Számvitel I. Könyvviteltan

Számvitel I. Könyvviteltan
Dr. Sziva Miklós

I. Információ és számvitel
Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány gyakorlatra orientált tudományterület több lépcsős tananyag és ismeretszint KÖNYVVITEL

alanyok – vállalkozás, gazdálkodó, szervezet, makrogazdaság elmélet és gyakorlat, példatár a számvitel jogi környezete KÖNYVVITEL

a számvitel jogi környezete adat és információ külső és belső információ gazdaság szereplői és az információ az információ, mint termelési tényező pontosság, gyorsaság KÖNYVVITEL

a számvitel által feldolgozott információ a számvitel előállított információ KÖNYVVITEL

érdekhordozók és információ igényűk tulajdonosok menedzserek hitelezők vevők-szállítók /piaci partnerek/ dolgozók költségvetés vetélytársak KÖNYVVITEL

az „ingyenes”, nyilvános információ minimuma: az éves beszámoló /2000. évi C. trv/ A számvitel a vagyon, a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerben való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti passzív és aktív nyilvánosság KÖNYVVITEL

2. A számvitel és a vagyon /1.
Gazdasági esemény és a vagyon gazdasági esemény és vagyon először valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet KÖNYVVITEL

a számvitel területei bizonylatolás könyvvezetés /könyvvitel/ beszámolás könyvvizsgálat letétbehelyezés, közzététel KÖNYVVITEL

a vagyon fogalma kétféle szemlélet – mi az? miből, honnan származik? eszközök fogalma források fogalma KÖNYVVITEL

Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk. KÖNYVVITEL

a leltár fogalma a leltározás folyamata a leltár jellemző /vagyonelem mélység, fordulónap/ KÖNYVVITEL

mérleg fogalma A könyvviteli mérleg egy olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan. KÖNYVVITEL

mérleg létrehozása a mérleg jellemzői a mérleg és a leltár viszonya KÖNYVVITEL

2. A számvitel és a vagyon /1
Azonosságok: Mindkettő számviteli okmány. Mindkettő a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja be. Azonos fordulónapra vonatkoznak. Mindkettőt felelős személyek írják alá. A vállalkozás számviteli okmányainak hitelességéért a vállalkozás vezetője – menedzsere a végső felelős. (Függetlenül attól, hogy hozzáértő szakember vagy sem!) KÖNYVVITEL

a mérleg belső logikája és felépítése aktiválási és passziválási kritériumok múltbeli bekerülési érték és más értékelések – piaci érték likviditási sorrend, mérlegsémák főcsoport, csoport, tétel KÖNYVVITEL

2. A számvitel és a vagyon /1
KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ Eszközök a mérlegben főcsoportok
befektetett eszközök csoportjai immateriális javak vagyoni értékű jogok egyéb immateriális javak KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ tárgyi eszközök csoportja
ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok műszaki és nem műszaki berendezések beruházások KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ befektetett pénzügyi eszközök
részesedések és más értékpapírok más pénzügyi eszközök KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ forgóeszközök készletek
vásárolt és saját termelésű készletek áru, anyag, göngyöleg kész, félkész és befejezetlent termelés állatok helye a mérlegben KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ a besorolás alapja: az eszközben rejlő lehetőség és a gazdálkodó szándéka – példa: esztergagép KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ követelések – elismertség vevők
váltókövetelés – névérték és kamat KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ forgóeszközként kezelt értékpapírok és más értékpapírok
materializált és nem materializált papírok pénzeszközök devizás eszközök – választott árfolyam KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ Források a mérlegben rendelkezésre álló vagyon
saját vagyon, idegen tőke KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ a saját tőke főcsoportja jegyzett tőke
jegyzett, de be nem fizetett tőke tőketartalék eredménytartalék lekötött tartalék mérleg szerinti eredmény negatív elemek lehetősége a saját tőkében KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ kötelezettségek főcsoport hátrasorolt kötelezettségek
hosszúlejáratú kötelezettség hitelek, kölcsönök, kötvény KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ rövid lejáratú kötelezettségek mérleg csoport
átsorolások szállítók más rövidlejáratú kötelezettségek KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ Számított eszközök és források a mérlegben
időbeli elhatárolások és az összemérés elve aktív időbeli elhatárolások passzív időbeli elhatárolások KÖNYVVITEL

