olasz divat a francia és az angol mellett meghatározó szerepet játszik. Jellemzője az elegancia és modernség, a bátor, de mértéktartó színhasználat. A hivatali életben azonban többnyire a sötét színárnyalatok uralkodnak, még nyáron is.

43 Olaszország Az olasz konyha gazdag és változatos, számos fogása vált nemzetközivé a megszámlálhatatlan variációban készülő tészták által (pl: pizza, spagetti, lasagne). A tengeri eredetű ételek természetesen szintén gyakoriak. A zöldségféleségek kizárólag párolva vagy vízben főzve készülnek, a (mi ízlésünk szerinti) főzelékek ismeretlenek. A kávé kevés és erős, magyar ízlés szerint igazi csemege.

44 Olaszország A megszólításban az uram, asszonyom udvariassági kitételt (Signor, Signore, Signorina) előszeretettel helyettesítik a ranggal vagy a tudományos címmel, még olyan, széleskörűen gyakorolt foglalkozásoknál is, mint orvos, tanár, ügyvéd (dottore, professore, avvocato). A ranggal való megszólítás a hivatalos kapcsolatokban igen elterjedt.

45 Olaszország Az italokban gazdag választék kínálkozik, a szokásos alkohol a bor, ez számtalan helyi vagy regionális fajtában kerülhet az asztalra. Tömény alkoholt legfeljebb aperitifként fogyasztanak. Az olasz sörök igen jók, de népszerűségében csak a bor után következnek. A borravaló többnyire 15%, s ez rendszerint a számlán is szerepel.

46 Kulturális különbségek a testbeszédben
A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek. Legalább ilyen fontosak azonban azok a kulturális különbségek, amelyek főleg a személyes tér, a szemkontaktus, az érintés gyakorisága és a sértő gesztusok tekintetében tapasztalhatók. Most csak azokra a jelenségekre térünk ki, amelyekkel egy utazó leginkább szembe találhatja magát.

47 Különbségek a köszöntésben
Az angol, ausztrál, új-zélandi, német és amerikai kollégák általában érkezéskor és búcsúzáskor foganak kezet. A legtöbb európai ország lakói egy nap többször is kezet ráznak – a franciáknál megfigyelték, hogy naponta összesen akár harminc percet is kézrázásra fordítanak. Az indiai, ázsiai, arab kultúrákban szokás, hogy nem engedik el egymás kezét azután sem, hogy maga a kézrázás megtörtént.

48 Különbségek a köszöntésben
Ha az üdvözlés puszival is jár, a skandinávoknál egy a szokás, a franciáknál többnyire a jobb meg a bal arcra is nyomnak egyet, míg a hollandok, belgák és az arabok nem érik be háromnál kevesebbel. Az ausztrálok, az új-zélandiak és az amerikaiak sokat ügyetlenkednek a puszilkodásnál.

49 Két kultúra találkozik
Beszéd közben az olaszok a levegőbe emelik a kezüket, s így tartják maguknál a szót. Ha egy olaszt félbe akarunk szakítani, el kell kapnunk a kezét a levegőben és le kell fognunk. Ehhez képest egy német vagy egy angol úr úgy fest beszéd közben, mint aki „megbénult”.

50 Két kultúra találkozik
Negyvenkét országban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy kulturálisan legérzéketlenebb nép az észak-amerikai, a britekkel szorosan a nyomában. (Az észak-amerikaiak 86%-ának útlevele sincs. Nincs mit csodálkoznunk, hogy ők értik a legkevesebbet a nemzetközi testbeszédből.)

51 A feszes angol felső ajak
Ez a gesztus, vagyis a száj összehúzása azt jelzi, hogy igyekszünk uralkodni az arcizmainkon, nehogy bármilyen érzelmet eláruljanak. Az angolok ezzel keltik azt a benyomást, hogy teljesen urai az érzelmeiknek. A XVI. században a kis száj a fensőbbség jelképe lett. Az angolok közül ma is sokan öltik fel az összehúzott száj gesztust.

52 Renée Zellweger

53 A japánok Japán a világ egyik olyan része, ahol nem honosodott meg a kézrázás, a puszi, az ölelkezés: ott illetlenségnek számít az efféle testi érintkezés. A japánok meghajlással köszöntik egymást az első találkozáskor, a legmagasabb rangú egyén hajol meg a legkevésbé, a legalacsonyabb rangú a legmélyebben.

54 Az orrfújás Az európaiak és az észak-amerikaiak zsebkendőbe vagy papír zsebkendőbe fújják az orrukat, az ázsiaiak és a japánok viszont köpködnek vagy harákolnak. Az ázsiaiak úgy tartják, hogy egészségesebb a köpködés, bár az európaiak és az észak-amerikaiak szemében ez gusztustalan. (Ezért futhat zátonyra egy üzleti tárgyalás a két világrész képviselői között, ha mindenki náthás.)

55 A három legismertebb nemzetközi kézjel
1. A karika Európa, Észak-Amerika, Magyarországon ritkán használatos: rendben, oké Mediterrán régió, Oroszország, Brazília, Törökország: testnyílás; szexuális sértés; homoszexuális férfi Tunézia, Franciaország, Belgium: nulla; értéktelen Japán: pénz; fémpénz

56 A három legismertebb nemzetközi kézjel
2. A fölfelé mutató hüvelykujj Európa: egy Ausztrália: Ezt neked! Elterjedt használat: autóstop; jó; rendben Görögország: Kapd be! Japán: férfi; öt

57 A három legismertebb nemzetközi kézjel
3. A V jel Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-zéland, Málta: Kapd be! USA: kettő Németország, Magyarország: győzelem Franciaország: béke Ókori Róma: Julius Caesar öt sört rendel

58 Hozzáérjek? Ne érjek? Az, hogy valaki rossz néven veszi-e, ha a beszélgetőtárs hozzáér, attól függ, milyen kultúrában született, nevelkedett. A franciák és az olaszok például szívesen és sokszor megérintik egymást beszélgetés közben, ellentétben az angolokkal, akik szinte soha, legfeljebb a sportpályán, ha valaki gólt rúg.

59 Hozzáérjek? Ne érjek? Az országok két nagy csoportba oszthatók: ahol nem szokás a másikhoz érni és ahol igen. Nem szokás a másikhoz érni: Németország, Japán, Anglia, USA és Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Észtország, Portugália, Észak-Európa, Skandináv országok.

60 Hozzáérjek? Ne érjek? Szokás a másikhoz érni: India, Törökország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Közel-Kelet, Ázsia bizonyos részei, Oroszorzság és Magyarország.

61 Összefoglalás Ha idegen országba érkezünk, fogjuk vissza a gesztusainkat mindaddig, amíg nincs alkalmunk megfigyelni a helybélieket. Kérjük meg az ottaniakat, mutassák meg, mi a szokás. A gesztusok félreértése kínos helyzetek forrása lehet. A testbeszéd csakis az illető hátterének ismeretében értelmezhető, ezért sose ítéljünk elhamarkodottan.