Kettős modalitású kétnyelvűség

Az előadások a következő témára: "Kettős modalitású kétnyelvűség"— Előadás másolata:

1 Kettős modalitású kétnyelvűség
Kontaktusjelenségek szociolingvisztikai vizsgálata siketeknél Rácz Szilárd Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Collegium III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia MTA Nyelvtudományi Intézet, február 6.

2 Az előadás felépítése A siket közösségek kétnyelvűsége
Nyelvi kontaktusok modellje A kontaktusba lépő kódok rendszere Az első kísérlet bemutatása: nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvűségi helyzetben

3 1. A siket közösségek kétnyelvűsége (Grosjean 1992, 2008)
„Kétnyelvű az, aki mindennapi érintkezése során két vagy több nyelvet kommunikatív, szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban/írásban illetőleg jelelt formában) rendszeresen használ.” (Bartha 1999:40) nyelvészeti-antropológiai nézőpont

4 1. A siket közösségek kétnyelvűsége
kisebbségi kétnyelvűség: Mo. kb ezer fő (Bartha et al. 2006: 852) nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (nyelvközösség vs. fogyatékos csoport) a siketség tartóssága miatt nem zajlik le a nyelvcsere (Hattyár 2004) a hallás hiánya miatt többségi nyelvet csak részlegesen sajátítják el (háttér, nyelvelsajátítás ideje)

5 1. A siket közösségek kétnyelvűsége
nincs jelnyelvi egynyelvű mód A kétnyelvű nyelveinek és a nyelvfeldolgozó mechanizmusoknak az aktivációs szintje az idő egy adott pontján (Grosjean 2008: 39) eltérő modalitású nyelvek kapcsolata: a nyelvi megnyilatkozás (jelelés és beszéd) egyidejűleg mindkét nyelven ↔hangzó nyelvi kapcsolatok szekvenciális jellege (Bishop 2005; Emmorey 2005)

6 2. A nyelvi kontaktusok modellje
Két jelnyelv érintkezésénél Hangzó nyelv és jelnyelv érintkezésénél Hangzó nyelvi kontaktusokra jellemző Egyedi jelenségek Lucas–Valli 1992

7 Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata
„Bimodal bilingualism” a két nyelv párhuzamos megjelenése code-blending (Emmorey et al. 2005) pszicholingvisztika változat: a jelnyelv és a hangzó nyelv között Reilly–McIntire 1980

8 Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata
pidzsin (Woodward 1973; Reilly– McIntire 1980; Cockely 1983) harmadik rendszer, hibridizáció (Whinom 1971; Romaine 1989) bázisnyelv: nem lehet megállapítani (Auer 2000) Kontaktusjelelés:a két nyelv elemeit kombinálja egyedi módon (Lucas-Valli 1992; Lucas 2000)

9 Kontaktusjelelés:néhány jellemző
Nyelvészeti jelnyelv és hangzó nyelv szintaxisa és morfológiája is (igék ragozása) angol morfémák, elöljárószavak tér-és tekintethasználat egyes szavak, suttogás, szájmozgás (Lucas-Valli 1992) Társadalmi többségi kétnyelvű partnerrel: (kölcsönös igazodás) keverés: a hangzó normához való igazodás kisebbségi nyelv használat közben a keverés siketek közt negatívabb („halló akcentus”)

10 Kontaktusba lépő kódok rendszere
Hangzó nyelv: beszélt formában: artikuláció (Ann 2001) jelelt formában: manuálisan kódolt rendszerek (rendszeres jelek, MCE) másodlagos jelelési rendszer (Davis–Supalla 2001) hangzó nyelv vizuális modalitású reprezentációja (Grosjean 2008) jelnyelvi jelek + hangzó nyelvi morfológia és szintaxis ujj-abc: egy másodlagos jelrendszer (Lucas 2000)

11 Kontaktusba lépő kódok rendszere
Jelnyelv: jelnyelv és kontaktusváltozat különbsége? szimultaneitás: nyelvi elemek rétegződése, nyelvi ökonómia (Wilbur 2003)

12 Nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvű helyzetben: kísérlet
előtanulmány: 2 alkalom, számbavétel, siket személy kettős modalitású (hangzó és jelnyelvi) kétnyelvű nyelvprodukciója: nyelvválasztás a partnerek függvényében (jelnyelv és köztes változatok) jelnyelv domináns siket k.sz. (kérdőív: nyelvhasználat, kompetencia, ismeretség) kísérleti helyzet: videóüzenet továbbítása, rajzfilm

13 Kísérlet… Fiktív partnerek P1: erős, jelnyelvi domináns siket
P2: „gyenge” siket P3: halló tolmács P4: halló gyógypedagógus, középfokú tanfolyam Hipotézisek: siketes jelnyelvet csak P1-nél láthatunk P1-től P4 felé haladva egyre több lesz a kevert elem, megjelenik a kontaktkód is

14 Módszertani problémák
Koncepció sokkal homogénebb jelelés P1 és P4 közötti különbségek Transzkripció glosszázós módszer (Mongyi–Szabó 2004) videóelemező program (kockáról kockára) hiányos korpusz, következetes jelölés nehézsége

15 Módszertani problémák: hatásuk az elemzésre
P1: 2 perc P4: 2+2 perc =4 perc Cél: artikuláció jelenléte, funkciói, jeleléshez való viszonya egyes kontaktusjelenségek: az eltérő modalitású rendszerek kapcsolódási lehetőségei pontatlanság, további elemezések, csak a legszembetűnőbb jelenségek, nagyságrendi mutatók