3. Mérleg /2./ céltartalék képzés és hatása a saját tőkére
értékhelyesbítés és értékelési tartalék – piaci értéken való értékelés eszközökre adott előlegek szerepe a mérlegben KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai Vagyoni helyzet belső összefüggései és gazdasági események összes eszköz = összes forrás saját vagyon = saját tőke vagyonváltozások – szerkezet és nagyság gazdasági esemény = vagyonváltozás szándékolt és elszenvedett változások KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai Gazdasági események típusai, hatásuk a mérlegre
1/ csak az eszközoldal változik + E – E struktúra változik, mérleg főösszeg nem KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai 2/ csak a forrás változik + F – F – pl.
struktúra változik, mérleg főösszeg nem KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai 3/ mindkét oldal változik – nő + E – F – pl.
struktúra változik, főösszeg nő KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai 4/ mindkét oldal változik – csökken - E – F – pl.
struktúra változik, főösszeg csökken KÖNYVVITEL

4. Könyvelés alapjai probléma: több száz, millió gazdasági esemény naponta – információ vesztés + világosság elve megoldás – kettős könyvvitel KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ Könyvvezetés és a bizonylati rend
információ megőrzése bizonylat, mint elsődleges információt hordozó eszköz a bizonylati rend a bizonylati elv – könyvelni csak hiteles irat alapján lehet külső és belső bizonylat szabályszerű bizonylat – alaki kellékek KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ szigorú számadási kötelezettségek alá vont nyomtatványok és fajtái bizonylat kiállítása, javítása a bizonylat útja és megőrzése bizonylati szabályzat és album KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ a főkönyvi számla
a megválaszolandó kérdések – mi, mikor, milyen nagyságban egyszeres és kettős könyvvitel analitika – szintetika számlasoros – idősoros KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ a főkönyvi számla T. és K. oldal KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ eszköz és forrásszámla T. és K. forgalom
a számla egyenlege könyvelési tétel szerkesztése – kontírozás pl. KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ főkönyvi számlára való könyvelése a négy alapvető gazdasági eseménynek 1/ gazdasági esemény - + E - E KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ 2/ gazdasági esemény - + F – F KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ 3/ gazdasági esemény - + E + F KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ 4/ gazdasági esemény - - E – F KÖNYVVITEL

5. Könyvelés alapjai /2/ ellenszámla
főkönyvi számlavázlat /”akasztófa”/ és a valós főkönyvi számla formája, tartalma kéthasábos, több hasábos számlák KÖNYVVITEL

6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás
két számlasoros számlaelmélet számlák nyitása – zárása nyitó mérleg és nyitás KÖNYVVITEL

nyitás mérleg és forrás számlák egymással szemben nyitás technikai számlával – nyitómérleg számla technikai számla sajátosságai KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

főkönyvi számlák zárása egyenleg megállapítás levonalazás zárás technikai számlával KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

helyesbítő és kiegészítő számlák átvezetési számla tárgyi eszközök bruttó értéke, értékcsökkenése, nettó értéke megjelenése a könyvelésben elhasználtsági és használhatósági fok KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

hibás könyvelés javításának módjai áthúzás és föléírás (a legegyszerűbb:). stornó tétellel való javítás KÖNYVVITEL

Az idősoros elszámolás a gazdasági eseményeknek a történés sorrendjében való nyilvántartása, könyvelése. Ezáltal a gazdasági esemény legalább két dimenzióban jelenik meg, az egyik a vagyonszerkezet változása (számlasoros), a másik a vagyon időbeli változása (idősoros). Az idősoros könyvelésben elsőbbsége a „mikor?” kérdésnek van és másodlagos a „mi?”, valamint a „hogyan?” kérdése KÖNYVVITEL

Idősoros könyvelés idősoros és számlasoros különbsége napló napló fajtái könyvelés naplóba – pl. átvitel – áthozat – napló zárás KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

ellenőrzési lehetőségek a naplóban, egyezőségek Az idősoros elszámolás és a számlasoros könyvelés között többféle egyezőségnek kell fennállni, amelyek a könyvvitel további ellenőrzési lehetőségei. A napló T és K forgalma meg kell, hogy egyezzen egymással és a főkönyvi számlák, így a főkönyvi kivonat (lásd később!) hasonló rovatainak végösszegével. A nyitás T és K forgalma egymással és a forgalmi kimutatás T és K nyitó egyenlegeivel. Hasonló egyezőségnek kell fennállni a záró T és K egyenlegek között KÖNYVVITEL

