Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Költségosztás szabályozása

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Költségosztás szabályozása"— Előadás másolata:

1 Költségosztás szabályozása
Közösképviselők fóruma Miskolc, Petőfi u 1-3. Költségosztás szabályozása 104/2011.(VI.29.) Korm. rendelet a fűtési energiaköltség megosztására. Készítette: Fignár Zoltán Üzemvezető

2 Az elmúlt 20 évben jelentős változások történtek:
a korábbi tanácsi bérlakások a lakók tulajdonába kerültek, az önálló fűtőművek megszűntek, a távhő nagy részét kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés útján biztosítják, megszűnt az energiahordozók állami dotációja, a felhasználók a tényleges költségeket fizetik a világpiacon rohamosan növekedtek az energiahordozók árai a magántulajdonba került lakások jelentős részét felújították, bevezették a mérés szerinti elszámolást. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lakóközösségek csak a költségosztók alkalmazásával kapcsolatos tudnivalók alapos áttekintését követően döntsenek a költségosztók alkalmazásáról, és amennyiben azok alkalmazása mellett döntöttek, akkor a költségelosztás előnyeit igyekezzenek a lehető legnagyobb mértékben kihasználni.

3 Hőmennyiség mérés a hőközpontokban
Épület Hőközpont Kazánház vagy Fűtőmű Elszámoló hőmennyiségmérő Primer vezetékek Szekunder vezetékek Az elszámoló mérő mindig a primer oldalon van!

4 Hőmennyiség mérés hőközpontban és épületekben
1 2 3 Mindössz. Fűtött lm3 100 200 300 600 Mért GJ 150 450 900 Korrekció ~GJ 16,7 33,3 50 Számított GJ 166,7 333,3 500 1000 Szétosztott hőmennyiség [GJ] Hőközpont Épület 1 Épület 2 Épület 3 Hőmennyiségmérő 1000 GJ Épületek költségosztó mérői Elszámoló mérő Korrekció a felhasználások arányában

5 A kidolgozott kormány rendelet
Az egyes lakások hőfogyasztását befolyásoló tényezők: A radiátor által leadott hő az átmenő fűtéscsövek hőleadása (szélsőséges esetben a teljes hőleadás 70%-át is elérheti); a lakás épületen belüli elhelyezkedése; a lakás külső falfelületeinek nagysága, aránya azok hőszigetelése, a nyílászárók állapota; a lakások közötti hőáramlás, mert az egyes lakások között nincs hőszigetelés; a hőáramlás egy kevés külső falfelülettel rendelkező épületrészben fűtés nélkül is akár oC-t biztosít egyéb tényezők (pl. épület tájolása, uralkodó széljárás, stb.)

6 A helyes elszámolás megteremtésének hőtechnikai, illetve közgazdasági alapelvei:
vegye figyelembe a radiátorok hőleadását, a csővezetékek hőleadását, az épületen belüli, valamint az épület és a környezet közötti hőáramlást is; hasson ösztönzőleg az energiatakarékosságra; legyen szolidáris a kedvezőtlen helyzetű lakásokban lakókkal szemben; legyen egyszerű és jól áttekinthető; legyen megengedő abból a szempontból, ha a lakóközösség összetettebb elszámolást akar; segítse elő a lakóközösség megegyezését.

7 A díjszétosztási arányok meghatározása
Az épületrészek tulajdonosai szótöbbséggel hozott döntése alapján a következő módokon történhet: a) a fűtött légtérfogat alapján, b) fűtési költségmegosztók adatainak alapul vételével, c) energetikai tanúsítvány alapján, d) egyéb más módszer alapján

8 Hőmennyiség felosztás légköbméter alapján
Épület Szerelőszint Több szintes lépcsőház 1 szint felépítése 1,5 szoba 2,5 szoba 2 szoba Lépcsőház Lakásonkénti légköbméter és hőmennyiség Szobaszám lcsház 1,5 2 2,5 lm3 3 6 9 12 Lakásra jutó GJ 5 10 15 20 Fűtött légköbméterek:300 m3 Egy blokk fűtött légköbmétere:3 m3 Épületre jutó hőmennyiség [GJ]: 500 Miskolcon a lépcsőházi hőfelhasználást is a lakások közt osztjuk fel lm3 arányosan

9 Költségosztás épületen belül
Szabályozás külföldön Ausztria Bulgária Dánia Németország Románia Csehország Svájc Lakásszám, amely felett a költségmegosztók vagy hőmennyiségmérők használata kötelező min. 4 minden társasházban min. 2 kantononként változó fogyasztásarányosan felosztandó költséghányad % % min 40% % Ha valaki nem járul hozzá költségmegosztó felszereléséhez, úgy fogyasztása számítással kerül meghatározásra a következők szerint: az épületben regisztrált legmagasabb fajlagos költség alapján korrekciós tényezők használata Nem Igen költségmegosztókra vonatkozó szabványok OE Norm EN 834 / 834 EN DS EN 834/835 DIN EN 834/835 SR EN 834/835 CSN EN 834/835 n.a Német módszer: hőfelhasználás szerint fizet Svájci módszer: komfort szerint fizet. Magyarország Svájcot követi.

