A fogyasztói döntések elmélete

Az előadások a következő témára: "A fogyasztói döntések elmélete"— Előadás másolata:

1 A fogyasztói döntések elmélete

2 Eredetileg értékelmélet
Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye Csökkenő határhaszon elve Az 1870-es években egymástól függetlenül dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger

3 Elfogyasztott jószágegység (Q) Határhaszon (MU=TU/Q)
Összhaszon és határhaszon Elfogyasztott jószágegység (Q) Összhaszon (TU) Határhaszon (MU=TU/Q) 1 80 2 130 =50 3 160 =30 4 180 =20 5 190 =10 6 195 = 5 7 197 = 2

4 TU=f(q) Ahol TU max. ott MU =0 Q MU (q) = d TU(q) / dq MU Q
Csökkenő határhaszon TU öszhaszon Telítettségi pont TU TU=f(q) Ahol TU max. ott MU =0 Q MU határhaszon q1 MU (q) = d TU(q) / dq MU Q q1

5 Kardinális elmélet A hasznosság mérhető,
A mérés tőszámokkal történik, ezek kifejezik a hasznosság fokát A termék hasznossága nem függ más termékektől

6 Hermann Heinrich Gossen (1810-1858)
Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimum Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál.

7 Alfred Marshall ( ) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította. 1890. Principles of Economics

8 Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva Az olló példa Price Supply Pe Demand Qe Quantity

9 Az egyéni keresleti görbe levezetése
Növekvő mennyiség esetén az ár csökken Visszavezeti Gossen I. törvényére Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken De! Giffen paradoxon

10 A piaci keresleti görbe
px „A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 100 „B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége 30 x 10 20 25 45

11 Optimális fogyasztói döntés több termék esetén
Gossen II. tv.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora.

12 Ordinális elmélet A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges, A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák) Jószágkosarakat hasonlít össze

13 A fogyasztói magatartás
A fogyasztó célja: A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának -maximalizálása! A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel haszonmaximalizálásra törekszik!

14 Preferencia relációk Szigorúan preferált: Gyengén preferált : Közömbös:

15 A preferenciarendezés axiómái
Teljesség: minden kosarat képes értékelni Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös Tranzitivitás: AB és BC, akkor AC. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen)

16 A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét.
A közömbösségi görbék A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét. A közömbösségi görbe (azonos hasznosságú jószágkombinációk): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. Azonos hasznosságú pontok Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye) Minél távolabb = annál preferáltabb Y X

17 Közömbösségi görbe Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban) y U növekedésének iránya x

18 Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői
Negatív meredekségű (a dominancia elve) Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben) Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény)

19 Különleges alakú közömbösségi görbék

20 A hasznossági függvény
U=f(X,Y) U B UB hasznossági pontok A Y UA X YB YA XB XA

21 Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék
Koppány Krisztián, SZE 2005

22 Helyettesítési ráta Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B) Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon Differenciahányados – szelő meredeksége y A B x

23 Helyettesítési határráta –
Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás Differenciálhányados – pontban vett meredekség y E x

24 A helyettesítési ráta nagysága

25 A fogyasztói modell feltevései és adottságai
kéttermékes modell: x és y termék korlátozó feltétel adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income) adott mindkét termék ára (px, py) a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben mindkét termék végtelenül osztható) célfüggvény a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása a hasznossági függvény, U (x,y)

26 Költségvetési egyenes
Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat jövedelem x termék ára x x termék mennyisége y termék ára általánosan y y termék mennyisége

27 Költségvetési egyenes jellemzői
Általános alakja Rendezve Meredeksége árarány

28 Az optimális választás meghatározása geometriai úton
y D E A yopt B U2 U1 C U0 xopt x

29 Optimális fogyasztói döntés
Határhaszon arányok= árarányok

30 Költségvetési egyenes elmozdulása 1
Jövedelem változik (növekszik) x

31 Költségvetési egyenes elmozdulása 2
x termék ára változik (növekszik) x

32 Optimalizálás jövedelem növekedésnél
y Jövedelem változik (növekszik) x

33 Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik
x termék ára változik x

34 Engel görbe y x x

35 Inferior jószág Engel-görbéje Pl. szalonna Luxus cikk Engel-görbéje
Pl. kaviár I Qa I Qa Normál jószág Engel-görbéje Pl. ruházat I Qa

36 Egyéni keresleti görbe levezetése
x x

37 Árváltozás hatásának felbontása
Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja) Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás

38 Reáljövedelem értelmezése
Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint elérésekor nem fog változni a reáljövedelem Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható

39

40