7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
az áfa semleges adó értelmezése vállalkozó – vállalkozó - állami költségvetés áfás összefüggése KÖNYVVITEL

az áfa fizetője és a teher viselője levonható és fizetendő áfa az áfa megfizetése három áfás számla értelmezése KÖNYVVITEL

fizetendő áfaszámla természetére nézve is forrásszámla K egyenlege van az előzetesen felszámított áfaszámla viszont alaptermészetében követelést testesít meg tehát eszközszámlának tűnik T egyenlege van az áfa pénzügyi rendezése számla az áfával kapcsolatos költségvetésbe átutalt és onnan érkező pénzmozgásokat fogadja be egyenlegétől függően (T vagy K) látszik forrás- vagy eszközszámlának mindhárom számla forrásszámla KÖNYVVITEL

könyvelés az áfás számlákra – pl. ugyanennek a gazdasági eseménysornak a lekönyvelése a másik vállalkozásnál KÖNYVVITEL

Az „A” vállalkozás januárban anyagot vásárol a „B” vállalkozástól (tehát „B” elad). A szállítói számla adatai: nettó ár Ft, az áfa (20%) Ft, bruttó ár tehát Ft. Az „A” vállalkozás elad „B”-nek Ft nettó eladási ár, az áfa (20%) Ft, bruttó eladási ár Ft. „B”-nél anyagként veszik raktárra. (Az eladáshoz kötődő készletváltozást még nem könyveljük. Az árbevételszámlát magyarázat nélkül csak jelöljük. (Ezek a következő fejezetek témáját ölelik fel.) Minkét tétellel kapcsolatban megtörténik a pénzügyi rendezés Megállapítják a költségvetési pozíciót az áfa szempontjából. KÖNYVVITEL

azonosságok és megállapítások KÖNYVVITEL

áfa kulcsok alulról és felülről Az áfakulcs (%), a nettó és bruttó érték (eladási ár)[1] Ha a nettó érték adott, akkor a megadott áfakulccsal (% tizedes tört alakban) történő szorzással adódik az áfa összege: 5 000 · 0,20 = 1 000 Ha a bruttó érték adott, akkor egy úgynevezett felülről számított kulccsal való szorzással adódik az áfa összege: 6 000 · 0,1667 = 1 000 [1] Itt a bruttó érték az áfá-val növelt nettó érték KÖNYVVITEL

0,1667 , bruttó) áfa 0,20 1 érték (nettó 1,20 %) (áfa 20 = + KÖNYVVITEL

főkönyvi kivonat fogalma és kellékei a főkönyvi kivonat rovatai KÖNYVVITEL

a főkönyvi kivonat összeállítása a főkönyvi kivonat oszlopainak értelmezése ellenőrzési összefüggések KÖNYVVITEL

az összes T forgalom = összes K forgalom, az összes T egyenleg = összes K egyenleg KÖNYVVITEL

a forgalmi kimutatás fogalma a forgalmi kimutatás összeállítása
az oszlopok értelmezése KÖNYVVITEL

ellenőrzési lehetőségek a napló, a főkönyvi kivonat és a forgalmi kimutatás együttes ellenőrzési lehetőségei KÖNYVVITEL

analitikus nyilvántartások és könyvelés fogalma nyilvántartások értékben, mennyiségben és minőségben csak mennyiségi, csak értékbeni, egyszerre mennyiségi és értékbeni. KÖNYVVITEL

analitikus és szintetikus könyvelés párhuzamosan analitikus és szintetikus könyvelés logikai alá-fölérendeltsége analitikus és szintetikus könyvelés feladás alapján KÖNYVVITEL

Az analitikus és szintetikus könyvelés viszonyára alapvetően kétféle kapcsolódás jellemző: a logikai és tényleges alá-fölérendeltségi viszony, amikor az analitikai összesítés (feladás) lesz a szintetikus könyvelés alapja (itt az időbeli egymásutániság is megvalósul), párhuzamos, amikor az alapbizonylatokból egymástól függetlenül vezetnek nyilvántartást az analitikában és a szintetikában, tehát az egyidejűség sincs kizárva. KÖNYVVITEL

8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat bemutatása
folyamatábra alapján – áttekintés a nyitástól a beszámoló elkészítéséig, zárómérlegig komplex feladat nyitó mérlegtől, alapvető gazdasági eseményeken át a záró mérlegig KÖNYVVITEL

