Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye

Az előadások a következő témára: "Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye"— Előadás másolata:

1 Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye
„PÁN PÉTER NEMZEDÉKE” (Posztadoleszcens jelenségek a ceglédi középiskolások körében) OTDK Prezentáció Készítette: Takács Nóra Konzulens: Dr. Kabai Imre Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye 2011. április 15.

2

3 PÁN PÉTER ÉS BUMERÁNG NEMZEDÉK
A posztadoleszcencia jelensége Iskolai tanulmányok befejezése; Munkába állás; Szülőktől való leválás Saját család alapítása

4 Kik vizsgálták - elnevezések
Kenneth Keniston - posztadoleszcens Somlai Péter – „új ifjúság” Kiss Viktor – „hunédzserek” „Bumeráng generáció” Vaskovics László – „dimenziók”

5 Társadalmi, szociológiai háttér
Információs társadalom Oktatási expanzió „Parkoló pálya”

6 Saját vizsgálatom 120 ceglédi végzős diák – kérdőíves módszer
4 középiskola (1 gimnázium, 3 szakközépiskola – szakmunkásképző) 17 jövőbeli terveikre vonatkozó kérdés

7 A vizsgálatok módszere
Statisztikai vizsgálatok: Kereszttáblák Pearson-féle Khí-négyzet próba Szóráselemzés F-próbával

8 A ceglédi középiskolák
A bevont oktatási intézményekről („külön kis világok”): Az iskolák eltérő profilja (mit mondanak magukról a honlapokon) Eltérések egyes jellemzők mentén: nemenkénti megoszlás szülők iskolai végzettsége: „beszédes különbségek”

9 A középiskolások szüleinek iskolai végzettsége (a magasabb iskolázottságú; százalékok)
Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

10 Hipotézis I. A fiatalok családi háttere (teljes–nem teljes családban élők, szülők iskolázottsága, testvérek száma, nemük) nagyban befolyásolja a tanulók későbbi életterveinek időbeli alakulását, illetve azt, hogy mennyire válnak majd posztadoleszcensé.

11 Eredmények Első feltételezésemet a vizsgálati adatok igazolták. Szignifikáns összefüggés van az életesemények időbeli tervezése és a nemenkénti megoszlás teljes nem teljes családi háttér testvérek száma szülők iskolai végzettsége között. Az élettervek időbeli bekövetkezésére a szülők iskolai végzettsége van a legerősebb hatással.

12 Szülők legmagasabb iskolai végzettségének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor)
Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

13 Hipotézis II.-III. A középiskola típusa (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző), mentén megragadható lesz az életeseményekre vonatkozó tervek alakulása A tervezett tanulmányok is erős befolyással bírnak a többi életszakasz időbeli eltolódására.

14 Eredmények Második és harmadik feltételezésemet is igazolták a vizsgálataim. a középiskola típusa befolyásolja a továbbtanulási szándékot és azt, hogy mikor tervezik, hogy munkába állnak illetve a házasság és gyerekvállalás tervezett időpontjára is hatással vannak.

15 Életesemények tervezésének iskolánkénti megoszlása (átlagéletkor)
Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

16 Továbbtanulási szándék hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor)
Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

17 Hipotézis IV. A lakóhely urbanizációs szintje, típusa is befolyásolja a fiatalt a későbbi életeseményei tervezésekor, vagyis a posztadoleszcencia megjelenésében.

18 Eredmények Negyedik feltételezésemet az én vizsgálataim nem igazolták.
nincs szignifikáns összefüggés a vizsgált diákok lakóhelye és a későbbi életeseményeik eltolódása, meghosszabbodása között.

19 A tanulók lakóhelyének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor)
Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

20 Hipotézis V. A „posztadoleszcenciára való hajlam” már megjelenik egyes érettségi előtt álló diákoknál, míg másoknál nem mutatkoznak egyértelmű jelei, hogy a későbbiekben posztadoleszcensekké válnának.

21 Eredmények A gimnazisták nagyobbik része később akarja befejezni a tanulmányait, így az összes többi életeseményüket is későbbre tervezik Tehát nagy valószínűséggel ők lesznek a jövő posztadoleszcensei

22 A „továbbtanulási ambíció” alakulása a magyarázó változók függvényében – „teljes faktoriális modell” alkalmazása.

23 Összefoglalás Szignifikáns összefüggést találtam a:
szülők iskolai végzettsége az iskolák típusai a továbbtanulási szándék a diákok későbbi élettervei között

24 Összefoglalás a gimnazista diákoknál élesen látható, hogy minden egyes életeseményt későbbre terveznek, mint a szakközépiskolában tanuló társaik.  Ők tehát várhatóan a jövő posztadoleszcensei

25 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
Takács Nóra Zsigmond Király Főiskola