A határidős szerződés.

Az előadások a következő témára: "A határidős szerződés."— Előadás másolata:

1 A határidős szerződés

2 Meghatározás Egy termék jövőbeli vételére vagy eladására szóló szerződés, előre rögzített áron és időben Pozíciók: Hosszú (LF) – vétel Rövid (SF) - eladás A szerződés megkötésekor nincs fizetés Forward – tőzsdén kívül, rugalmas Futures – tőzsdei, standardizált

3 Futures alapfogalmak, standardizálások
Alaptermék – mire kötik a szerződést Méret – kontraktus mérete Minőség – a termék minőségi osztályokba való sorolása és az átváltási viszonyok szabályozása Szállítási hely – szállítási költségek tisztázása Lejárat – 3-5 lejárat, hónap utolsó munkanapja Kötési ár - az az ár, amelyen az alaptermék a határidős szerződés alapján gazdát cserél Ellenirányú ügylet – tőzsdei határidős kötésnél ellentétes iránnyal ugyanannak az alapterméknek ugyanarra a lejáratára kötött határidős ügylet Pozíciózárás – tőzsdei ügyletkötés már meglévő nyitott pozíciónkkal szemben kötött ellenirányú ügylet Napi maximum ármozgás Pozíciós limitek

4 Határidős szerződés szükségessége
Farmer és molnár esete Nincs lehetőségük diverzifikálásra Egy kockázattól függ a tevékenység Piaci szereplők Fedezet – hedging az alap Spekuláns – likviditás Arbitrázsőr – piacok egyensúlya

5 A határidős szerződés teljesítése
Fizikai szállítás - A szerződés lejártakor az eladó fél leszállítja az alapterméket, melyért a vevő a határidős szerződésben vállalt árat fizeti. Pl. Határidős ügyletben vásárolt 10 kontraktus arany esetében a lejáratkor ténylegesen ki kell fizetni a 10 kg arany ellenértékét és megkapjuk az aranyat Pénzügyi elszámolás - Az alaptermék ténylegesen nem cserél gazdát. Lejáratkor a kötési ár és az éppen aktuális azonnali piaci ár közti különbséget kell megfizetni Pl. A határidős ügyletben vásárolt 10 kontraktusnyi arany árát nem kell kifizetni. Megkapjuk a határidős ügylet ára és a lejáratkori ár közti különbséget (ha a lejáratkori ár a magasabb, ellenkező esetben mi fizetjük a különbséget)

6 A kereskedés mechanizmusa
A klíringház biztosítja az ügylet végrehajtását Partner minden ügyletben A letéttel garantálja minden szereplő az ügyletet Letét típusok: pénz (kamat), értékpapír Alapletét, változó letét, fenntartandó letét Napi elszámolás – minden nap végén kiszámolják a pozíció nyereségét vagy vesztességét és azt jóváírják Letétfeltöltési felszólítás (margin call)

7 Forward vs. futures Forward Futures A kereskedés módja
Forward Futures A kereskedés módja telefonon, kevés vevő és eladó között nyílt kikiáltással, sok eladó és vevő között Az üzlet volumene egyéni igények szerint standardizált A teljesítés dátuma Rugalmas Az ügylet díja a vételi és az eladási ár közötti marzs ügynöki díj, nincs külön vételi és eladási ár Biztonsági letét Nincs alacsony Az árfolyam ügyfelenként eltérő lehet mindenki számára azonos Klíring (elszámolás) nincs naponta Árfolyamváltozás nincs napi limit korlátozott A piac helye a világ minden táján szétszórva egy helyen, a tőzsdén A nem teljesítésből eredő kockázat viselője a másik fél a klíringház az üzlet felmondása az eredeti ügyfélnél, nehézkes a piacon, könnyű hitelforrásokat igénybe vesz nem vesz igénybe az ügyfelek ismerik egymást, közvetlenül egymással kereskednek ügynökön keresztül kik vehetik igénybe Nagy, intézményes ügyfelek széles közönség A fizikai teljesítés gyakorisága 90% fölött 1 % alatt

8 Határidős fedezeti ügylet
Short hedge Long hedge Nem mindig lehet tökéletes fedezetet találni (báziskockázat) Bázis (Általánosan)=Fedezendő termék azonnali árfolyama – A fedezésre használt termék határidős árfolyama Bázis (Pénzügyi piacokon)=Határidős árfolyam – azonnali árfolyam A nem tökéletes fedezet okai: Az alaptermék nem az azonnali termék Az azonnali és határidős ügylet lejárata eltér

9 Határidős vételi ügylet Határidős eladási ügylet
A határidős vételi és eladási ügylet pozíció diagrammja Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet

10 A határidős árfolyam Kapcsolat a logkamatláb és kamatos kamat között
A rövidre eladás – short selling Azonnali és határidős árfolyamok közötti összefüggés – kockázatmentes pozíció kialakítása, arbitrázsmentes egyensúlyi összefüggés

11 Arbitrázs-portfoliók kialakítása
I. „Cash and carry” arbitrázs Abban az esetben ha: Jelenben: Határidős eladás a nagyobb áron (F) Részvényvásárlás alacsonyabb (S) áron bankhitel segítségével Lejáratkor: a határidős eladás teljesítése és a bankhitel visszafizetése, kockázatmentes arbitrázs-profit bezsebelése

12 Arbitrázs-portfóliók kialakítása
II. „Reverse cash and carry” arbitrázs Abban az esetben ha: Jelenben: Határidős vásárlás az alacsonyabb áron (F) Részvényeladás rövidre F áron, bankbetét létrehozása a bevételből Lejáratkor: a határidős vásárlásból fedezzük a rövidre eladást, felszámoljuk a bankbetétet, kockázatmentes arbitrázs-profit bezsebelése

13 Az azonnali és a határidős ár

14 Deviza határidős árfolyam
A jövőbeli 1 $ kialakítása A két út eredménye azonos kell legyen PF lej F lej Most 1 év múlva 1 dollár SQ lej Q dollár

15 A tartási költség („cost of carry”) általános modellje
I. Tökéletesen előrejelezhető pénzjövedelmet biztosító értékpapír (kötvény kamata, osztalékok a közgyűlés után) I – az ismert jövedelem jelenértéke Arbitrázsmentes világban: Magyarázat: pl. CC arbitrázs esetén elég csupán S-I összegű hitelt felvenni

16 A tartási költség („cost of carry”) általános modellje II
Ismert az értékpapír árfolyamának százalékában kifejezett hozam (részvényindex, valuta alapú értékpapírok) q – az ismert százalékos hozam Arbitrázsmentes világban: Magyarázat: Pl. CC arbitrázs esetén olyan mintha kisebb kamatlábú hitelt vettünk volna fel

17 Árucikkek határidős árfolyama
A tartási költség („cost of carry”) általános modellje III Árucikkek határidős árfolyama s = tartási költség, az árut raktározni kell c = kényelmi hozam („convenience yield”, valamilyen többlet amit az áru tulajdonosa kap -- pl. milyen esélye van a hiány fellépésének)

18 Árutőzsdei árfolyam-viszonyok
Contango (“normál állapot”): F>S, r+s>c Backwardation: F<S, r+s<c