8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat bemutatása
KÖNYVVITEL

9. Költség és eredmény madártávlatból
mérlegegyezőségeket szétfeszítő gazdasági események gazdasági esemény – értékesítés - + E – E, de a két változás nem egyezik meg egymással különbség = eredmény eredmény kezelése nettósítva eredmény kezelése bruttósítva, de csak mérlegszámlák felhasználásával KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

Ez az összetett gazdasági eredmény két elemi eseményre bontható fel: az egyik + E ; + F (vevői követelés nő és a saját vagyon is) a másik – E ; – F (készlet csökken és a saját vagyon is) KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

Kontírozva: 1. T Vevők K Eredmény számla Értékesítés eladási áron 2. T Eredmény számla K Késztermékek Értékesítés nyilvántartási áron 8 000 bruttó elszámolás elve KÖNYVVITEL

információ vesztés, szabályozással ellentétes megoldás KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

erőforrás felhasználás (költségfelmerülés) is szétfeszíti a mérlegszámlák kereteit megoldás: befejezetlen termelés? – vagy KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

információ vesztés – a világosság elve két számlasoros könyvvitelt felváltotta a mérleg-, költség-, eredményszámlák rendszere négy számlasoros számla elmélet és gyakorlat KÖNYVVITEL

költség fogalma kiadás költség – kiadás, azonosság különbség költség és kiadás időbelisége KÖNYVVITEL

A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) -felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. KÖNYVVITEL

minden költség előbb vagy utóbb kiadást is jelent A kiadás időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (például az alapanyag-vásárlás készpénzkiadás, de költség csak akkor lesz, ha az anyagot ezután fel is használjuk). A kiadás időben követi a költség felmerülését és elszámolását (például a társadalombiztosítási járulékot előbb elszámoljuk költségként, és csak később utaljuk át, fizetjük ki, ugyanígy a béreket is előbb elszámoljuk költségként, azután történik a bérfizetés). A kiadás időben egybeesik a költségfelmerüléssel és -elszámolással (például kifizetik a taxiszámlát – természetesen az utazás a vállalkozás érdekében történt – a szolgáltatások nem készletezhetők, ezért az elfogyasztás és termelés egybeesik KÖNYVVITEL

ráfordítás költség és ráfordítás, különbsége, azonossága minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz Összegezve a költség és a ráfordítás különbözőségét, azt a következők szerint fogalmazhatjuk meg: a költség mindig a tevékenység (termelés) érdekében történő felhasználást, míg a ráfordítás az eredmény (kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent. KÖNYVVITEL

költségek megjelenésük szerint azt jelenti, hogy a költség milyen erőforrás felhasználása miatt keletkezett, mi volt a költséghordozó. Így költségnemeket különböztetünk meg: anyag jellegű költségek (például anyagfelhasználás, szolgáltatás igénybevétele), személyi jellegű költségek (például bérek és járulékai), értékcsökkenési leírási költség (például tárgyi eszközök az elhasználódás arányában). KÖNYVVITEL

elszámolhatóság szerinti csoportosítás közvetlen /költségviselő/ közvetett /költséghely/ költség szintek KÖNYVVITEL

a közvetett költségeket egy-egy időszak végén rendezni kell (legalább évente egyszer), mert a költségszámláknak az időszak végén nem maradhat egyenlege a közvetett költségek teljes összegének átvezetését az eredmény terhére, a közvetett költségek teljes összegének felosztását a költségviselőkre, az előző kettő valamely kombinációja, ezek közötti választás alapvetően befolyásolhatja egy-egy vállalkozás adott évi eredményét, adózását KÖNYVVITEL

A költségfogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással, a következők szerint: + KÖZVETLEN KÖLTSÉG + Üzemi általános költség = SZŰKÍTETT KÖLTSÉG + Vállalati általános költség = TELJES KÖLTSÉG KÖNYVVITEL

a fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része vagy teljes egésze, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti. a fel nem osztott költség (FNOK) így költség és ráfordítás is egyidejűleg a FNOK tartalma és nagysága mindig attól függ, hogy melyik költségkategóriát választjuk értékelés alapjául (hiszen a FNOK, mint maradvány jelenik meg a kalkuláció után) ezért: minél kisebb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál nagyobb a FNOK aránya, minél nagyobb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál kisebb a FNOK aránya. KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás költségek a volumenhez való viszonyuk alapján
fix, lépcsősen fix költség változó költség lineáris, progresszív, degresszív változások KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás egységköltség, önköltség önköltség kalkuláció
előkalkuláció utókalkuláció közbenső kalkuláció KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás költségkimutatás fogalma költségnemi kimutatás
a költségkimutatás olyan számviteli okmány, amely egy időszak költségeit összesítve és megfelelő részletezettségben is tartalmazza. KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás időszakban felmerült és az időszakot terhelő költségek különbsége a megtérülések és az időbeli elhatárolások szerepe KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás a költség számla költség elszámolási módszerek
elsődleges és másodlagos költségelszámolások KÖNYVVITEL

Elszámolhatósági mód szerint
10. Költség elszámolás KÖLTSÉGSZÁMLÁK Költségfajta szerint (KÖLTSÉGNEMEK) Elszámolhatósági mód szerint Közvetlen költségszámlák (KÖLTSÉGVISELŐK) Közvetett költségszámlák (KÖLTSÉGHELYEK) – anyag jellegű költségszámlák – személyi jellegű költségszámlák – értékcsökkenési leírás (költség) számlák – termékelőállítás költségszámlái – beruházási tevékenység – szolgáltatások költségszámlái stb. – üzemi általános költségszámlák – vállalati általános KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás költségnövekedés
ha eszköz csökken – időbeli összefüggések ha forrás nő egyéb költségnövekedések KÖNYVVITEL

10. Költség elszámolás költség csökkenés – megtérülések eszköz nő
forrás csökken más változások – FNOK KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ eredmény hozam ráfordítás KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. a számvitelben a hozam egy időszak tevékenységének társadalmilag elismert értéke. a ráfordítás a hozam elérése érdekében felhasznált erőforrások értéke, vagyis az a pénzben kifejezett összeg, amelybe a vállalkozásnak az adott tevékenység került. KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ hozam és bevétel pénzügyi hozam és ráfordítás
elismert hozam és ráfordítás egyéb hozam és ráfordítás KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ az összes hozam: H1 + H2 + H3 KÖNYVVITEL
A hozam (H) lehet: pénzügyileg is realizált – befolyt – ellenértéke (H1), a nettó (áfa nélküli) árbevételnek az a része, amelyet a vevők már kifizettek a gazdálkodói környezet által elismert – pénzügyileg még nem realizált termékek és teljesítmények értéke (H2). A kiszámlázott (a vevő által nem kifogásolt) teljesítmények értéke, amelynek ellenértéke még nem folyt be a vállalathoz. olyan létrehozott termékek és teljesítmények értéke, amely nem része az előző kettőnek (H3). Ide soroljuk azokat a vállalati teljesítményeket, amelyek nem kerülnek (például egy saját kivitelezésű beruházás), vagy még nem kerültek piacra (például a megtermelt javak az összes hozam: H1 + H2 + H3 KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ a pénzügyileg is realizált kibocsátott termékek és teljesítmények értékének könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R1) a kibocsátott (elismert) termékek és teljesítmények könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R2) – az R1 részt nem tartalmazza olyan létrehozott termékek és teljesítményekhez felhasznált erőforrások könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke), amely az előző kettőt nem tartalmazza (R3), az összes ráfordítás: R1 +R2 + R3 KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ pénzügyileg is realizált eredmény M1 = H1 - R1
elismert (pénzügyileg még nem realizált) eredmény M2 = H2 - R2 létrehozott, de a piac által még el nem ismert eredmény M3 = H3 - R3 az összes eredmény M1 + M2 + M3 KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ eredmény állományi adatokból – /E – F/
eredmény forgalmi /időszaki/ adatokból – /H – R/ KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ Állományi adatokból kiszámított eredmény esetén a mérleg adott időpontra vonatkozó adatait használjuk fel, amelyekből: M = E – F ahol E az eszközök összege, F a saját és idegen források összege M realizált eredmény: ha előjele +, akkor nyeresége (eszköztöbblete), ha –, akkor vesztesége (eszközhiánya) van a vállalkozásnak. KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ Ha forgalmi adatok alapján számítunk eredményt, akkor az eredmény egy időszak hozamainak (árbevételének) és ráfordításainak a különbsége: M = H – R ahol H a hozamok összege, R a ráfordítások összege, M az eredmény, amely lehet nyereség (+), vagy veszteség (–), esetleg 0. KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ hozam és pénzbevétel viszonya
a bevétel időben megelőzheti a pénzbevételt (például értékesítés utólagos fizetés mellett), a bevétel és pénzbevétel időben egybeeshet (például értékesítés készpénzért), a bevétel időben követheti a pénzbevételt (például vevő által átutalt előleg, később történő eladás fedezetéül). KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ eredményszámla hozam és ráfordítás számlák KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ könyvelés a hozamszámlákra
könyvelés a ráfordításszámlákra eszköz nő/csökken forrás nő/csökken egyéb változások KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ az eredmény szerkezete és a számlaszerkezet
eredményszámlák zárása, eredmény megállapítás és eredmény felosztás KÖNYVVITEL