16 1. A kódhasználat a partnerek függvényében
Az artikulációs képek aránya a két mintában (120 s) Partner P1 P4 Teljes artikulációs kép 43 66 Részleges artikulációs kép 15 8 Összesen 58 81 (=74 +7 ) Részleges aránya P1:.26% – P4:10-11% Részleges szájkép szerepe: lexikalizálódott (Wilbur 2003: 341) P1: Szabályszerű használat: tör [történik] , sik [sikerül], sárg [sárga] P4: lassúbb, jelölt, rendszertelenebb

17 1. A kódhasználat a partnerek függvényében
A nyelvprodukció dinamikája: manuális elemek szekvenciális kapcsolódása – hangzó nyelvhez kötöttség (Wilbur 2003) több hangzó nyelvi elem a P4-es mintában(szintaxis, morfológia) DE, MERT HÁTRA, MELLETTE, EGY P1: toldalék: ÉG(ból/ből) + égből szájkép

18 Jelnyelvi és hangzó nyelvi elemek kapcsolata
két artikulációs rendszer: két nyelv egyidejű jelenléte nem szekvenciálisan követik egymást: nincs kódváltás kódvegyítés(code-blending, Emmorey 2005) szájképek és manuális jelek viszonya egyéb sajátos kontaktusok

19 szájképek többsége szemantikailag megegyezik a manuálisan kifejezett tartalommal (Emmorey 2005: 666)
(1) mit tévé antenna MIT / TÉVÉ [prof.-b] ANTENNA(2) NÉZ-2-fel

20 Szemantikai eltérések:
(2) áram MEGRÁZ „árammal megrázza” Megnyilatkozás két nyelven Funkciómegosztás

21 Néhány további jellemző
Szimultaneitás + kiegészítő szájkép (3) ismer ISMER TE ?

22 Néhány további jellemző
nyelvi elemek időbeli viszonya: legtöbbször egybeesik, kivételek is (4) inter INTERNET-SZÁMÍTÓGÉP (INTERNET) kézmozgás gyorsabb

23 Összegzés P1: siketes jelelés
P4: több artikuláció, teljes szájkép, változat jobban kötődött a hangzó nyelvhez (vö. kérdőív) jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvűség fő jellemzője: kódvegyítés információtartalom: ekvivalens, kiegészítő kézjelek sebessége gyorsabb két nyelv képes egyidejűleg aktív lenni

24 Összegzés előtanulmány: módszertani buktatók
valós partnerek, interjúk készítése társalgások rögzítése, nagy elemszámú minta jelnyelvkutatásban jártas siket munkatárs döntés nyelvi mintákról, terepmunka oktatási helyzetek

25 Köszönetnyilvánítás Dr. Szabó Mária Helga Csömör Károly

26 Felhasznált irodalom Ann, J. 2001: Bilingualism and Language Contact. In: Lucas, Ceil (szerk.): The Sociolinguistics of Sign Languages. Cambridge: Cambridge University Press Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Bishop, Michele–Hicks, Sherry 2005: Orange Eyes. Bimodal Bilingualsm in Hearing Adults from Deaf Families. In: Sign Lanugage Studies 5/ Lucas, Ceil 2000: Language contact phenomena in deaf communities. In: Estudios de Sociolingüísticos Lucas, Ceil–Valli, Clayton 1992: Language Contact In The American Deaf Community. San Diego: Academic Press. Cokely, Dennis Richard 1983: When is a Pidgin not a Pidgin? An alternate analysis of the ASL-English contact situation. In: Sign Language Studies Davis, Jeffrey–Supalla, Samuel 1996: A Sociolinguistic Description of Sign Language Use in a Navajo Family. In: Lucas, Ceil (szerk.): Sociolinguistics in Deaf Communities. Washington D.C.: Gallaudet University Press Emmorey, K et al. 2005: Bimodal bilingualism. Cod-blending between spoken English and American Sign Language. In: Cohen, James et al. (szerk.): ISB4. Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA: Cascadilla Press., Grosjean, Francois 1992: The Bilingual and the Bicultural Person in the Hearing and in the Deaf World. In: Sign Language Studies

27 Felhasznált irodalom Grosjean, Francois 2008: Studying Bilinguals. Oxford UP. Hattyár Helga 2004: A siket közösségek és a nyelvcsere. In: P. Lakatos Ilona–T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 12. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Kiadó. 77–87. Lancz Edina–Berbeco, Steve 1999: A magyar jelnyelv szótára. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – SHL Hungary. Mongyi Péter–Szabó Mária Helga 2004: A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest: Fogyatékosok Esélye közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat] Padden, Carol–Humphries, Thomas:2004: Hangok egy kúltúrából. Siketek Amerikában. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat] Reilly, Judy S.–McIntire, Marina L. 1980: ASL and Pidgin Sign English. What's the difference? In: Sign Language Studies –192. Wilbur, Ronnie B. 2003: Modality and The Structur of Language. Sign Languages Versus Signed Systems. In: Marschark, Marc–Spencer, Patricia Elisabeth (szerk.): Oxford Handbook of Deaf Studies, Language and Education. Oxford: University Press Woodward, J.C. 1973: Some characteristics of Pidgin Sign English. In: Sign Language Studies

28 Köszönöm szépen a figyelmet!