10 A hőmennyiségmérés és a költségosztás
Költségosztás épületen belül A hőmennyiségmérés és a költségosztás A hőmennyiségmérő hiteles, viszonylag drága mérő(a felszereléssel együtt kb ezer Ft/radiátor,) közvetlenül méri a felhasznált hőmennyiséget. A berendezést lakásonként szerelik be; új építésű lakóépületeknél alkalmazzák. A készülék a meleg víz mennyiségét, a beáramló és a kimenő víz hőmérséklet különbségét méri és az így adódó hőteljesítményt folyamatosan összegzi. Rendszeresen hitelesítendő, a hitelesítés költsége kb. 25 ezer Ft/mérő. A költségosztó nem hiteles, a radiátorokra felszerelt, olcsó (5-6 ezer Ft/radiátor) műszer, amely közvetve méri a felhasznált hőmennyiséget; a mutatott érték a radiátor hőleadásától függ. A készülékben hőérzékelők találhatóak, amelyek közül az egyik a fűtőtest, a másik a helyiség hőmérsékletét méri. A processzor által mért értékek segítségével számoljuk a felhasználást. A jövőben csak a digitális költségosztó felszerelése engedélyezett. Párologtatós Elektronikus

11 A fűtési költségmegosztók alkalmazására vonatkozó általános szabályok
Költségosztás épületen belül A fűtési költségmegosztók alkalmazására vonatkozó általános szabályok A módszer akkor alkalmazható, ha a) az épület valamennyi hőleadó készülékét azonos gyártmányú fűtési költségmegosztóval szerelték fel. b)   a fűtési költségmegosztó mérési pontosságát tanúsítvány igazolja, c) valamennyi épületrészben a hőleadó készülékek hőleadása szabályozható, d)      a felszerelés a műszaki előírásoknak megfelelően történt, e)    a fűtési költségmegosztókat, valamint a hőleadó készülékeket illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) látták el, f)  a fűtési költségmegosztók leolvasása, a zárjegy, plomba sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén megtörténik.

12 Épület fűtési hőmennyiségének felosztása
Költségosztás épületen belül Épület fűtési hőmennyiségének felosztása Fűtési hődíj költségek 50-70% 100% Csőhálózat fűtése Fürdőszoba fűtése Közös helyiségek fűtése 30-50% Az alapköltség a lm3 arányos rész, korszerűsítés előtt 30 % javasolt, panelprogram után 50%, míg a köztes állapotra a kettő közötti érték.

13 Lakások korrekciós fizetése a hőigényhez képest
Költségosztás épületen belül Lakások korrekciós fizetése a hőigényhez képest

14 Épület egy lakására jutó hőfelhasználás
Költségosztás épületen belül Épület egy lakására jutó hőfelhasználás

15 Költségosztás épületen belül

16 Megjegyzések a korrekciókhoz
Költségosztás épületen belül Megjegyzések a korrekciókhoz A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó korrekciókat összevonással kell megállapítani. Fűtési költségmegosztó funkciót ellátó hőmennyiségmérők alkalmazása esetén az épületrész egyes helyiségeinek korrekciós tényezőit a korrekciós tényezővel érintett helyiség fűtött légtérfogatának a teljes épületrész fűtött légtérfogatára jutó arányában kell számításba venni. A földszinti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, alsó elosztású fűtési rendszerű épületek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át. A legfelső emeleti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, felső elosztású fűtési rendszerű épületek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át.

17 Egy lakására jutó hőfelhasználás korlátai
Költségosztás épületen belül Egy lakására jutó hőfelhasználás korlátai

18 A kidolgozott kormány rendelet
Költségosztás épületen belül A kidolgozott kormány rendelet Főbb kötelezettségeket rögzít: - a fűtési költségmegosztók – eltérő rendelkezés hiányában - közös tulajdonba tartoznak, - a felszereléséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről, a leolvasásáról és kiértékeléséről a tulajdonosok gondoskodnak, - a képviselőnek írásban tájékoztatnia kell az elszámolás eredményéről az érintetteket, - a lakástulajdonos kérésére – előre egyeztetett helyen és időpontban – betekintést kell biztosítani a költség-megosztásba. - hibás díjszétosztás esetén távhőszolgáltató a közös képviselő írásos kérelmére módosít.

19 Energetikai minőségi osztályok 176/2008. (VI.30.) Korm. rend. alapján
Költségosztás energetikai tanúsítvány alapján Energetikai minőségi osztályok 176/2008. (VI.30.) Korm. rend. alapján A+ <55 Fokozottan energiatakarékos A Energiatakarékos B Követelménynél jobb C Követelménynek megfelelő D Követelményt megközelítő E Átlagosnál jobb F Átlagos G Átlagost megközelítő H Gyenge I >340 Rossz Fajlagos hőveszteség tényező a követelmény-érték százalékában

20 Kell-e az épületeket energetikailag minősíteni?
Költségosztás energetikai tanúsítvány alapján Kell-e az épületeket energetikailag minősíteni? az épület összes lakására kiterjedően elkészített „energetikai tanúsítvány” adatai szerint történik. Részletes számítással új épületnél már jelenleg is, meglévő épület eladása vagy bérbeadása esetén január 1-től kötelező. hátránya, hogy bonyolult, jelentős költségekkel járó vizsgálatokat kell elvégezni Jó tudni: Más érték a teljes épület és más érték egy lakás tanúsítványa. Épületen belül a lakások akár két osztállyal is eltérhetnek.

21 Egyéb módszer alapján Költségosztás épületen belül Példák:
a függőleges csőterv segítségével, hőszükséglet számítás alapján, üres lakásokat is üzemeltető társasházak esetén, egyedi eset alapján, egyéb felhasználókkal megállapodás.

22

23 Köszönöm a figyelmüket!
Fignár Zoltán üzemvezető MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.


Letölteni ppt "Költségosztás szabályozása"

Hasonló előadás


Google Hirdetések