11. Eredmény /1/ adó osztalék
a mérleg szerinti eredményszámla pedig azt a tárgyévi eredményt tartalmazza, amellyel kapcsolatban a vállalkozásnak már semmiféle külső kötelezettsége nincs az adott évhez kötődően KÖNYVVITEL

12. Az eredmény /2/ szerkezete
bevétel szerkezete – árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel ráfordítás szerkezete KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

forgalmi költség típusú ráfordítás szerkezete összköltség típusú ráfordítás szerkezete fedezetszámítás lehetősége KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

az eredmény-kimutatások formája összköltség és forgalmi költség eredmény-kimutatás különbsége a saját termelésű készletek és saját teljesítmények szerepe a saját termelésű készletek állomány változása /STKÁV/ ráfordítás, vagy hozam korrekció KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

A forgalmi költség eljárásra épülő eredmény-kimutatásokból a fedezeti összeget illetve a fedezeti hányadot lehet kiszámítani. A fedezeti összeg közelítően megfelel az árbevétel és a változó költség különbségének. + Értékesítés nettó árbevétele (áfa nélküli) – Értékesítés közvetlen ráfordításai = FEDEZETI ÖSSZEG – Értékesítés közvetett ráfordításai = EREDMÉNY KÖNYVVITEL

a két kimutatás közötti különbség bemutatása naturális adatokkal, darabszámmal készlet mérlegegyenlet /nyitó készlet + növekedés = csökkenés + záró készlet/ KÖNYVVITEL

Egy vállalkozás év elején rendelkezik 100 db késztermékkel (a nyitómérlegben B.I.4 alatt található, természetesen pénzértékben), és év közben még termel db-ot. Ha az db-ot el is adja az év folyamán és többet nem, akkor a tárgyidőszak összes költsége szembeállítható az időszak összes árbevételével (hiszen azt adta el, amelyet az adott időszak erőforrás-felhasználásával termelt). Ekkor zárókészlete 100 db, ugyanolyan értékben, mint a nyitáskor (itt most eltekintünk az esetleges értékváltozásoktól – leértékelésektől, amelyek a készleteket is érinthetik). KÖNYVVITEL

Ha a vállalkozás a fenti termelés mellett db-ot ad el (arányosan nagyobb árbevételért), és csak a tárgyidőszak összes költségét állítjuk vele szembe, akkor nagyobb eredményt fognak kimutatni, mint az előző változatban, pedig eközben a záró készletük 50 db-ra apadt le. Ha így tennének, akkor 50 db árbevételével szemben nem állna semmiféle ráfordítás. KÖNYVVITEL

Ha 950 darabot ad el, és ezzel is a tárgyidőszak összes költségét állítja szembe, az eredmény kisebb lesz, mint az 1. változatban, miközben a záró készlet 150 db-ra nőtt. Ha így tennének, akkor 50 db költségével szemben nem állna árbevétel, tehát a ráfordítás 50 db termék közvetlen költségének értékével lenne nagyobb a valóságosnál. KÖNYVVITEL

Az előbbi késztermék-eladási példában a forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás a 3-féle árbevételhez 3-féle költséget rendel hozzá a II. és IV. pontban. Az összköltség típusú viszont a 3-féle árbevételhez ugyanazt az összköltséget (IV. + V. + VI.), ezért az összköltség típusú II-nek, az Aktivált saját teljesítmény értékének kiegyenlítő, egyenlegező szerepe van. KÖNYVVITEL

