A görög poliszok: Spárta és Athén.

Az előadások a következő témára: "A görög poliszok: Spárta és Athén."— Előadás másolata:

1 A görög poliszok: Spárta és Athén

2 A város görög neve POLISZ. Politika = város ügyeinek rendezése
A görög poliszok Az ókori Görögország nem volt egységes, hanem több városállamban éltek. A város görög neve POLISZ. Politika = város ügyeinek rendezése Attika Polisz: Athén Akhája Polisz: Korinthosz Lakónia Polisz: Spárta

3 Perioikoszok (körüllakók)
A görög poliszok SPÁRTA Dórok (spártiak) Perioikoszok (körüllakók) Hélóták (rabszolgák)

4 SPÁRTA A görög poliszok A spártai királyság és diktatúra
Taigetosz hegység A spártai királyság és diktatúra Spártai iskola

5 A görög poliszok Athén Pireusz ATTIKA

6 Athén A görög poliszok Arisztokrácia (nemesség) Démosz (nép)
Metoikoszok (betelepülők) Rabszolgák Görög gyarmatvárosok

7 A köztársaság és a demokrácia
A görög poliszok Athén A köztársaság és a demokrácia Kr.e. 621 Drakón: Törvények írásba foglalása Kr.e. 594 Szólon: Adósrabszolgaság eltörlése Kr.e. 510 Kleiszthenész: A demokrácia bevezetése

8 A GÖRÖG POLISZOK Polisz = város. Az ókorban a görögök több városállamban éltek, amelyek közül kiemelkedett Spárta és Athén. Spárta Lakónia központja volt, a dórok lakták. Életük középpontjában a katonaság állt, mindent ennek rendeltek alá. Államformája monarchia volt, vagyis a hatalom öröklődik (császárság, királyság, fejedelemség, hercegség, stb.). Politikai rendszere diktatúra volt: olyan rendszer, amelyben egy személy vagy egy tanács önkényesen vezeti az államot, nem érvényesülnek az emberi jogok. Athén Attika városállam központja volt, a ión törzs lakta. Államformája köztársaság: a hatalom nem öröklődik, hanem választják a vezetőket. Kezdetben az arisztokrácia (nemesség) vezette, de később a démosz (nép) kezébe került a hatalom. Így alakult ki a demokrácia: olyan politikai rendszer, amelyben szabadon választják a vezetőket és érvényesülnek az emberi jogok. A demokrácia kiépítésének állomásai: Kr.e. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket. Kr.e. 594-ben Szólón betiltotta az adósrabszolgaságot (szabad ember adósság miatt le kell mondjon jogairól), és vagyon alapján szavazati jogot adott az arisztokráciának és a démosz gazdagabb részének. Kr.e.510-ben Kleiszthenész minden szabad férfinek szavazati jogot adott, így a Népgyűlés lett a legfontosabb intézmény, amely megválasztotta az 500-ak tanácsát, a 10 sztratégoszt (katonai vezetők) és 9 arkhónt (politikai vezetők). A többi görög város Spárta vagy Athén példáját követte.