A digitális kompetencia fejlesztése egy szociális munka kurzusban Ágoston Magdolna Főiskolai adjunktus SZTE EFK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.

Az előadások a következő témára: "A digitális kompetencia fejlesztése egy szociális munka kurzusban Ágoston Magdolna Főiskolai adjunktus SZTE EFK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék."— Előadás másolata:

1 A digitális kompetencia fejlesztése egy szociális munka kurzusban Ágoston Magdolna Főiskolai adjunktus SZTE EFK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék agoston@efk.u-szeged.hu Skype: agomag

2 A blended learning szociális munka kurzus keretei A kurzus megnevezése: Szociális munka munkanélküliekkel Időpont: 2005/2006 tanév Kreditérték: 2 Kontaktórák száma: 15 Egyéni hallgatói munkaórák:45 Résztvevők: 21 fős csoport Választható tárgy, szemináriumi forma.

3 A kurzus főbb jellemzői Első sorban kompetencia alapú Blended learning típusú képzési forma A kontakt órákon egyidejű Pc és Internet használattal támogatott, aktív tanári részvétellel Egyéni, páros és csoportos feladatmegoldást is alkalmaz A kimenet mérése kvantitatív

4 A szakmai kompetencia területei (Siebert 1999) Cselekvési kompetencia PRAGMA Tartalmi Pszichológiai kompetencia kompetencia SCIENCECOGNITIO-EMOTIO-MORAL

5 A cselekvési/szakterületi kompetencia tartalma a kurzusban Törvényi háttér: 1991. IV. Tv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 30/2000. (IX. 15.)GM Rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról… 1993.évi III.Tv A szociális igazgatásról…

6 A szakterületi feladatok és követelményeik DACUM táblában:  Alapvető ismeretek, készségek  Folyamatok lépésekre bontva  Feladatok a folyamatban  Munkavállalói magtartásformák  Etika  Eszközök  Jövőbeni tendenciák

7 A digitális kompetencia alapvető ismeretei, készségei_ általában (EU) Ismeretek Fő számítógépes alkalmazások, pld: szövegszerkesztés, adatbázis- kezelés, infotárolás és –kezelés; Internet lehetőségeinek megértése; e-mail, hálózati eszközök használata; e lehetőségek jelentőségének értése; a hitelesség, megbízhatóság és etika problémáinak ismerete Készségek Információ keresés, összegyűjtés, feldolgozás kritikus és szisztematikus módon A valós és virtuális megkülönböztetése Eszközök alkalmazása a komplex információ előállítására, bemutatására és megértésére Az Internet alapú szolgáltatások elérése, felkutatása és használata, Az IST használta a kritikus, kreatív, innovatív gondolkodás támogatására

8 Főbb szakmai tartalmi kompetenciák Közgazdasági ismeretek a munkanélküliségről A munkanélküliség társadalmi hatásai Politikák a munkanélküliség kezeléséről és kezelésére A politikákhoz kötődő jogszabályok és programok A foglalkoztatáspolitika, a szociálpolitika és a területfejlesztési politika kapcsolódásai Megbirkózás a munkanélküliséggel: kulturális és pszichológiai aspektusok A tanácsadás pszichológiája: modellek Csoportmunka Programtervezés, menedzselés és értékelés

9 Főbb szakmai pszichológia kompetenciák A gondolkodás főbb készségei: Programok, politikák elemzése és önelemzés A tapasztalatok absztrahálása, és negatív absztrakció Az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok integrálása Meglévő tudások új helyzetekre történő alkalmazása: kreativitás Főbb érzelmi követelmények: Együttérzés és kinyilvánítása Mások örömének átérzése és átadása Humor Főbb társas készségek: Kapcsolatteremtés és fenntartás Együttműködés Versengés Főbb szakmai folyamatokhoz és feladatokhoz kötődő készségek Tanácsadás készségei Team-munkához szükséges készségek Csoportvezetés készségei Informálás készségei Pályázatírás készségei Szakmai, írásbeli kommunikáció Kommunikáció idegen nyelven Szakmai morális követelmények: Szakmai etikai kódex betartása Munkavállalói kötelezettségek és jogok gyakorlása

10 A blended learning kurzus megalkotásának folyamata  A kompetenciák meghatározása  Képzési cél megfogalmazása  A tanagyag kiválasztása  A legmegfelelőbb képzési módszer kiválasztása a szakterület tevékenységei elvégzéshez szükséges tudások, készségek és jártasságok megszerzéséhez  Kapacitások számbavétele  Tanulmányi teljesítmény rendelése az egyes konkrét tananyagtartalmakhoz

11  A tanulmányi teljesítmények mérési módszerének kiválasztása  A értékek rendelése az egyes tanulmányi tevékenységekhez  A teljesítmény- minimum meghatározása  A tananyagok el/ő/készítése  A tananyagok illesztése a technikai keretekhez  A tananyagok és a technika tesztelése  Tematika elkészítése  A program lebonyolítása  A kurzus értékelése  Javaslatok megfogalmazása a szükséges korrekciókra

12 A kurzus főbb erényei Az életvilágra koncentráló Segíti az információk integrálását Komplex értelemben képez ( tudás, készség, jártasság) A digitális kompetenciákat szakmai folyamatokba ágyazva kezeli A hallgatók számára kalkulálható a befektetendő idő, energia és a várható eredmények A hallgatói (és oktatói) motiváció és teljesítmény egyenletesebb a félév során A legaktuálisabb szakmai kompetenciák elsajátítására ad módot javítja a hallgatók munkaerő-piaci esélyeit

13 Felkészíti a hallgatókat az élethosszig tartó tanulásra Figyelembe veszi a kreditrendszer sajátosságait (változó összetételű, kialakult munkakultúra nélküli, nagy létzsámú csoportok) Lehetőséget ad az önálló ismeretszerzésre Használja az információs technológiát A feladatközpontúsága védelmet jelent a hallgatóknak Mérhetőek a teljesítmények, ez növeli a hallgatói és a tanári biztonságot A tanárszerep eltolódik a tudásmenedzsment felé, lehetőséget ad a tanulónak saját „szakmaiságuk” kialakítására

14 A kurzus megerősítette a karon a technikai eszközök szisztematikus fejlesztésének fontosságát Olyan e-lehetőségeket terjesztett el a kollégák között, mint pld a Skype, Msn Messenger napi használata- (még nem a kurzusokban!) Megfogalmazódott egy tanszéki, kari e-learning stratégia kimunkálásának szükségessége Digitális kompetencia felmérést készítettem a hallgatók körében 154 fővel, amely használható adalékot adott az e-stratégia kimunkálásához Elindult egy tanulásmenedzselő rendszer kipróbálása

15 A kurzus gyenge pontjai 1.Az oktatási épület számítógépeinek (változó) állapota jelentősen befolyásolta a hallgatók teljesítményét 2.A teljesítmények regisztrálása mechanikus módon rendkívül munka és időigényes 3.A stratégia és módszerei nem támogatják a csoportos munkát, nem segítik a szakmai szocializációhoz szükséges kooperációs készségek fejlődését 4.A két nyelvűség (a több nyelvűség helyett) 5.A kurzus-értékelés metodikájának kidolgozatlansága