13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika
a vállalkozás folytatásának elve a teljesség elve a valódiság elve a világosság elve a következetesség elve a folytonosság elve KÖNYVVITEL

az összemérés elve az óvatosság elve a bruttó elszámolás elve az egyedi értékelés elve az időbeli elhatárolás elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben a lényegesség elve a költség-haszon elv KÖNYVVITEL

számviteli politikai döntések milyen lesz a beszámolás formája, milyen eredmény-kimutatást készít: összköltség típusút vagy forgalmi költség-eljárás szerintit, hogyan, milyen módon kapcsolódik az analitikus nyilvántartás a szintetikához, milyen lesz az amortizációs rendszer, a maradványérték meghatározása, a leírási módok, az elszámolás gyakorisága, milyen lesz a készlet-nyilvántartási rendszer, milyen nyilvántartási árakat használnak, mekkora a jelentős és lényeges hiba határa a vállalkozásnál, milyen deviza árfolyamon tartja nyilván a devizás tételeket, mikor és hogyan készül a leltár, lesz-e leltározás, hogyan határozza meg a saját termelés közvetlen költségeit, stb. KÖNYVVITEL

számlarend a 10 számlaosztály tartalma a számlaszámon belüli pozíció tartalma számlatükör számlakeret a számlaosztályok összefüggése és az eredmény KÖNYVVITEL

főkönyvi számlák nagy csoportjai: eszközszámlák, forrásszámlák, költségszámlák, eredményszámlák. KÖNYVVITEL

KÖNYVVITEL

Az így felépített rendszerben az szám pl. jelezhetné a következőt: 1 azt, hogy befektetett eszközről van szó, 12 azt, hogy ezen belül tárgyi eszközről, 121 azt, hogy ezen belül ingatlanról, 1211 azt, hogy ezen belül épületről, 12111 azt, hogy ezen belül raktárépületről. KÖNYVVITEL

A számlatükör megalkotása a vállalkozás számviteli politikájának része. A számlatükör létrehozása önmagában csak a számvitel anatómiáját jelenti, de hiányzik még a fiziológia, amelyet szintén meg kell határozni a jogszabályi keretek között. A számlakeret a főkönyvi számlák csoportosítására, elnevezésére, tartalmára, vezetésére vonatkozó szabályok halmaza KÖNYVVITEL

csak az eszközök és források körén belül idéz elő változást a négy alapvető gazdasági esemény (T. 1,2,3/K. 1,2,3 – T. 4/K. 4 – T. 1,2,3/K. 4 – T. 4/K. 1,2,3), tehát nincs eredményre gyakorolt hatása, erőforrás felhasználás a termelésben vagy azonnali vagy később bekövetkező eszköz csökkenéshez vezet ( T. 5/K. 1,2,3 – T. 5/K. 4), erőforrás megtérülés (pl. késztermék előállítás) eszköznövekedést okoz (T. 1,2/K. 5), eszköz csökkenés ráfordítás növekedést okoz azonnal vagy később (T. 8/K. 1,2,3 – T. 8/K. 4) a ráfordítás növekedést általában hozam és eszköz növekedés kíséri, de önálló jelenségként is létezik (T. 3/K. 9), a költség egy része ráfordítássá alakulhat át közvetlenül (T. 8/K. 5), és mindezek ellenkezője is megtörténhet. KÖNYVVITEL

Fontos következtetés, ha megállítjuk a könyvelés folyamatát, mindig igaz lesz a következő pár összefüggés (feltéve, hogy a könyvelés nem hibás, és a szükséges rendező tételeket lekönyvelték): összes T. forgalom = összes K. forgalom, összes T. egyenleg = összes K. egyenleg, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T., akkor a vállalkozás nyereséges, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege K., akkor a vállalkozás veszteséges, továbbá mindig igaz, hogy az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T. és adott összegű, akkor az 5-9. számlaosztályok összevont egyenlege ugyanekkora összegű és K. jellegű, a vállalkozás nyereséges és megfordítva, akkor a vállalkozás veszteséges. KÖNYVVITEL

beszámolási kötelezettség nincs egyszerűsített beszámoló egyszerűsített éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló közzététel KÖNYVVITEL

14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat
az egyszeres könyvvitel fogalma az egyszeres könyvvitel könyvvezetése a naplófőkönyv KÖNYVVITEL

összefoglalás KÖNYVVITEL

Számvitel I. Könyvviteltan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Számvitel I. Könyvviteltan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Számvitel I. Könyvviteltan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Számvitel I. Könyvviteltan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés