Kriminálpolitika és büntetőjog-alkotás – a Btk. 2009. évi átfogó módosítása.

Az előadások a következő témára: "Kriminálpolitika és büntetőjog-alkotás – a Btk. 2009. évi átfogó módosítása."— Előadás másolata:

1 Kriminálpolitika és büntetőjog-alkotás – a Btk. 2009. évi átfogó módosítása

2 Áttekintés A kriminálpolitika fogalma A kriminálpolitikai reform sarokkövei A Btk. új ÁR tervezet kriminálpolitikai alapjai –A kétnyomtávú / kettős nyomvonalú kriminálpolitika (two track criminal policy) –A helyreállító igazságszolgáltatási filozófia büntetőjogi koncepciója → a sértett / áldozat-orientált kriminálpolitika A kriminálpolitikai reform megvalósulása a tételes jogban

3 A kriminálpolitika fogalma A kriminálpolitika a társadalompolitika része A kriminálpolitika meghatározza a büntetőjog-alkotási politikát (a büntető jogszabályok minőségét) A kriminálpolitika kijelöli a bűnözéssel szembeni állami fellépés eszközeit –büntető igazságszolgáltatási eszközök és –büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívüli eszközök A büntető igazságszolgáltatási rendszer elemei a bűnüldözés, a büntető ítélkezés, a büntetőjogi mediáció, a büntetés-végrehajtás és a pártfogás. A kriminálpolitika büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívüli elemei a közösségi bűnmegelőzés és az áldozatsegítés

4 A kriminálpolitikai reform sarokkövei 2003 A társadalmi bűnmegelőzés intézményi és szakmai keretei A pártfogó felügyelői reform → a közösségben végrehajtott büntetések és a feltételes szabadság hatékony alkalmazásának intézményi feltételei 2005 Állami áldozatsegítő szolgálat → a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, áldozati kárenyhítés 2006 A büntetőjogi mediáció bevezetése → a sértett személy és a megsértett közösség kiengesztelésnek új feltételei

5 Két nyomtávon/kettős nyomvonalon Első nyomvonal: súlyos, erőszakos bűncselekmények, veszélyes bűnözők → fellépés a büntetőjog szigorával Második nyomvonal: tömegesen elterjedt, kisebb súlyú, bűncselekmények, kevésbé veszélyes elkövetők → fellépés a szankciórendszer hagyományos elemein túl alternatív, szabadságelvonást nem tartalmazó, közösségben végrehajtott szankciókkal is vagy Első nyomvonal: a bűnözés új, súlyos formái (szervezett bűnözés, kábítószer-bűnözés, terrorizmus) → fellépés a büntetőjogon kívüli eszközökkel is Második nyomvonal: a bűnözés egyéb szegmentumai → fellépés a büntetőjog eszközeivel

6 A sértettek érdekében, a sértettek védelmében A büntető igazságszolgáltatás jogi garanciái kétszáz éve az elkövető – hatalom relációt tekintik a legérzékenyebbnek, ezt szabályozzák a legbehatóbban A sértett/áldozat-orientált kriminálpolitika a büntetőeljárás-jogban tudatosítja a sértett (áldozat) – elkövető és a sértett (áldozat) – hatalom relációt Az anyagi büntetőjog gondoskodik a sértettek fokozott védelméről A szankciórendszer resztoratív, sértett (áldozat) kiengesztelő elemekkel bővül

7 A kriminálpolitikai reform megvalósulása – a Btk. új ÁR tervezete Új bűncselekmény-fogalom és a bűncselekmények súly szerinti felosztásának új szabályozása A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak újraszabályozása A szankciórendszer újraszabályozása A büntetőjogi mediáció újraszabályozása A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés újraszabályozása A fiatalkorú és a fiatal felnőtt elkövetőkre vonatkozó új szabályok A bűncselekményi értékhatárok módosítása

8 Btk. új ÁR helyett a Btk. átfogó módosítása A Btk. átfogó módosítása → Btk. novella A Btk. új ÁR tervezet számos kriminálpolitikai törekvését megvalósítja –szankciórendszer reformja –a büntetőjogi mediáció újraszabályozása –sértettek fokozott védelme A Btk. Különös Rész számos rendelkezésének a módosítása A válságkezelő kriminálpolitika hatása → szigorító rendelkezések

9 Jogos védelem A jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A megtámadottnak szélesebb védekezési joga van → nem büntethető, ha ijedtségből túllépi a támadás elhárításának szükséges mértékét. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Megelőző jogos védelem A jogos védelem új, előrehozott alakzata. A jövőben esetleg bekövetkező, majdani jogtalan támadás megelőzése érdekében – az élet kioltására nem alkalmas – védőberendezés, védekező eszköz alkalmazható. A jogos védelem mint a sértettek védelemének eszköze

10 A jelenlegi szankciórendszer szabadságvesztés-centrikus A végrehajtandó szabadságvesztés a legsúlyosabb szankció → mindenekelőtt a társadalom fizikai védelmét biztosítja a veszélyes bűncselekmények elkövetőivel és a megrögzött bűnözőkkel szemben. Az új szankciórendszer céljai: a társadalom védelme, a sértetti érdekek érvényre juttatása, az elkövetők reintegrációjának segítése. Ennek érdekében a Btk. novella megteremti a jelenlegi mellékbüntetések teljes körű önálló alkalmazását, csaknem teljesen felszámolja a büntetések együttes alkalmazásának a korlátait, megsokszorozza a büntetések és az intézkedések lehetséges kombinációit. Az új szankciórendszer I.

11 Az elítéltek ítéletei tartamának megoszlása

12 Elsőbűntényesek ítéletei tartamának megoszlása 1 hó1 - 6 hó6 hó - 1 évmax. egy év1 - 2 év2 - 3 évrövid tartam>3 év 20009365729 1103 1019801 2923 2540 20017341728 1076 1096875 3047 2443 2002113418978 1509 14161112 4037 3021 20035292770 1067 1107895 3069 2665 200414287805 1106 1084897 3087 2573 20056267713 986 364839 2189 2444 20065248796 1049 998838 2885 2513 200710278662 950 887734 2571 2215 20089258693 960 841738 2539 2116

13 Elítélt/előzetes letartóztatott

14 Az új szankciórendszer II. Életfogytig tartó szabadságvesztés A bíró az ítéletben továbbra is kizárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Részben felfüggesztett szabadságvesztés A 2 és 5 év közötti szabadságvesztés fele részben felfüggeszthető. A büntetés felét mindig le kell tölteni. A másik rész végrehajtása feltétesen felfüggeszthető → ha az elítélt megszegi a feltételeket, elrendelik a végrehajtást. Pénzbüntetés Jelentősen emelkednek a kiszabható pénzbüntetés határai: alsó határ: 3.000 forintról → 75.000 forintra, felső határ: 10.800.000 forintról → 108.000.000 forintra. Lehetőség lesz legfeljebb két éven belül, havi részletekben történő megfizetésére.

15 Intenzív pártfogó felügyelet Az elítélt a pártfogás részeként a köz számára munkát végez Alkoholisták kényszergyógyítása Megszűnik Az alkoholizmus szenvedélybetegség →nem lehet kényszerrel gyógyítani Kényszergyógykezelés A kóros elmeállapotú elkövetőket nem büntetni kell, hanem gyógyítani Többé nem határozatlan tartamú szankció →legfeljebb az elrendelése alapjául szolgáló bűntény büntetési tételének a maximumáig tarthat A végrehajtás helye nem korlátozódik a zárt bv. egészségügyi intézményre (IMEI) Az új szankciórendszer III.

16 A válságkezelő kriminálpolitika termékei A bűnözéstől való félelemre reagálnak büntetőjog-alkotási eszközökkel A polgárok szubjektív biztonságérzete a viszonyítási pont Premissza: romlik a bűnözési helyzet, terjed az erőszak, nincsen közbiztonság Amit a bűnözésről tudunk: –A bűnözés az elmúlt évtizedben stabilizálódik –Kialakultak a piaci társadalmakra jellemző bűnözés sajátosságai –A bűnözési helyzet Magyarországon jobb, mint egyes nyugat-európai országokban –Csökken az erőszakkal szembeni tolerancia → emelkedik a regisztrált erőszakos bűncselekmények száma Szigorító rendelkezések I.

17 Szigorító rendelkezések II. Példák: Védekezésre képtelen sértettek fokozott büntetőjogi védelme Rendőrök büntetőjogi védelmének a fokozása Erőszakos többszörös visszaesők szigorúbb megbüntetése Fegyveres / felfegyverkezett bűnözők fokozott büntetőjogi fenyegetettsége Előzetes letartóztatás felső mértékének a növelése

18 Ligeti Miklós Miklos.Ligeti@irm.gov.hu Köszönöm a megtisztelő figyelmet!